Bácsmegyei Napló, 1922. április (23. évfolyam, 99-119. szám)

1922-04-18 / 107. szám

2. oldal. BACSMEGYEI NAPLÖ 107. szám. A kisantant egységesen működik Génuáhan Az oroszok elfogadják a szövetségesek feltételeit —- Benes táviratot intézett Pasicshoz — Cáfolja Csehszlovákia külön­válását — A magyar belpolitika, minta kisebbségi jogok akadálya Nagy konsternációt keltett a kis­antant összes fővárosaiban, de kü­lönösen Beogradban az a hír, amely az egész világsajtóját bejárta, hogy Benes dr. csehszlovák miniszterel­nök a génuai konferencia politikai osztályának ülésén kijelentette, hogy a csehszlovák államot a konferen­cián kizárólag saját érdekei fogják irányítani. Beogradi hivatalos kö­rökben a kijelentést már akkor is úgy értelmezték, mint a Bácsme­­gyei Napló is megiita, hogy a nyi­latkozat éle csak a francia politiká­nak tüzön-vizen keresztül való kö­vetése ellen irányulhat. Végleg el­oszlatta a kételyeket azonban az a távirat, melyet szombaton dr. Benes Pasics Nikola miniszterelnökhöz in­tézett. A táviratban azt közli Benes az SHS. kormány fejével, hogy a neki imputált kifejezést egyál­talában nem használta és Cseh­szlovákia szilárdan ragaszkodik a négyes szövetség megállapo­dásaihoz. A táviratot úgy kormánykörökben, mint a kisantant diplomatái körében megelégedéssel fogadták és mint kisantant egységének újabb doku­mentumát kommentálták. Az oroszok elismerték garanciákra vonatkozó javaslatokat. A politikai kérdéseket, amelyekhez kifejezetten hozzászámítják az adós­ságok és a kártérítések elismerését is, egyelőre kirekesztenék a vitából, aminek következményeképpen elesnék a szovjetkormánynak de jure való elismerése is. Ha ez megtörténnék, akkor a megegyezést merőben gaz­dasági természetű kérdésekre a kon­cessziók és a kereskedelmi forgalom dolgára korlátoznák. Ez természe­tesen maga után vonná az orosz kérdésnek gazdasági és politikai részre való kettéosztását. Az angolok azt remélik, hogy a gazdasági kér­désekben rövid idő alatt megegyez­hetnek az oroszokkal és ez volna voltaképpen a génuai konferenciá­nak látható eredménye. Ily előzmények után nagy meg lepetést keltett az orosz delegáció­nak a döntése, mely minden tekin­tetben a legnagyobb engedékeny­séget tanúsította. Az Amtliche Nachrichtenstelle ér tesülése szerint az orosz delegáltak elfogadták a londoni szakértők ja­vaslatait a külföldiek jogi helyzeté­ről és a diplomáciai viszony ujra­­fölvételének jogi feltételeiről. Ez alól kivét 1 csak az a rendelkezés lesz, hogy az orosz törvényszékek tárgya ügyében, vagy valamely külföldi ál­lampolgár kivégzésénél jelen kell lennie az illető állam konzuljának, illetőleg a konzulnak bele kell egyeznie a kivégzésbe. A szovjetdelegáfu8CkkaI való tár­gyalásokban délután meglepő for­dulat történt. As oroszok kijelen­tették, hogy -------­a cári kormánynak háboruelőtti tar­tozásait, amelyeknek összege huszon­egy milliárd aranyrubelre rúg, hajtan­­dák elismerni és ezért nem állítanak föl ellenkö­veteléseket. Eredetileg az oroszok ugyanis azt kívánták, hogy a régi tartozások el­ismerése ellenében a szövetséges hatalmak térítsék meg az általuk támogatott ellenforradalmi hadsere­gek által okozott költségeket és ká­rokat. Most ettől az ellenkövetelés­től elálltak a szovjetdelegátusok. Ezt az eredményt Lloyd George közbenjárásának lehet tulajdonítani, akinek most legfőbb gondját az el­ért eredmények megtartása képezi. Az angol miniszterelnök éppen ezért még az ünnepek alatt sem hagyta el Génuát. A Matin jelentése szerint Lloyd George a húsvéti ünnepek alkalmá­ból Rómába akart utazni, hogy a pápával megbeszélje a keleti kérdést. A onban kénytelen volt lemondani e tervéről, minthogy átlói tart, hogy távolléte alatt a szovjetkormány és szövetségesek közti helyzet annyira megrosszabbodhat, hogy az egész lásainál valamely külföldi vádlott1 konferencia sikere kérdésessé válik. a háboruelőtti adósságokat Génuában a húsvéti ünnepeket közvetlenül megelőző napok nagy­­fontosságú tanácskozásokkal teltek el, melyek azonban nem magán a konferencián, vagy az egyes bizott­ságokban, hanem a konferencián kivül folytak le. A legnagyobb esemény az oro­szokkal való tárgyalások váratlan eredménye volt, az oroszok ugyanis végeredményében kijelentenék, hogy hajlandók elismerni a cári kor­mány adósságait. A fontos tanácskozások Lloyd George szállásán folytak le. A Quarto de Milie-ben tartott bizalmas konferencián Lloyd Geor­geon kivül Schanzer, Barthou, Theu• nis, Csicserin és a szakértők vettek részt. A konferencia előtt Lioyd George külön megbeszélést folyta­tott Csicserinnel. A tárgyalások alap­jául a londoni szakértők javaslatai szolgáltak. Az angol miniszterelnök kijelentette, hogy ti szövetségesek nincsenek kötve ezekhez a javasla­tokhoz és nem is azonosítják ma­gukat veiük, mindamellett egyelőre m gáévá tette őket és a Dette Pub­lique és a kapitulációk dolgában Cs cserinnel szemben meglehetősen kemény húrokat pehgetett. Nagyon heves volt ez a vita, amelyben utóbb Barthou is résztvett, aki ezúttal elsőizben jött össze az orosz dele­gátusokkal. Csicserin határozottan visszautasította a Lloyd George által megszabott két feltételt. Az adós­ságok és a kártérítés dolgában ki­­bé/dthetetlenül állottak szemben egy­mással a szövetségesek és az oro­szok nézetei. Minthogy a tárgyalás egyelőre eredménytelen volt, meg­kérték Csicserint, hogy adjon meg­­formulázott nyilatkozatot arról, vájjon az orosz delegátusok elfogadják-e vagy visszautasiíják-e az ad^sság­­ellenörző bizottságokra és a jogi Szerződés Oroszország és Németország közt Génaa. A német delegáció hivatalosan közli, hogy Né m e t o rs z ág és Oroszország között megkötötték a szerződést a diplomáciai és kereskedelmi képviselet helyreállí­tására. A szerződés a legnagyobb kedvezmények alap­ján áll. Németország kártérítést kötött ki magának az orosz kormány által már nacionalizátt vagyonokért. A kommünikét azért tették közzé, hogy a szövetségesek ultimátumának szigorát enyhítsék. A magyarországi fehér terror és a kisebbségi kérdés Á magyar delegátusok eddig több kudarcot szenvedtek, amennyiben az albizottságokban nem nyertek olyan képviseletet, mint amilyent reméltek ás kívántak. Bethlen István grófnak, a delegáció vezetőjének a kisebbségi kérdésben elért sikere is illuzóriussá vált, mert a magyar delegáció, amely fölvetette ezt a kérdést, nincs képviselve ebben a bizottságban. Ezt a kudarcot a magyarországi belső politikai helyzettel hozzák ősz­­szefüggésbe. Erre enged következ­tetni a Magyar Távirati Irodának az a hire is, mely szerint dr. Benes gróf Bethlen István miniszterelnök­nek a kisebbségek védelméről elfog­lalt álláspontjáról a következőket jelentette ki: Nem tulajdonítok a magyarok eljárásának különösebb fontosságot. Cannesban megállapi­­íották, hogy egyik államnak sem szabad a másik állam ügyeibe be­leavatkozni ; azt is kijelentették, hogy a békeszerződéseket nem le­het Génuában megvitatni és . végül, hogy az egész ügy a népszövetség hatáskörébe tartozik. Ezért Magyar­­ország képviselőinek nyilatkozatát nem lartom opportunusnak. De azt sem bánnám, ha a fölvetett kérdés megvitatásra kerülne. De ebben az esetben más ügyekről is kellene be­szélnünk, például a fehér-terrorról és Magycrorszag alkotmányáról. Bethlent a belső helyzet ziláltsága egyébként sürgősen Magyarországba szólította és hétfőn visszautazott Budapestre, de csak négy-öt napig marad otthon, azután ismét vissza­tér Genuába. Ez idő alatt a konfe­rencián Bánffy Miklós gróf külügy­miniszter fogja helyettesíteni. I A kisantant a jóvátételi kérdésben a franciákat támogatja Bécs. A Petit Párisién genovai tudósítója jelenti, hogy Benes, Bra tinau, Nincsics és Skirmunt, a kis antant országainak vezető delegátu­sai hosszasabban tanácskoztak a politikai albizottságban követendő magatartásukról, ha Németország maga, vagy pedig valamely semle­ges ország közvetítésével a jóváté* teli kérdés felvetését megkísérelné. A tudósító jelentése szerint a dele­gátusok közt oly értelmű megálla­podás jött létre, hogy nem engedik meg oly kérdés tárgyalását, amely nincs a konferencia napirendjén és hogy a kisantant a francia állás­pontot támogatni fogja. A franciák nem tárgyalnak a lefegyverzésről Paris. A Havas-ügynökség meg- I cáfolja azt a hirt, amely szerini a minisztertanács úgy határozott, hogy a francia megbízottak a lefegyverzés; kérdésének felvetése esetén is részt vehetnek a vitában. Az ügynökség megállapítja, hogy a francia kül­döttség a boulognei megállapodás­hoz és a francia emlékirathoz ké­pest ragaszkodik a kérdésnek a népszövetség elé való utalásához és semmi esetre sem vesz részt annak megvitatásában. A semlegesek egymilliárd aranyfrankot kínálnak Németországnak. Genua. Svájc bizalmasan kérdést intézett a francia delegációhoz, mi­lyen magatartást tanúsítana azzal a tervvel szemben, hogy a semleges államok Németország részére egy milliárd aranyfrank összegű kölcsönt nyújtsanak. Ezt az összeget a köl­­csöntnyujtók az antantnak adnák át és Németország teljesítené a kölcsön után járó kamatfizetési kötelezettsé­get. A francia küldöttség megígérte hogy a tervezetet megvizsgálja. Kumanudi visszaérkezett Beogradba Beograd. Kumanudi pénzügymi­niszter a kormány hívására ma vissza utazott Beogradban, hogy az 50 millió dolláros amerikai kölcsön ajánlat ügyében a tárgyalásokat sze­mélyesen folytassa. A „Növi List“ értesülése szerint Kumanudi utazása a rapallói szerződéssel kapcsolatos tárgyalásokkal is összefüggésben áll. A magyar delegáció a kis­­antanttal keres érintkezést Génaa. A magyar delegációnak azon kísérlete, hogy Bulgáriával és Albániával közös blokkot alkosson, megbukott. Most a magyarok a kis­­antanttal keresnek érintkezést. Szabadonbocsátották a budapesti bombamerénylet gyanúsítottjait A budapesti pokolgépmerénylet tet­tesei még mindig nincsenek meg. A rendőrség már tizennégy napja folytatja a nyomozást, már minden lehetséges hipotézist kimerített, de a bűnösöket mindmáig nem sikerült elfognia. Hogy a nyomozás meddősége és a budapesti rendőrség kudarca miért következett be most is, ebben az esetben épugy mint a Somogyi-Bacsó gyilkossága idején és annyi más atrocitás alkalmával, azt egy­előre biztosan nem lehet megállapítani. Tény azonban, hogy ebben az esetben is érvényesültek azok a titkos erők, ame­lyek Magyarországon annyi bűnügyi nyo­mozást akasztottak meg és tettek ered­ménytelenné. Jellemzü például, hogy a budapesti főkapitányságra az utóbbi idő­ben nagyon sok fenyegető levél érkezett, a nyomozást vezető tisztviselők nevére címezve. Ezekben a névtelen fenyegető levelekben, különféle, sokszor nevetsé­ges aláírással megfenyegetik a tisztvise­lőket arra az esetre, ha bizonyos körök ellen eljárást folytatnának. Megvan a merénylők személyleirása. A rendőrségen ma már egyetlen gya­núsított sincs letartóztatásban. Azokat, akiket gyanuokok miatt eddig fogva tar­tottak, már átkisérték az ügyészséghez. Az ügyészségre átkisért gyanúsítottak közül ezideig nárom embert szabadlábra helyeztek, mert a rendőrség adatai, amint ezt az ügyészség megállapította, a legkisebb terhelő bizonyítékot sem tartalmazták a gyanúsítottak bűnössége tekintetében. Szabadlábra helyezték dr. Dániel Sán­dort, az Ébredő Magyarok Egyesületé­nek ügyészét, Adorján Gézát és Iványi Fekete Iózsefet. A rendőri nyomozás most már tulaj­donképpen az eddigi rendőri eljárás ikvidálásából áll. A rendőrségnek külön-

Next

/
Oldalképek
Tartalom