Bácsmegyei Napló, 1922. április (23. évfolyam, 99-119. szám)

1922-04-18 / 107. szám

107. szám BACSMEGYEi NAPLÖ 3. oldal A visszatért sentai prépostnál — A sentai közhazgulai Gázon István prépost mellett —­ben olyan adatok állanak rendelkezésire, amelyekből a tettesek személyére lehet következtetni. A rendőrségnek birtokában van néhány szcmtlyleiiás, amelyek ugyan nem a legpontosabbak, de a tettesek szemé­lyére támpontot nyújtanak. Az egyik tettesről tudja a rendőrség, hogy tiszti uniformist viselt a merénylet alkalmával. A szeraélyleirások alapján új őst a rend­őrség széleskörű nyomozást kezdett, hogy a három gyanúsítottat felkutassa. h fífkapifcássyliefys lies nyilat­kozata a nyomozásról Senki sem bízik már abban, hogy a rendőrség nyomozása eredménnyel fog járni. A budapesti főkapitányhelyettes arra a kérdésre, hogy Jchet-e remélni, hogy a tettesek kézrekeriilnek, igy vá­laszait : — Beígérni bajos, hogy lesz-e ered­mény. Mi azonban minden lehetőt elkö­vetünk, hegy a nyomozás sikerre! járjon. Minden adatot megvizsgálunk és min­dent megteszünk a nyomozás érdekében. A rendőrségnek nincsenek ugyan kézzel­fogható adatai, azonban mégis akad mindig újabb nyom és feltevés, aminek az alapján kísérletezünk. Tovább nyo­mozunk a pincérek közt, mert közülök valakit feltétlenül beavattak a merény­letbe. Azt kijelenthetem, hogy amíg az ntolsó szál el nem fogy, mindig résen vagyunk és nyomozunk. Amaessetia Kef-Kucse­­rár«ak... Mint már közöltünk, a jászkarajenoi gyilkossági kísérletek miatt gyilkosságra való fölbujtaíás címén előzetes letartóz­tatásba helyezték Keö-Kucsera István Íászkaraienői korcsmárost és már át is ásérték az ügyészségre azzal az átíratta,', hogy Keő-Kucserára érvényes az amnesz­tia-rendelet „miután a bűncselekményt az amnesztia-rendelet elolt követte el“. A rendőrségnek az a tendenciózus jóaka­rata Keő-Kucsera ébredő-korcsmárossal szemben nagy' feltűnést keltett és jogászi körökben kijelentették, hogy semmiké­pen sem lehet a jászkarajenoi felbuj­tóra az amnesztia-rendeletet vozatkoz­­tatni, mert az amnesztia-rendelet világo­san kimondja, hogy nem részesíthető kegyelemben az, aki nyereségvágyból elkövetett bűntettből kifolyóan már bün­tetve volt Keő-Kucsera pedig többszö­rösen büntetett előéletű, aki 'nem egy alkalommal került szembe a Btk. parag­rafusaival. jászkarajenoi községből a feljelentések egész sorozatát adták be Keő korcs­sáros ellen, a legkülönbözőbb bűncse­lekmények cimén. A feljelentések szerint Keő-Kucsera a községben néhány társá­val valóságos rémuralmat tartott fenn; a módosabb embereket állandóan pénz­ért zaklatta, többeket megtámadott és súlyosan bántalmazott, másokat állandóan halállal fenyegetett. A községbeli zsidókat állandóan ül­dözte, a hatóságokról és bíróságokról tiszteletlen hangon nyilatkozott és min­denben a maga rendeletéit igyekezett érvényesíteni. Külön feljelentést tettek ellene vallás és felekezet elleni izgatás cimén egy beszéde miatt, amelyet az ébredők gyűlésén tartott és amely a leg­nagyobb felháborodást keltette az egész községben. Ugyanekkor megjelent a köz­ségben Gyallay Mihály, a Hazánk című lap szerkesztője is, aki szintén hasonló tartalmú beszédet mondott; a vizsgálat ő ellene is megindult Keő a falubeliek véleménye szerint a megindult vizsgálat­nak akarta elejét venni a tervezett bom­bamerénylettel, amelyről még mindig nem biztos, hogy ki ellen irányult volna. A rendőrség közli a tettesek neveit? A budapesti rendőrség a következőket közölte a budapesti sajtóval: A rendőrség a húsvéti ünnepek után nyilvánosságra hozza a nyomozás során birtokába jutott adatokat, amelyeket az utóbbi időben azért nem közölték, fogy az ünnepi hangulatot ne zavarják. Nincs kizárva, hogy egyuti al a letartóztatott tettesek neveit is közölni fogja a rend­őrség. Gázon kíván, a kiutasított sentai prépost fehámedás napján tért visz­­sza parochiájára. A kiutasítás, amely­nek kulissza titkai még ismeretlenek, a vajdasági magyarságon esett ujalv sérelem, amely azonban most epe;; úgy, mint máskor, nsm a beograd özponti szervek intencióiéra, hanem a vidéki hatalmasságok túlkapásá­ból történt. Azzal, hogy Gőzön Ist­ván a belügyminisztérium távirati intézkedésére visszatért, az ügy ak­tái még nem zárultak le. A sentai prépost sérelmével azonosítja magát a Vajdaság magyarsága és tiltako­zik ebben az esetben is az illojali­­t s vádja ellen. V gyék már egyszer tudomásul a hatóságok, hogy a magyarság és annak megmozdulása semmi esetre em történik iüojaíitásból. Vegyék tudomásul, hogy a vajdasági ma­­yarság á lamalkotó erejével, teljes kuiíurfeil-tészükségével el akar he­­yezkedni a trianoni béke által al­kotott határok között és a magyar­ság minden egyes tagja, az állam­nak dolgos, építeni akaró munkása rksr lenni. Beogradban korántsem nézik a magyarságot vagy annak bármilyen negnyilatkozását olyan idegesen, mint a vidéken. Ha jogtalan sére- Imi esik a magyarságon, arról leg­­bb esetben nem is" tudnak Beo­­^rsdban. A sentai prépost esete moziszerü gyorsasággal pergett le. A rendező még ismeretlenül húzódik meg a vászon mögött. A megindu'ő vi?s­­álatnab kell a rendező nevét meg­alapítani. Addig is azonban szol áljon elégtételül úgy a megiiufcci nrépostnak, mini a megát vele azo­­lositó magyarságnak az a tény, iogy Beogredban a Sentán Iejáí­­ződoít eseményekről nem hogy semmit sem tudtak, sőt élesen el itélilc és annak eddig ismeretlen scendlőit meg is fogják büntetni. Ebben a pillanatban nem tudjuk még megállapítani, hogy a sémái prépost ügyének kicsinyes személyi üggyé való tedegredálása azokna'/a hatóságoknak a részéről, amely k a végrehajtói szerepet töltötték be, mi célból történik. Most úgy ál! a do­log, hogy nincs senkisem Sentán, aki annak az in iciativajai magára vállalná és az annál is kézenfekvőbb, mert Gőzön István ti?, évi lelkipász­­torkodása alatt semmiféle politikai mozgalomban részt nem vett. Akkor azonban, amikor causus-belli kelleti a kiutasításhoz, elsősorban politikai megbízhatatlanságát használták ki annak. A vajdasági magyarság ebből az esetből igen sokat t nult. A Beo* gradból küldött üzenetet tudomásul vette és mindannyiszor élni fog az< kkal a jogokkal, valahányszor az a tkot Hiányban, a békeszerződésben biztosított kisebbségi jogsin csorba esik. Bcogradban semmit sem tudtak A kiutasítás hite futótűzként ter­jedt el Sentán és tekintet nélkül vallásra vagy nemzetiségre, a lakos­ság kö ében nagy izgalmat kelteit. Sentán ez illetékes tényezők azonnal ke óba léptek, hogy fényt derítse­nek az ügy mifztikusságára. Sentán mnak idején fordultak elő kiutasí­tások, de sohasem történi végrehaj­tásuk olyan gyors és embertelen módon, mint épen most, Dr. Cseíle János, a magyar-párt ügyvivő elnöke, aki tír. Szuda.evics Ferenc képvise­lővel a prépost érdekében BeögrarJ- ban járt, oltani impresszióiról és 5 beogradi intézők felfogásáról mun­katársunknak a következőket mondta : — A BBB. ügyosztályon, ahol ebben az ügyben jártam, minden erősza­kosságot és túlkapást elitéinek. A magyarságnak minden hasonló eset­ben a beogradi hatóságokhoz kel! fordulni, ahol egészen bizonyos, hogy jogorvoslást nyer. — Beogradban semmit sem tud­tak a prépost kiutasításáról. A sen­tai szerbeket pedig valósággal konsternáita a hír és ők is épen úgy, mint a magyarság, kívánják az in­cidens megfelelő elintézését. — Minket magyarokat valósággal deprimált, mert égy kampánynak a megindulását láttuk, amely kampány­ban összes jelentősebb embereinket elgáncsolják. Annál nagyobb volt a meglepetésünk, amikor a beocrádi körök teljes tájékozatlanságát láttuk. Halvány fogalmuk sem volt a tío­­ogről, csak csodálkozik és hang­súlyozták, hogy semmiféle kiuiasi­­íásnak helyé nincs. Biztosítottsk bennünket arról, hogy nem fognak tűrni hasonló eseteket. Azért van i bíróság, mondották Beográdban, hogy Íven esetekben eljárjon. A közigaz­gatási hatóságoknak nincs joguk bírói szerepkört betölteni. — A? a benyomásom, hogy a beogradi politikai körök és a ma­gyarság megfogják egymást érteni, mert a kormánynak is az az inten­ciója, hogy a békeszerződésben biz­tosítóit kisebbségi jogaink érvényre jussanak. Húsáét másodnapján a parochián Ünneplő díszes hangulatú a város A tornyok reggeli misére harangoz­nak. Locsolóvizes üvegekkel apró gyerekek jönnek ki a házakból mel lükön virággal, a kezükben vörö tojással, a" piactéren a négyszögbő egy modern épület tűnik az ideges­­szemébe, ami egy épülőben lévő templom falaira vigyáz, ez a pa­rochial Délelőtt tízkor, amikor vég van a misének, a templomok ontják az embereket, paraszt és úri ruhás emberek tartanak a parochia irá­nyába. Üdvözölni mennek visszatéri prépostjukat. Fent a csendes folyo­són kopogó lépéseket ver vissza a kövezet. Az „iroda* felirásu ajtón egymást érik a kopogások. Az üd­vözlők. A prépost nyakában vastag arany lárc lóg, gyűrűs kezét belesülyeszii cingullusábe. — Nem volt semmi okuk — mondja Gózon István prépost — irra, hogy kiutasítsanak. Azzal vá­doltak meg, hogy az irredentizmust propagálom. Hát ez alaptalan vád, mert soha életemben nem foglalkoz­tam politikával. Amikor a magyar párt megalakult, több izben szóli­­tpííak fel, hogy vállaljam a vezetést. Én ezt a megtiszteltetést mindannyi­szor visszautasítottam. — A másik ok, amely a kiuta­sító végzésben szerepel, szintén ne­vetséges. Aki plébániát vállal, an­nak sthol sem kell illetőséget kérni, ez ezzel a iisziséggel jár. Különben I is tiz éve vagyok Sentán, tehát igy, amennyiben az optálást nem kértem, uiíomafice nyertem idevaló állam­­polgárságot. Teljes nyugodtsággal vártam be Szegeden az események kifejlődését, mert tudtam azt. hogy az egész akciónak helyi jellege van. Természetes dolog, hogy a vizsgálni megindítását kérem, mert nem kí­gyóm, hogy alaptalanul illoidlitás­­s al vádoljanak. A legfelsőbb jó ru­mig el fogok menni, emeddig elég­tételt nem kapok. Nem engedhetem azt meg, hogy magyarságomért uton-atféten , megbízhatatlansággal illessenek. Éu megbecsült polgára akarok itjnr.i az S. H. S. királyság­nak, és eszemágában sincs és nem is volt a másfelé való orientálódás. — Beogradban nem tudtak az ísetrőí és ez is azt bizonyltja, hogy tisztára helyi túlkapás volt. Két hivatalos nyilatkozat A városházán mág délelőtt 11-1«' egynéhány irodában dolgoznak. — Špaics Kosta polgármester irodájá­ban a titkárja fogad, 5 maga is azonnal rendelkezésemre áll. —- A békeszerződés érteimében Gózon p’épost az illetősége után magyar. Megtartotta mindez:delg honosságát. Politikai megbízhatat­lanságáról nem nyilatkozhatott!. Mi tépeztc a rendelkezés alapját, azt nem tudom. Én kaptam a tend lé­ét minden hivatkozás nélkül s mint végrehajtó hatóság továbbítottam a rendőrségnek. A kiutasításoknál a végrehatási idő nincs meghatározva. — Miért kellett két óra alatt a prépostnak a várost elhagyni, anél­kül, hogy a legfontosabb személyi ügyeit elintézhette volna ? — kér­deztük. —• Erre nesn tudok felvilágosítást adni, csak annyit tudok, hogy a foganatosításról már másnap meg­kaptam a jelentést. Azt hiszem, a prépost visszatértével lecsillapodnak a kedélyek. Az ablakon keresztül az építésnél félben maradt katholikus templom csonka falai látszanak. Oda mutat a polgármester és igy folytatja: ■—"A templom építési ügye is most kerül a legfelsőbb fórum elé. Nem tudom miért ragaszkodik a prépost épen ehez a helyhez. Látja ott azt a két kis házai, azt a telket vagy akár hol építhetnék a templo­mot, akkor pénzt, segítséget, szóval teljes támogatási adnánk, De itt nem akarjuk megengedni a templom felépítését. A templom építés ügye évek ói a húzódik. Nikoiics kapitány kitér a válasz­adás e!5!, nem akar nyilatkozatot adni.-— Nem akarok a dolgok elé vágni, épen ezért nem nyilatkozha­tott!. A megejtendő vizsgálat sorért az aktákból majd minden kiderül. Addig azonban nincs helye semmi­féle nyilatkozatnak sem. Akik igy gondolkodnak A széles utakon délre fut az idő. A hosszú, jő módot eláruló házak becsukják a szemüket a déii napsü­tés élőit. Bemegyünk egy ilyen házba. Vuics Gyűrő Senta egyik legtekintélyesebb szerb polgára la­kik benne. Kint s verandán fénye« sen csillognak a falak és ebben a nyugodt déli napsütésben egy szé­les látókörű ember objektiv szavai hangzanak cl: — Elítélem és nagyon különösnek tartom az egész dolgot. Annak ide­jén, amikor elsőiében történtek a

Next

/
Oldalképek
Tartalom