Bácsmegyei Napló, 1922. április (23. évfolyam, 99-119. szám)
1922-04-18 / 107. szám
j. V , 03 Ära 1 dinár w AOSMEGYEI ÜXIIL évfolyam Ecgjeleaik mindea réggé!, ünnep étin és hétfőn déli TELEFON SZÁM: Kiaddfciwalal S—SS, szerkesztőség 5—li Subotica, kedd 1922 április 18 túl szám Előfizetési ári negyedévre SS* — dinár vmsmsztMZEmszsmsm, Posies Nikola miniszterelnök szerdán fogadja a Magyar Párt vezetőit A saboiicai és vidéki szervesetek kiküldöttei a miniszterelnöknél Megírtuk már, hogy Pasics miniszterelnök kifejezte már régebben azt az óhaját, hogy a Magyar Párt vezetőivel személyes megbeszéléseket folytasson, hogy így közvetlenül szerezzen tudomást az alakuló párt programjáról és kívánságairól, valamint egész várható politikai elhelyezkedéséről. A magyar Párt vezetőségének Pasicscsal való tárgyalásai most aktuálissá váltak, amennyiben Pasics miniszterelnök a párt vezetőinek fogadását szerdán délelőtt 10 órára tűzte ki. A Magyar Párt vezetősége ennélfogva a további szervezkedés akadályainak elhárítása e's annak befejezése céljá bóí szerdán délelőtt megjelenik a miniszterelnöknél, akit tájékoztatni fognak a párt programjáról és cé járói. A. Magyar Párt suboticai szervezete részéről dr. Sáíltha György elnök, dr. Nagy Ödön ügyvezető elnök, dr. Székely Aron főtitkár, dr. Streliczky Dénes, dr. Székely Zoltán és dr. Szánthó Gábor jelennek meg kihallgatáson a miniszterelnöknél. A suboticai küldöttség szerdán reggel öt órakor utazik el Suboticárél ás Beogradban még csatlakozni fognak a suboticaiakhoz a sombori, sentai, topolai és veiikibecskereki vidéki szervezetek küldöttségei is, akik együttesen jelennek meg a miniszterelnöknél kihallgatáson. Remélhető, hogy a miniszterelnöki fogadtatás ' hathatósan elő fogja segíteni a Magyar Párt szervezkedésének zavartalan mielőbbi befejezését. -Megalakult a Bánáti Magyar Párt Becßjkereken A husvéí-vasárnapi gyűlés «—>, — Veiikibecskereki munkatársunktól — A magyar Párt szervezkedése, amely Suboticárói indult ki, most már az egész Vajdaság területére kiterjed a Bánáti Magyar Párt megalakulásával. A Bánátban az első hely Velikibecskerek volt, amely megmozdult és a bánáti magyarság husvét vasárnapján délelőtt 11 órakor alakította meg a Bánáti Magyar Pártot. A ka színá nagyterme zsúfolásig megtelt az alakuló gyűlésen, amelyen számos vidéki község kiküldötte és £ok szerb érdeklődő is résztveít. Az alakuló ülést dr. Varad}1 Imre nyitotta meg, üdvözölve a megjelenteket és a hatóságot kép viselő Sfájics rendőrkapitányt és megállapította, hogy a politikai hatóságok a törvényre hivatkozva készségesen engedélyezték a gyű lés megtartását. A gyűlés elnökévé ezután egyhangúan dr. Várady Imrét, jegyzőül pedig dr. Borsodi Lajost választották meg, aminek megtörténte után dr. Várady lesre beszéde következett, melyben a következőket mondotta: — Hosszú és alapos megfontolás után elhatároztuk, hogy öszssehivjuk önöket és megkérdezzük, elérkezettnek látják-e az időt, bogy a törvény keretei közt a kisebbségi jog védelmére párttá alakultunk. Amint emberi jogom volt felzokogni, amikor apámat eltemettem, épugy emberi jogom, hogy a szivem fájjon, amikor a világkatasztrófa elragadta hazámat. — De úgy véltük, hogy megnyugodhatunk a jövőben, mert nem ellenség jött ide, hanem a közhatalmat azok vették a kezükbe, akikkel azelőtt is politikai és társadalmi téren a demokráciáért együtt harcoltunk. Nem ezeken múlt, hogy a teljes megértés nem jöhetett létre. Jöttek sérelmek, sebeket kaptunk, kipróbált régi tisztviselőkét elbocsátottak, az egész világon hires vasutasainkat és postásainkat elkergették. Jött a földreform nevén a földelvétel és a magyarok és németek sérelmére a földosztás. Jöttek a fájdalmas kiutasítások, a nyel vünk használata elleni támadások, a mellőzések, a városi és megyei önkormányzatból vaíó kihagyás. — De a télre jön a tavasz , jöttek a nemzetközi egyezmények; a trianoni szerződés és eljött az ideje a mi lélegzetvételünknek is. Eljött az ideje annak, hogy tömörüljünk, a törvényben és alkotmányban, valamint s nemzetközi egyezményekben biztosított jogaink védelmére. Még nincs meg a pszichológiai lehetősége, hogy bármely szerb pártban elhelyezkedjünk. A mi politikai öntudatunk nem engedi meg, hogy azokban a pártokban. ahol még él a gyű ölködés és a fajgyűlölet, ahűl még ma is legnagyobb sértés a „magyaron“ (magyarbarát), mi magyarok elhelyezkedjünk. Nem az a célunk, hogy mindenáron eüenzékieskedjürtk, mert meg vagyok győződve, hogy el fog jönni az idő, amidőn a magasztos célokért és eszmékért egy üti joSZERKESZTŐSÉG: Kralja Alesandra-ulica 4 szám alatt Kiadóhhraitd i Kralja Alexsasdro-aliea i (Leibask-palots) gunk harcolni szerb és német testvéreinkkel. — Szükségesnek tartom, hogy mindjárt kezdetben deklaráljam a következőket: Az S. H. S. királyság magyar pártja osztályra és foglalkozásra való tekintet nélkül a magyar nemzetiségűek és magyar érzésüek pártja kíván lenni. Elfogadja a trianoni szerződés által teremtett államjogi helyzetet és arra törekszik, hogy törvényes biztosítékokat szerezzen minden kinek, bármely fajhoz, bármely nyelvhez tartozzék is, a teljes szabadságra és jogegyenlőségre. Dr. Várady Imre beszédét viharos tetszéssel fogadta a gyűlés. Ezután Grábcr László dr. ismertette a Magyar Párt proggrammját. — Minden magyar ember csak egy programmot vaühat — mondotta — teljes joga állampolgárok akarunk lenni. A suboticaiak elévülhetetlen érdeme, hogy megalktoták és közzétették a Magyar Párt programmját. Követeljük a trianoni szerződés végrehajtását, a szabadságjogok feltétlen biztosítását és bíróságok oltalma alá helyezését, a kultur agy esül etek jogtalanul elkobzott vagyonának viszszaadását, a jogrend egységesítését, az egyházak önkormányzatának tszleletben tartásét, az iskolákban az intenzív vallásoktatás biztosítását, az államnyelv kötelezővé tétele mellett megfelelő számú magyar iskolát, a szülők iskolaválasztásának biztosítását, egyetemi tanszéket a magyar nyelvnek és ktiUurtörténclpmnek, amnesztiát a politikai bűnösöknek, szabad gazdasági forgalmat, egységes progresszív adórendszert, az adóelőlegek megszüntetését, a földreform olyan megoldásét, amely szerint csak azok kapjanak földet, akik azt Családjukkal maguk megművelik, a rokkantügy méltányos rendezését, a tisztviselők szolgáiét: pragmatikáját, kuiiurdlis intézményeinknek a szerbekével egyenlő állami segítését, a mai váiasziórendszer fenntartását és az itj választói törvény megalkotása után parlament azonnali feloszlatását. Határozati javaslatot terjeszt elő, amely kimondja a Bánáti Magyar Párt megalakulását és a suboticai párt programmjának elfogadását. Gráber László dr. élénk helyesléssel fogadott beszéde után Tóth Ferenc Debeljecsa község csatlakozását és üdvözletét tolmácsolja, majd Barátius József a párthoz csatlakozó munkásság nevében fejti ki, hogy fl nemzeti kisebbségek és a munkások érdekeit össze tudja egyeztetni. Tóth Ferenc (becskereki) a magyar nyelv és kultúra értékéről szól és. kijelenti, hogy a magyarok hű polgárai lesznek az országnak. Ezután Böbék György javaslatára megválasztják a párt tisztikarát és a száztagú becskereki választmányt a következőképen: Elnök: dr. Várady Imre. Alelnölcök: dr. Kardos Samu, dr. Koszáig jáuos és Tóth Ferenc. Jegyzők; dr. Borsody Lajos és Várkooyi József. Választmány: Baktai József, Barátius József, Bence Miksa, Balog Pál, Bróka Mihály, Bob eg György, Bursi Lukács, Bosuyák János, dr. Baton Endre, Balázs Miksa, Csányi Adám, Hament Ferenc, Adorján Jenő, Dann Aladár, dr. Dukcsz József, Deaícó István, Deutsch Emi), Doíkáji István, Dugyik Pál, Dobrovolszky Miklós, Ebenburg Lajos, Eckj stein Ferenc, Éjjrető János, Fülöp György, Freund Tibor, Gahlen Miklós, Gothjahó Károly, Györkös Lajos, dr. Gyenes Viktor, Glück Manó, dr. Haideckcr Lajos, Horváth Géza, Hegedűs János, Hockholzer János, Hozna Győző, Gyára József, Jankovics Lőrinc, Kovács Endre, Karácsonyi Gyula, KIHay Jenő, Kemenes Oszkár, Koch fózssef, Kónya Ferenc, Kónya Dénes, Kónya Gusztáv, Kenderes! Sándor, Liptai Dezső, Lukács Lajos, Maceíka József, dr. Mara Jenő, dr. Magyar Károiy, Marton Andor, _Moinár Lajos, Moh r.ár Ferenc, Meleghy Pál, Miklós József, Mezei Lajos, Nagy Sándor, Nagy László, Nagy János, Novarrc Sándor, NicKcilstváa, Nadraviczky András, Omss Lajos, Prekics Gyula, Pinkert József, Pfeifer Mihály, Réti János, dr. ;St«OfejU£&r, Staier ^ Fülöp, Somogyi András, Schmidt András, Schieber János, Schlosser István, Szabó Adolf, Szőíósi József, Schlosser Károly, Schieber Gyula, Tóth József, Tóth Sándor, Tóth Lajos,loth János, Teli Mihály, Tomcsányi Elek, dr. Vincehidy Ernő, dr. Végh Lajos, Várkonyi József, Vadéra a Mihály, Wilhelm Béla, dr. Winter Lajos, Vatt&y Dezső, Vattay Miklós, Zcrníjéri Gusztáv, Zenibéri Pál. Dr.. Vinczehidy Ernő ezután még indítványozta, hogy ez újonnan megalakult párt fejezze ki tiltakozását a megyei székhelynek, Start-Becsére való áthelyezése ellen, hogy ezzel a tiltakozással a párt mindjárt dokumentálja a szerbekkel és németekkel való együttérzést és együttműködést. Olaszország megakarja változtatni a raga Hói szerződést Beograd, A kormány megkapta azokat a javaslatok:-?, ameiyéi-et Olaszország terjesztett Nlncsics külügyminiszter eiá. Ezekben Olaszország köveíeií, hogy Zára semleges zónát kapjon és élelmezhető Iégvén SHS. behozatal nélkül is. Az SHS. kormány nem fogadta e1 ezt a fel* Séféit, de sz ellátási zóna felállítására hajlandó. A zóna az SHS. királyság területéhez tartozna, de a záraink beszerezhetnék rajta éleíemszükségieieiket. A fiumei kérdésben Olaszország a rapaiiői szerződés megváltoztatását kívánja és még egy mólót kiváa Fiuméhez csatolni. A kormány ezt a javKSiatot is elutasítóba. Áthidalhatatlannak látszó ellentét van a két kormány álláspontja közöd. Olaszország meg akarja változtatni a rapaiiói szerződést, míg az S. H. S. kormány ragaszkodik fenn* tartásához.
