Bácsmegyei Napló, 1922. március (23. évfolyam, 60-90. szám)
1922-03-23 / 82. szám
82. szám BACSMEGYEt NAPLÓ S. oldal Az angol kormányválság és a genuai konferencia Irta: Jászi Oszkár. Első tekintetre úgy látszhatnék, mintha a genuai konferenciának semmiféle szerepe sem volna az angol koalíciós kormányzat válságá• ban. Míg Franciaországban Briand dramatibus bukása és a harcias Poincaré hatalomra jutása közvtleníil a cannes-i határozatok miatt következett be, addig Angliában a Lloyd George-féle programra a közvélemény általános helyeslésével találkozott. A »független« liberálisok és konzervatívok közös támadása a »koalíciós« liberálisok és konzervatívok- ellen külpolitikai kérdéseket nem ölelt fel idáig, a genuai konferencia tekintetében pedig éppenséggel teljes összhang uralkodik a libráHs Lord Gry és a konzervatív Lord Derby között. A^opban a látszat ellenére is a genuai konferencia igen fontos tényezője az angol belpolitikai tisztulásnak is egyik főoka annak, hogy a koalíciós kormányzat és ezzel Lloyd George állása is megrendült. Ennék okai a következők: A Jiaboru alatt és közvetlenül utána, természetesen kizárólag kül politikai problémák foglalkoztatták az angol kormányt és közvéleményt Ideiglenesen úgy a szociális, mint a nemzetiségi kérdések megoldását teljesén alá kellett rendelni a veszélyeztetett nemzeti lét követelményeinek. A koalíciós kormányzat ilyen körülmények között megfelelt a helyzet egzisztenciáinak. A' békekötéssel ez a helyzet lé nyegesen megváltozott: Anglia vi ezohyát. úgy a többi nemzetekhez, mint a békeszerződéshez magához is mindjobban belpolitikai szempontok szabják meg. A koalíció elleni roham, amely a hagyományos két pártrendszer feltámasztásának a jegyében már megindult Angliában, szükségszerű következménye volt e változatnak. A francia kérdésben való megegyezése a liberális és az unionista pártnak e szerint puszta látszat. Ma tudvalévőén mind a kettő franciaellenes húrokat penget, egyben azonban Franciaországgal való fegyveres szövetségre törekszik. Mig azonban a liberálisok és a pacifisták a német és orosz ellenes imperializmusukat vetik a franciák szemére, addig a konzervatívok az angol imperializmus versenytársát látják benne. A magatartás, melyet a kormántyól elvárnak, tehát ugyanaz, de az érdekek és célkitűzések, amelyekből e magatartást kívánják, különbözők. Mig a liberálisok 3z angol szövetség ellenértékéül a fegyverkezések csökkentését követelik Franciaországtól, addig a konzervatívak elsősorbon azért hívei a francia szövetségnek, hogy Anglia igy megnövekedett katonai erejét a távoli kelet problémáinak és esetleg saját szociális bonyodalmainak a megoldására használja fel. A genuai konferencia tárgyában : való látszólagos összhang mögött tehát mélyreható eltérés van a két párt között e Programm végrehajtása tekintetében. Mármost a belpolitikai kérdések — elsősorban a munkanélküliség kérdése — olyan szoros összefüggésben vannak n külpolitikával elsősorban a reparációk kérdésével, hogy e szociális problémák körül készülő súlyos harcok a külpolitikára valq elhatározó befő-. ................................. * • vetik lyásért vívott küzdelemben előre árnyékukat. Az angol unionista vagy más néven konzervatív párt, ugyan távoról sem reakcionárius alakulat a szó kontinentális értelmében. Nem egy nyugati demokrácia u. n. liberális pártja mélyen alatta marad a közszabadságok megbecsülése és közélet erkölcsi standardja tekintetében annak a színvonalnak, amely az angol konzervativ pártban hagyományos. De az Asouith-féle füg getlen liberálisok mögött ma — ne /éledjük -a Labour Party, Trade Unionok és munkáspártok hatalmas szövetsége áll, amelynek a törekvései éppen azért, mert mindenféle kommunista velleitásoktól távol állanak, komoly előretörést jelentenek a szociális demokrácia megvalósítása felé. Mig tehát mindkét párt, liberálisok és unionisták .egyaránt, az ipari válság és a milliókra menő munkanélküliség orvosszerét a német reparációspolitika revíziójában, Szovjetoroszországnak a világpolitikába való bekapcsolásé ban és a fegyverkezések általános korlátozásában látja, addig a Franciaországgal ilyen alapon .létesítendő katonai szövetség politikai felhasználása és további kiépítése tekintetében élesen szemben állanak az álláspontjaik. A progresszív és szocialista Anglia a cannes-i Programm következetes végigvitelét kívánja népszövetségi eszme intézményes megvalósításával, az általános leszerelés, a békeszerződések revíziója és a vámhatárok fokozatos megszüntetése utján. E nélkül a cannes-i pontozatok keresztülvitele csak ideig-óráig segíthet az angol gazdaság súlyos bajain, újabb militarista és imperialista bonyodalmak kikerülhetetlenek lévén. A militarista-imperialista világstruktum következetes visszafejlesztésével viszont kétségtelenül karöltve haladna a szociális demokrácia világszerte való kiépítése is, elsősorban Angliában magában. A békés, cseregazdaság légkörében Közép- és Kelet,-Európa feudális csökevényéi szinte maguktól kiküszöbölődnének és ezzel az egész kulturvilág a politikai demokrácia és a szociális igazságosságnak egy a máinál magasabb szintjét érhetné el. Az angol konzervativ párt éppen ezért azon igyekszik, hogy a lehető legkisebb mértékre szorítsa és lehetőleg meeglassitsa "azt a folyamatot, amely felé Genuával az első lépést, az angol gazdasági válság nyomása alatt, kénytelen-kelletlen neki is meg kellett tennie. Nem a pacifizmus felé kényszerítése a francia politikának, hanem a töretlen francia imperializmusnak a visszafejlődő angol imperializmussal való szövetsége lebeg az unionisták előtt, egy olyan kompromisszumos politika tehát. amely a német és az orosz kérdésben az Anglia belső helyzetéből fakadó igényeket respektálná, egyébként azonban világszerte fentartaná a militarisztikus imperializmus rendszerét, ök Franciaországban az Ancien Régime vezérhatalmát. látiák. amelynek a szellemét és rendszerét nekik nemzeti áldozatok árán.is támogatniuk és erősiteniök kell. Már eddig is úgy a syriai mint . a kisázsiai. mint a thrákiai, elsősorban azonban Washingtonban, a tengeralattjáró-kérdésben súlyos árat kellett Angliának fizetnie azért, hogy nyitva tartsa magának a francia fegyveres szövetség felé vezető utat. Ahogy a nyugateurópai munkásmozgalmak még saját országos érdekeik rovására is kitartottak Szovjetoroszország mellett, amíg az az ő szemükben a világforradalom előharcosa volt, úgy ma Franciaországot az összes konzervativ, imperialista, royalista és reakcionárius körök még önérdekeik háttérbeszoritásávál is támogatni készek. Ez az oka annak, hogy az izolált Franciaország egyelőre erősebbnek bizonyult annál az Angliánál, amely mögött a genuai kérdésben nemcsak az Egyesült-Államok, nemcsak Németország és Oroszország, banem a békés politikára utalt és pihenésre vágyó világ nemzeteinek túlnyomó többsége áll. A fentiekből világos, hogy a genuai konferencia, amennyiben egyáltalában megtartatik, nem hozhatja meg a döntést az európai rekonstrukció azon két koncepciója között, amelyek egyszer ezen a helyen az »angol« és a »franr cia ut«-nak neveztünk el. A döntés előreláthatólag az angol belpolitika harcmezején fog előbb-utóbb megtörténni. A genuai konferencia és fejleményei ezt a folyamatot azonban kétségtelenül siettetik. Ferenc József és a német kancellárok Bulcw és Beihma&n Hol!vég A háború előtti idők már háborys lázzal telt kulisszái mögül mond el igen érdekes részleteket egy magasrangu osztrák tiszt, aki Ferencz József legközelebbi kör nyezetéhez tartozott. Ezek az írások, amelyek majd történelmi bi'.onyitékul szolgálnak, érdekes megvilágitésba mutatják be Ferenc Józsefet, akit nagy jelentőségű dolgok eldöntésében szintén spró szimpátiából vagy unszimpátiéból eredő szempontok vezérelték. Biilöv német birodalmi kancellárt, aki nagyszerű diplomáciai rátermettségével az orosz szövetség lehetőségét teremtette meg, nem tudta szívelni. Ennek az volt oka, hogy Bülov Bismarck tanítványának valotta magát. Ez a körülmény bárki számára legrosszabb ajánlólevél lett volna Ferencz József előtt. Abban a pillanatban, amikor II. Vilmos Bismarckot elejtette, Ferenc József szemében lágyon megnövekedett a fiatal jsészár értéke. Az annexiós kriris idején 1908—1909-ben, a mikor Aehrenthal balkezes külpolitikája már majdnem az egész Európával szembe állította a volt dunai monarchiát, Bülov kijelenette, hogy Németországnak a hármasszövetségben, ha az békepolitikát akar folytatni, vezetőszerepet kell játszania. Bülovnak ez a kijelentése és az Aerenthal politikájának helytelenítése gyüöltté tették Ferencz József előtt a német kancellárt. Bülov elejtése után, amelyben Ferencz Józsefnek legjelentősebb része volt, következett a diplomáciai baklövések egész sorozata, amelyeknek meg nem történése a világháború ^kerülését jelentették volna. De Bülov nem maradhatott helyén, mert Ferencz József igy akarta. Utódja Betthmann Hollweg, a Ferencz József szerint kitűnő szorgalmas hivatalnok volt, aki mindjárt megnyerte tetszését. Bülov távozásával tényleg a Ballhaus-téri palotából irányították a hármas szövetség politikáját, amely Bethmann Hollweg látszólagos, de Aerenthal valóságos irányítása mellett érlelte ki a mai helyzetet. A magyar művészet válsága A magyarországi reakció nemcsak politikailag és gazdaságilag pusztítja el a magyar értékeket, de kulturális szempontból is nagy károkat okoz az országnak. A magyar művészek nagyrésze nyomorog. Azok, akik z politikai vagy egzisztenciális körülmények miatt nem bírják el a magyar atmoszférát, külföldre vándorolnak, hogy művészi tehetségüket a sokkal megértőbb idegenben kamatoztassák. És azok is, arák, eddig ragaszkodtak Magyarországhoz, n a már komolyan foglalkoznak a kivándorlás gondolatával. A magyar kulturállapotokra nagyon jellemző nyilatkozatot. adott Udvardy Géza festőművész, aki világosan ecseteli azt ,a veszedelmet, amely a reakció nemtörődömsége miatt a magyar kultúrát fenyegeti. Nyilatkozata a következő: I -i — A jelenlegi helyzet nagyon vigasztalan. A körülmények olyanok, hogy a művész élete nemcsak hogy nincs biztosítva, de egyenesen lehetetlenné van téve. Részben a rossz gazdasági viszonyok, részben pedig a társadalom nemtörődömsége miatt. Ha ez tovább is igy tart, akkor öt év múlva Magyarországon egyetlen művészt sem lehet találni. Sir az ember lelke, ha rágondol arra a szépen nekilendült kultúránkra, a mely most, ime, hol van? Kérem, egy valamire való könyvet sem lehet kapni semmi pénzért. Úgy é! az : ember ebben a paraszt-dzsuugelben, mint egy Robinzon. Ezzel szemben pontosan informálva vagyunk, hogy azok a kollégáink, akik rimentek külföldre, de különösen azok, akik már ott is maradtak, a legteljesebb licenciát élvezik. Mi még egy darabig várunk türelmesen, mert nem szívesen mozdul meg az ember, de én már egészén komolyan 'oglalkozom a kivándorlás gondolatával. — Ami pedig az állam magatartását illeti, hát arról jobb nem beszélni. Az állam nemcsak hogy ner& segít, de ahol lehet, nyom rajtunk egyet. A legdivatosabb halcsontnélküli, bebujós, gummi betétes fűzők és melltartók eredeti modellek után a legfinomabb kivitelben készülnek Steinné SchSffer Margitnál Suboticán, Kara■ej džićeva-ul. 7. (Bárány szálló melletti utca).
