Bácsmegyei Napló, 1922. március (23. évfolyam, 60-90. szám)

1922-03-23 / 82. szám

82. szám BACSMEGYEt NAPLÓ S. oldal Az angol kormányválság és a genuai konferencia Irta: Jászi Oszkár. Első tekintetre úgy látszhatnék, mintha a genuai konferenciának semmiféle szerepe sem volna az an­gol koalíciós kormányzat válságá­­• ban. Míg Franciaországban Briand dramatibus bukása és a harcias Poincaré hatalomra jutása közvtle­­níil a cannes-i határozatok miatt következett be, addig Angliában a Lloyd George-féle programra a köz­vélemény általános helyeslésével ta­lálkozott. A »független« liberálisok és konzervatívok közös támadása a »koalíciós« liberálisok és konzer­vatívok- ellen külpolitikai kérdése­ket nem ölelt fel idáig, a genuai konferencia tekintetében pedig ép­penséggel teljes összhang uralkodik a libráHs Lord Gry és a konzervatív Lord Derby között. A^opban a látszat ellenére is a genuai konferencia igen fontos té­nyezője az angol belpolitikai tisztu­lásnak is egyik főoka annak, hogy a koalíciós kormányzat és ezzel Lloyd George állása is megrendült. Ennék okai a következők: A Jiaboru alatt és közvetlenül utána, természetesen kizárólag kül politikai problémák foglalkoztatták az angol kormányt és közvéleményt Ideiglenesen úgy a szociális, mint a nemzetiségi kérdések megoldását teljesén alá kellett rendelni a veszé­lyeztetett nemzeti lét követelmé­nyeinek. A koalíciós kormányzat ilyen körülmények között megfelelt a helyzet egzisztenciáinak. A' békekötéssel ez a helyzet lé nyegesen megváltozott: Anglia vi ezohyát. úgy a többi nemzetekhez, mint a békeszerződéshez magához is mindjobban belpolitikai szempontok szabják meg. A koalíció elleni ro­ham, amely a hagyományos két párt­­rendszer feltámasztásának a jegyé­ben már megindult Angliában, szük­ségszerű következménye volt e vál­tozatnak. A francia kérdésben való meg­egyezése a liberális és az unionista pártnak e szerint puszta látszat. Ma tudvalévőén mind a kettő francia­­ellenes húrokat penget, egyben azon­ban Franciaországgal való fegyveres szövetségre törekszik. Mig azonban a liberálisok és a pacifisták a német és orosz ellenes imperializmusukat vetik a franciák szemére, addig a konzervatívok az angol imperializ­mus versenytársát látják benne. A magatartás, melyet a kormántyól elvárnak, tehát ugyanaz, de az érde­kek és célkitűzések, amelyekből e magatartást kívánják, különbözők. Mig a liberálisok 3z angol szövetség ellenértékéül a fegyverkezések csök­kentését követelik Franciaországtól, addig a konzervatívak elsősorbon azért hívei a francia szövetségnek, hogy Anglia igy megnövekedett ka­tonai erejét a távoli kelet problé­máinak és esetleg saját szociális bo­nyodalmainak a megoldására hasz­nálja fel. A genuai konferencia tár­gyában : való látszólagos összhang mögött tehát mélyreható eltérés van a két párt között e Programm végre­hajtása tekintetében. Mármost a bel­politikai kérdések — elsősorban a munkanélküliség kérdése — olyan szoros összefüggésben vannak n kül­politikával elsősorban a reparációk kérdésével, hogy e szociális problé­mák körül készülő súlyos harcok a külpolitikára valq elhatározó befő-. ................................. * • vetik lyásért vívott küzdelemben előre árnyékukat. Az angol unionista vagy más né­ven konzervatív párt, ugyan távoról sem reakcionárius alakulat a szó kontinentális értelmében. Nem egy nyugati demokrácia u. n. liberális pártja mélyen alatta marad a köz­szabadságok megbecsülése és közélet erkölcsi standardja tekinte­tében annak a színvonalnak, amely az angol konzervativ pártban ha­gyományos. De az Asouith-féle füg getlen liberálisok mögött ma — ne /éledjük -a Labour Party, Trade Unionok és munkáspártok ha­talmas szövetsége áll, amelynek a törekvései éppen azért, mert min­denféle kommunista velleitásoktól távol állanak, komoly előretörést je­lentenek a szociális demokrácia megvalósítása felé. Mig tehát mind­két párt, liberálisok és unionisták .egyaránt, az ipari válság és a mil­liókra menő munkanélküliség orvos­szerét a német reparációspolitika revíziójában, Szovjetoroszországnak a világpolitikába való bekapcsolásé ban és a fegyverkezések általános korlátozásában látja, addig a Fran­ciaországgal ilyen alapon .létesítendő katonai szövetség politikai felhasz­nálása és további kiépítése tekinte­tében élesen szemben állanak az ál­láspontjaik. A progresszív és szo­cialista Anglia a cannes-i Programm következetes végigvitelét kívánja népszövetségi eszme intézményes megvalósításával, az általános le­szerelés, a békeszerződések revíziója és a vámhatárok fokozatos megszün­tetése utján. E nélkül a cannes-i pontozatok keresztülvitele csak ideig-óráig segíthet az angol gazda­ság súlyos bajain, újabb militarista és imperialista bonyodalmak kikerül­­hetetlenek lévén. A militarista-impe­rialista világstruktum következetes visszafejlesztésével viszont kétség­telenül karöltve haladna a szociális demokrácia világszerte való kiépíté­se is, elsősorban Angliában magá­ban. A békés, cseregazdaság lég­körében Közép- és Kelet,-Európa feudális csökevényéi szinte maguk­tól kiküszöbölődnének és ezzel az egész kulturvilág a politikai demo­krácia és a szociális igazságosság­nak egy a máinál magasabb szint­jét érhetné el. Az angol konzervativ párt éppen ezért azon igyekszik, hogy a lehető legkisebb mértékre szorítsa és lehe­tőleg meeglassitsa "azt a folyamatot, amely felé Genuával az első lépést, az angol gazdasági válság nyomása alatt, kénytelen-kelletlen neki is meg kellett tennie. Nem a pacifiz­mus felé kényszerítése a francia po­litikának, hanem a töretlen francia imperializmusnak a visszafejlődő angol imperializmussal való szövet­sége lebeg az unionisták előtt, egy olyan kompromisszumos politika te­hát. amely a német és az orosz kér­désben az Anglia belső helyzetéből fakadó igényeket respektálná, egyébként azonban világszerte fen­­tartaná a militarisztikus imperializ­mus rendszerét, ök Franciaország­ban az Ancien Régime vezér­­hatalmát. látiák. amelynek a szelle­mét és rendszerét nekik nemzeti ál­dozatok árán.is támogatniuk és erő­­siteniök kell. Már eddig is úgy a syriai mint . a kisázsiai. mint a thrákiai, elsősorban azonban Wa­shingtonban, a tengeralattjáró-kér­désben súlyos árat kellett Angliának fizetnie azért, hogy nyitva tartsa magának a francia fegyveres szö­vetség felé vezető utat. Ahogy a nyugateurópai munkásmozgalmak még saját országos érdekeik rovásá­ra is kitartottak Szovjetoroszország mellett, amíg az az ő szemükben a világforradalom előharcosa volt, úgy ma Franciaországot az összes kon­zervativ, imperialista, royalista és reakcionárius körök még önérdekeik háttérbeszoritásávál is támogatni készek. Ez az oka annak, hogy az izo­lált Franciaország egyelőre erősebb­nek bizonyult annál az Angliánál, amely mögött a genuai kérdésben nemcsak az Egyesült-Államok, nem­csak Németország és Oroszország, banem a békés politikára utalt és pihenésre vágyó világ nemzeteinek túlnyomó többsége áll. A fentiekből világos, hogy a genuai konferencia, amennyiben egyáltalában megtarta­­tik, nem hozhatja meg a döntést az európai rekonstrukció azon két kon­cepciója között, amelyek egyszer ezen a helyen az »angol« és a »franr cia ut«-nak neveztünk el. A döntés előreláthatólag az angol belpolitika harcmezején fog előbb-utóbb meg­történni. A genuai konferencia és fejleményei ezt a folyamatot azon­ban kétségtelenül siettetik. Ferenc József és a német kancellárok Bulcw és Beihma&n Hol!vég A háború előtti idők már há­­borys lázzal telt kulisszái mögül mond el igen érdekes részleteket egy magasrangu osztrák tiszt, aki Ferencz József legközelebbi kör nyezetéhez tartozott. Ezek az írá­sok, amelyek majd történelmi bi­­'.onyitékul szolgálnak, érdekes megvilágitésba mutatják be Fe­renc Józsefet, akit nagy jelentő­ségű dolgok eldöntésében szintén spró szimpátiából vagy unszim­­pátiéból eredő szempontok vezé­relték. Biilöv német birodalmi kancel­lárt, aki nagyszerű diplomáciai rátermettségével az orosz szövet­ség lehetőségét teremtette meg, nem tudta szívelni. Ennek az volt oka, hogy Bü­lov Bismarck tanítványának val­­otta magát. Ez a körülmény bár­ki számára legrosszabb ajánlóle­vél lett volna Ferencz József előtt. Abban a pillanatban, ami­kor II. Vilmos Bismarckot elej­tette, Ferenc József szemében lágyon megnövekedett a fiatal jsészár értéke. Az annexiós kri­­ris idején 1908—1909-ben, a mikor Aehrenthal balkezes kül­politikája már majdnem az egész Európával szembe állította a volt dunai monarchiát, Bülov kijelen­­ette, hogy Németországnak a hármasszövetségben, ha az béke­­politikát akar folytatni, vezető­szerepet kell játszania. Bülovnak ez a kijelentése és az Aerenthal politikájának helytelenítése gyü­­öltté tették Ferencz József előtt a német kancellárt. Bülov elej­tése után, amelyben Ferencz Jó­zsefnek legjelentősebb része volt, következett a diplomáciai baklö­vések egész sorozata, amelyeknek meg nem történése a világháború ^kerülését jelentették volna. De Bülov nem maradhatott helyén, mert Ferencz József igy akarta. Utódja Betthmann Hollweg, a Ferencz József szerint kitűnő szorgalmas hivatalnok volt, aki mindjárt megnyerte tetszését. Bülov távozásával tényleg a Ballhaus-téri palotából irányítot­ták a hármas szövetség politiká­ját, amely Bethmann Hollweg látszólagos, de Aerenthal valósá­gos irányítása mellett érlelte ki a mai helyzetet. A magyar művészet válsága A magyarországi reakció nemcsak politikailag és gazdaságilag pusztítja el a magyar értékeket, de kulturális szempontból is nagy károkat okoz az országnak. A magyar művészek nagyrésze nyomorog. Azok, akik z politikai vagy egzisztenciális körül­mények miatt nem bírják el a ma­gyar atmoszférát, külföldre vándo­rolnak, hogy művészi tehetségüket a sokkal megértőbb idegenben ka­matoztassák. És azok is, arák, eddig ragaszkodtak Magyarországhoz, n a már komolyan foglalkoznak a kiván­dorlás gondolatával. A magyar kul­­turállapotokra nagyon jellemző nyi­latkozatot. adott Udvardy Géza fes­tőművész, aki világosan ecseteli azt ,a veszedelmet, amely a reakció nem­törődömsége miatt a magyar kultú­rát fenyegeti. Nyilatkozata a követ­kező: I -i — A jelenlegi helyzet nagyon vi­gasztalan. A körülmények olyanok, hogy a művész élete nemcsak hogy nincs biztosítva, de egyenesen lehe­tetlenné van téve. Részben a rossz gazdasági viszonyok, részben pedig a társadalom nemtörődömsége miatt. Ha ez tovább is igy tart, akkor öt év múlva Magyarországon egyetlen művészt sem lehet találni. Sir az ember lelke, ha rágondol arra a szépen nekilendült kultúránkra, a mely most, ime, hol van? Kérem, egy valamire való könyvet sem le­het kapni semmi pénzért. Úgy é! az : ember ebben a paraszt-dzsuu­­gelben, mint egy Robinzon. Ezzel szemben pontosan informálva va­gyunk, hogy azok a kollégáink, akik rimentek külföldre, de különösen azok, akik már ott is maradtak, a legteljesebb licenciát élvezik. Mi még egy darabig várunk türelmesen, mert nem szívesen mozdul meg az ember, de én már egészén komolyan 'oglalkozom a kivándorlás gondola­tával. — Ami pedig az állam magatar­tását illeti, hát arról jobb nem be­szélni. Az állam nemcsak hogy ner& segít, de ahol lehet, nyom rajtunk egyet. A legdivatosabb hal­csontnélküli, bebujós, gummi betétes fűzők és melltartók eredeti modellek után a leg­finomabb kivitelben készülnek Steinné SchSffer Margit­nál Suboticán, Kara­­■ej džićeva-ul. 7. (Bárány szálló melletti utca).

Next

/
Oldalképek
Tartalom