Bácsmegyei Napló, 1922. március (23. évfolyam, 60-90. szám)
1922-03-31 / 90. szám
Ära 1 dinár BBS XXIII. évfolyam Subotica, péntek 1922 március 31 90 szám Kcjjelenik minden reggel, ünnep a tán és hétfőn délben TELEFON SZÁM: Kiadóhivatal 8—58, szerkesztőség 5—10 Előfizetési árt negyedévre 90* —dinár SZERKESZTŐSÉG t Kralja Alexandra-nUca 4 szám alatt Kiadóhivatal t Kralja Alexandra-ulica 1 (Lelbach-palota) Ország a siralomházban Az a beszéd, amivel a Rémet kancellár a jóvátételi követeléseket viszszautasiiotta, eseményt jelent az európai államok összehango’ódó és egy mederbe összefutó külpolitikájában. Amióta Németországban polgári kormányzás vezeti az ügyeket, az ellenállás megszervezése helyett a fizetési készség realizálása lett a belpolitika legfőbb irányelve. Németországban is ugyanaz történt, ami Magyarországon. A nemzetköziséggel vádolt, a nemzeti érzések és érdekek árulójának beszenny&tett októberi kormány megtagadta a Vixféle jegyzékben foglalt követelésnek teljesítéséi, ami pedig csak ideiglenes állapotként kívánta azt, amit a trianoni békeszerződés végleges helyzetnek jelölt ki. S am t a „nemzetközi k", a „defaitisiák", a „destruktivok", a „sziriaiak“ megtagadtak, azt az irredentizmust szító ellenforradalmi kormány arcizomránduiás nélkül teljesítene. Ntmetorszagoan is a szociáldemokrata kormány meg tagadta a jóvátételi követelések teljesítését s inkább elhagyta helyét, semhogy akár kényszerből is teljesítenie kelljen a győzők parancsát. A polgári kormány, amelyik átvette a kormányhatalom gyakorlását, a béküiékenység és engedelmesség útjára lépett s a kötelezettségekn k nemcsak elvállalásával, de teljesítésével kezdette meg a háboruvesztér következményeinek likvidálását. Az a küzdelem, ami itt folyik, nemcsak a szorult adós és a mohó hitelező fojtogató küzdelme. Itt nemcsak az dől el, hogy az adós minél többet fizessen és a hitelező minél többet vágjon zsebre. Ezek a követelések, ezek a tartozások messze kinőnek a financiális reszort keretei közül s alárendeltségi viszonyban szégyenkezik mellettük az állami és társadalmi életnek életsorsokat és generációk jólétéi, vagy eiszerencsétienedését megszabó megnyilatkozása is. Nemcsak arról van szó, hogy a shyloki szerződést végrehajtsák a guzsbakötött Antonion. Most — ahogy a német kancellát mondotta — választani kell a világnak a genuai konferencia és a j vátételi bizottság presztízse között. Vagy bukásra Ítélik Genuát, vagy össze kell egyeztetni a genuai célokkal a jóvátételi bizottság szándékait. Csak az nem lehet, hogy a külügyminiszterek mint a wartburei dainokverseny lovagjai, egymást mu iák felül a béke hirdetésében, az Európa fölépítését sürgető gondolatok propagálásában, az orosz határ Kinyitása szükségességének belátásában s a bellum omnium contra omnes helyett a pax omnium pro omnibus sürgetésében s azala i a jóvátételi bizottság jóvátehetetlen hibával olyan kötelezettségeket rójjon Németországra, ami alatt nem csak az igába hajtott germán erő, hanem a béke légvárai, a jobb jövendő szivárványhidja is összeomlanak. Amíg ilyen módon ragaszkodnak a jóvátételi követelésekhez, középeurópa valutáit nem lehet megmenteni a lezuhanástól, a középeurópai valuták stabilizálása, sőt fölemelése nélkül pedig nem lehet Európa gazdasági konszolidációjáról és újjáépítéséről szólni sem. Mert a jóvátételi követelések súlya alatt nemcsak a valuta romlik le, leromlik az életszínvonal s a termelés eredménye is. Érdekes, bár gyászos statisztika hirdeti a visszafejlődésnek kétségtelen bizonyítékait. A német vasipar által földolgozott készáruból illetve nyersanyagból a háború előtt egy munkásra évi 104 tonna nyers vas és 112 tonna acél esik, a háború után pedig a munkás teljesítménye csupán 44 tonna nyersvas és 49 tonna acéláru. A leromlott pénz, leromlott életmód, leromlott termelés mellett a megsokasodott terhek és megsulyosodott feladatok összeroppantják a a váltakat és szétmorzsolják a legengedelmesebb akaratot is. A német kancellárral együtt mindenki, akinek értelmét és tekintetét nem homályositotta el a gyűlölködés, most Genua felé tekint. Ott dől el a német probléma s a német problémával együtt Európa újjáépítésének problémája is. A jóvátételi bizottság uj adók kivetését követeli a ném.'t kormánytól, a jóvátételi követeléseknek költségvetési biztosítását s a német államháztartás nemzetközi ellenőrzését. Ezeknek a követeléseknek teljesítése egyértelmű a legyőzött Németország szuverenitásának legyőzésével. A német nép, mint a legyőzött gladiator, a Genuában összegyülekező világ uraitól kér kegyelmet s reszketve várja a recipe ferrum halálos ítéletet. Károly exkiráiy halálos beteg Kétoldali tüdőgyulladása van — Péntek reggel halálának hire terjedt el Budapesten — Feladták az utolsó kenetet Az első hirek, melyek Habsburg Károly betegségéről érkeztek, spanyol betegségről szóltak. A betegség hírének kommentáíói azonban az első hír után látták, hogy nem ártatlan lefolyást ígérő influenzája lehet a volt királynak. Károly ugyanis már háromszor ment keresztül tüdőgyulladáson, szervezetének ellenálló képessége ezzel a betegséggel szemben csak nehezen küzd már meg. Másrészt tavasszal és ősszel Madeirá aa hosszantartó esőzések szoktak beállni, melyek a levegőt forró nedvességgel telitik. Ebben az időszakban a sziget kiimája id genek számára elviselhetetlen. Ez a levegő pedig könnyen fej eszti ki gyilkos kórrá az amúgy is veszedelmes influenzát. A volt király betegségének első hírei Londonon keresztül érkeztek. Még szerdán es'e az a jelentés érkezeit Londonba Funchaibói, hogy Károly exsirály veszedelmesen megbetegedett. A „Daily Express“ jelentése szerint a volt király súlyos influenzát kapott. A „Nouvelle Correspondence" azt irja, hogy a volt királynak már március 24-én erős láza volt, mely egészen 40 fokig emelkedett és Károly ex király azóta ágyban fekvő beteg. Páris. A Matin jelenti, hogy Sixtus pármai herceg szerdán délelőtt Funchaibói táviratot kapott, mely szerint Károly állapotában osszabbodás állott be. Az orvosok baloldali tüdőgyulladást állapítottak meg, amely a iobb oldalra is átterjedt. A láz 39 9 fokra emelkedett. Róbert főherceg is megbete edett s tegnap óta lázban fekszik Ottó trónörökössel együtt. Sixtus pármai her cég pánsi tanárt óhajt Funchalba küldeni. Károly volt háziorvosa Funchalba utazott Bécs. Madeirából távirat érkezett, amelyben a király megkéri volt háziorvosát, dr. Delugot, hogy utazzék hozzá. Dr. Delug pént-keimfta kel. Az útiköltséget magángyüjféssel szerezték egybe. Háromnegyed ra alatt negyedmillió osztrák koronát gyűjtöttek össze, ami elég a köl ségekre. A külföldi missziók da útlevél megszerzésénél nagy előzékenységet tanúsítottak, amivel lehetővé vált az orvos gyors elutazása. Dr. Delug pénteken délelőtt a keleti expre szel már el is utazott. Károly állapota válságos Bécs. A királyhoz közelálló helyről jelentik, hogy tegnap este a lisszaboni püspöktől távirat érkezett, amelyben közli, hogy az ex király állapota válságosra fordult. Kénytelenek voltak az utolsó kenetet föladni. Bécsben attól tartanak, hogy dr. Delug már későn érkezik, mert a király most harmadszor fekszik spanyolban, amely kétoldali tüdőgyulladással párosult. A betegségaz exkiráiy ellenálló erejét annyra meggyöngitette, hogy katasztrófától tartanak. Csütörtök d'lig nem érkezett újabb távirat az e> király állapotáról. Álhir Károly haláláról Budapest. Ma reggel Funchaibói jött távirat jelenti, hogy Károly exkirá y csütörtökön reggel hat órasor meghalt. Budapest. Károly exkiráiy halálhíre misztifikáció, onnan ered, hogy valaki a Magyar Távirati Irodát a’ miniszterelnökség sajtóosztálya ne-; vében fölhívta és közölte vele a halálhírt. Szigorú vizsgálatot indítottak. ( A spanyol király segítsége Madrid. A spanyol király érdeklődött a beteg exkiráiy állapota felől s fölajánlotta, hogy orvosi és anyagi segítségről gondoskodni fog. 'Bizalmatlansági..........; indítvány a német kancellár ellen Wirth kancellár expozéja után Rathenau külügyminiszter tartott ma beszédet a jóvátételi követelés-« ről. A belső áthatottság, ami Wirth' beszéde során teljesen magával ragadta az egész birodalmi gyűlést, hiányzott Rathenau beszédéből. lm kább elvontan, szakszerűen fejtet gette a jóvátételi követelés vissza-» utasításának ~ćgćt. Bescént cfe során megemlítette, hogy Német-* országról azt terjesztik, hogy nincs gazdasági válságban. Ez az állítás azon az optikai csalódáson alapul, hogy Németországban kevés a mun-t kanélküli. A német munkások azon-» ban . azon dolgoznak, hogy a jóvátételi fizetéseket az állam teljesíthesse. Munkájuk eredménye erre a célra fordittatik. Az is tévedés— mondotta Rathenau — hogy a német ipar virágzó és hogy a részvénytársaságok nagy osztalékot fizetnek. Figyelmen kívül hagyják, hogy a részvénytársaságoknak gépeik és berendezéseik fentartására évenkint oly nagy kiadásaik vannak aranyban, amelyek papírra átszámítva a részvénytőke többszörösét teszik ki. Még veszedelmesebbek azonban a politikai tévedések, amelyek közül kettőt eme! ki. Azt állítják, hogy Németország nem fizetett és nem is akar fizetni, Németország nem szerelt le és nem is ak'ar leszerelni. Az eddigi német teljesítményekből a helyzet képe körülbelül kibontakozik. Németország oly fizetéseket teljesített, amilyeneket a világtörténet kezdete óta aligha fizetett egy nép a másiknak. A leszerelés is óriási eljesitmény. Német^s'zágnak feladatai teljesítésére szabad lélegzetre van szüksége és ezt csak külső kölcsönnel szerezheti meg. Amerikára nem számíthat Németország. Amerika nagyon belefáradt Európába és Európának nem akar több pénzt rendelkezésére bocsátani, mert azt csak fegyverkezésre használnák fel. Németország a világ nemzeteivel együttes munkatervet akar. Rathenau beszéde után a német nemzeti párt bizalmatlansági indítványt tett a kanc e 11 á r e 11 e n, mert annak; tegua-
