Bácsmegyei Napló, 1922. március (23. évfolyam, 60-90. szám)

1922-03-31 / 90. szám

BACSMEGYE1 NAPLÓ 90. szám, Z oM*. «I beszéde néJkiilözle a követelések pírodén kétséget kizáró visszantaa­­l&sát. A német néppárt ina délutáni ölé­ben úgy határozott, hogy bár a né­met nemzeti párt bizalmatlansági indítványával szembehelyezkedik, tényleg bizalmat még sem szavaz a kancellárnak. PAris. Dubois, a jóvátétel! bi­zottság elnöke a bizottság tegnapi ülésén kifejtette, hogy Franciaország egymaga elég erősnek érzi magát arra, hogy Németországot kénysze­rítse a jóvátétel megfizetésére, szükség esetén a francia ágyuk és bajonétok segít­ségével is. A nagybirtokosok javára módosítják a magyar agrárreformot A magyar politikai élet mai napja szélcsendes volt. A kerületi beosztá­sokat nem ismerik még, a hivatalos jelöltek névsorát még nem tették közzé — ez a szélcsend a vihar előtti szorongás csupán. Az elégedetlen kisgazdák részére a pénzügyminisztet újabb elégedetlen­ség) okkal kedveskedett. A magyar földbirtokreform, aminek követelése benne él a lelkekben, aminek becsü­letes és bátor megoldása nélkül nyu­godt kormányzás és végleges konszo­lidáció el sa gondolható, Magyar­­országon még mindig végrehajtatlak Ezt a törvényt a földosztás Ígéretével és a nagybirtokosok érdekeinek védel­mével alkották meg s bár csak töre­dékesen, szegényes szűkmarkúsággal elégítené ki a töldreéhesek igényét, mégsem hajtották végre. S most ezt a nagybirtokosok érdekeit védő törvényt miniszteri rendeletid módosítják nem azért, hogy sürgessék a földnélküliek földhözjuttatását, hanem hogy még jobban megvédjék a latifundiumok urait. Az elégedetlen kisgazdák most a párt intéző bizottsága előtt szóba akarják hozni ezt a pénzügyminiszteri rendeletet s a jelöléseknél észlelt sé­relmeket most összekötik e módosítás revíziójának követelésével. Azt mondják az ellenzéki kisgaz dák, hogy azok a könnyítések, ame­lyeket a végrehajtási rendeletben tet­tek, ellenkeznek a törvénnyel, a föld reform intencióival. így például az az intézkedés, amely 1200 holdig felerészben, 1500 holdig pedig egy­­harmadrészben a váltság lerovását búzaárban is megengedi; továbbá az ,a rész, amely kimondja, hogy nem kell földben leróni a váltságot az esetben, ha a tujajdonosnak három gyermeke van s a birtokot, mint kö zös birtokot ezekre, a feleségére vagy testvéreire Íratta. Ilyen esetben az ezer holdat külön-külön kell kiszámí­tani. Az érdekelt kisgazdák szerint ilyen körülmények között a föld, reform cé'jaira kontemplált fö.d mintegy 50—170 ezer holddal fog csökkenni. A régi kisgazdák körében a pénz­ügyminiszternek az az eljárása, hogy a nemzetgyűlésen meghozott törvényt rendeletileg módosította, módosította pedig az ezerhAdasok iavdra és a nincstelenek rovására, érthető nagy ellenérzést váltott ki. A miniszter sé reimes rendeletének oty értelmű meg változtatását kívánják, hogy a végre­hajtáskor a törvény eredeti intenciói teljes mértékben érvényre jussanak. Az egységes párt intézőbizottsági ülésén kívül feszült érdeklődéssel te­kintenek a két keresztény ellenzéki párt első együttes gyűlésére, amit a régi képviselőházba hívtak össze. Ez lesz az első megnyilvánulása a kél legitimista kereszténycsoport együtt­működésének. Az ellenzéki vezérek ezen a gyűlésen nagyjelentőségű nyi­latkozatokat tesznek. Különösen érde­kesnek Ígérkezik Beniczky Ödön fel­szólalása. Beniczky, hir szerint, a király októberi távozásának körülmé­nyeivel foglalkozik, leleplezésekre ké­szül és beszéde során rendkívül érde­kes aktákat fog felolvasni. A közgyűlés megszavazta a tizenötmilliós városi kölcsönt Pletikoszies polgármester a tanács javaslata ellen szavazott Rég volt már Suboticáu olyan ér­dekes és izgalmas közgyűlés, mint a csütörtöki. Amint már előre jelez­tük, a városi tanácsnak a tizenöt millió dináros kölcsön felvételére vonatkozó indítványa már napok óta nagyobb vitákra adott alkalmat a kiszélesített tanács tagjai között és az egyes pártok közt éles ellentéte­ket váltott ki. A Crnkovics Iván képviselő vezetése alatt álló radiká­lisok és a bunyevác-sokae-párt a leghatározottabban állást foglalt a javaslat ellen Ć6 ehhez járult még, hogy maga Pletikoszit.s And­rás dr. polgármester is az utolsó percben le akarta venni a közgyűlés napirendjéről a javaslatot. A városi tanács azonban három szótöbbséggel úgy döntött, hogy a kölcsönre vonatkozó indítványt mégis a kiszélesített ta­nács elé viszi. Ilyen előzmények után ült össze csütörtökön reggel ki­lenc órakor a városi színházterem­ben a kiszélesített tanács, amelynek tagjai egyúttal a tárgy fontosságára való tekintettel csaknem valameny­­nyien résztvettek a mindvégig izgal­mas, feszült hangulatú ülésen, mely­ről a következő tudósításunk - Szá­mol be: A közgyűlést fél tiz előtt néhány perccel nyitotta meg az elnöklő Dobanovacski Pál főispán és bejelentette, hogy Mária román ki­rálynő vasárnap délelőtt átutazik Suboticán, amely alkalomra a város ünnepélyes fogadtatást készít elő. Ezután dr. Sztipics Károly fő­ügyész felolvasta a polgármesteri jelentést, amelyet a közgyűlés tudo­másul vett. Dr. Hoffmann Kál­mán gazdasági tanácsos a palicsi földmivesiskola megszüntetéséről terjeszt elő javaslatot, amit a kiszé­lesített tanács elfogad. Petro­­v i c s Koszta főmérnök a városnak rossz állapotban lévő utairól tett je­lentést és hangsúlyozza ezek sürgős rendbehozatalának szükségességét, amihez azonban pénzre van szükség. Az első izgalmas összecsapás a pártok között a-tavankuti föl­dek eladására vonatkozó ja­vaslat körül keletkezik. Hoff­mann Károly dr. gazdasági taná­csos terjeszti be a tanács javaslatát a földeknek árverés utján való el­adása ügyében. Petrovics János dr. az első felszólaló, aki azt kíván­ja, hogy a földeket ne árverés utján, hanem megállapított áron és csak a teljesen vagyontalan tavankuti lako­sok részéro bocsássák áruba. A ja­vaslat körül élénk vita fejlődött ki. amelyben a Crnkovics-párt a tanács Javaslatát támogatja. Végül is Ple­­t í k o s z i t s polgármester felszóla­lása után a közgyűlés 77 szavazattal hnsszal szemben elfogadja a taná fi­nale olyképp módosított indítván it, hogy a tavankuti földek árverésén ,csa.k vagyontalanok vehetnek részt. Ezután a napirendnek több lényeg, telenebb pontját tárgyalja le a köz­gyűlés és elfogadja -a, tanács javas-. latait több szabadságolás és nyug­díjazás, valamiut a köztemető ré­szére való föld kisajátítása ügyében. Zsúfolt padsorok mellett tizen­egy óra tájban tér át a közgyűlés a napirend legfontosabb pontjának, a tizenöt millió dináros köl­csön felvételére irányuló ja­vaslatnak tárgyalására. L e p e d á t Illés pénzügyi tanácsos terjeszti elő a kölcsön felvételének szükségessé­gét bőven indokoló indítványt, amely körül azonnal izealmas vita fejlő­dik ki. Az első felszólaló G y e 1 m i s Gábor, aki a tanács javaslatát vé­delmébe veszi. Ezután Gmk o­­v i c s Iván képviselő szólal fel és erősen támadja a javaslatot, amely­nek elvetését kéri. Indokolásában arra hivatkozik, hogy a valnta mai értéktelensége mellett nem szabad készpénzkölcsönt felvenni, mert hi­szen könnyen megtörténhet, hogy a pénz értéke néhány hónap alatt te­temesen emelkedni fog. Szavait pártja élénk helyesléssel, a demo­kratapárt pedig sürü közbeszólások­­bál kíséri. Kratina a javaslat mellett emel szót, kifejtve annak szükséges­ségét, mig Yidákovics az indít­vány elleni felszólalásában különö­sen a színház felépítése el­len kel ki, miután azt nem tartja szükségesnek. Neorcsics Sza­­.niszló azt mondja, hogy az utolsó percben ébredjen öntudatra a köz­gyűlés és ne szavazza meg azt a ja­vaslatot, amely Subotiea város rom­lását vonná maga után. Mikor a fel­szólaló Subotiea városát említi, köz­­besivit egy hang demokrata részről: »Subotiea falu!«, ami részben élénk derültséget, a Crnkovics-párt részéről pedig zajos ellentmondást kelt. A szenvedélyek mind inkább elfafjulnak, úgy, hogy az elnöklő fő­ispánnak a legnagyobb erőfeszítés­sel sikerül csak a rendet helyreállí­tani. A vita további folyamán is sok dolga akad azonban az elnöki csen­gőnek. A zaj előliével Páncsics hi­vatkozik az ország más, Suboticá­­nál jóval kisebb városaira, ahol töb­bet áldoznak a kultúráért és a város fejlődése érdekében kéri a javaslat elfogadását. P r o t i c s Marko is lelkes és meggyőző szavakkal veszi oltalmába a tanács javaslatát, ki­fejtve a kölcsönnek a városfejlesz­tés érdekében való elkerülhetetlen szükségességét, majd Popper Leo (szociáldemokrata), Tspónovics és Svircsevics Bogdán is a ja­vaslat mellett szólalnak fel. Ezután Petrovics János dr. a demokra­ták vezére riposztoz elmésen a Crn­­kovics-pártiak kifogásaira és aggo­dalmaira és rámutat a kölcsön felvé­telének szükségességére. Ezután általános meglepetést kelt PIetikoszit8 András űr. pol­gármester felszólalása, aki rámutat arra, hogy a javaslat meggyőződése ellenére került ide, mert p sem tart-. ja a mai időpontot kedvezőnek na­gyobb kölcsön felvételére. Épp ezért bejelenti, bogy a tanács javas­lata ellen fog szavazni. Egy percre úgy látszik, mintha a polgármester felszólalása erősen be­folyásolná a közgyűlés hangulatát, amikor L e p e d á t tanácsos záró­szavai után Dobanovacski fő­ispán névszerinti szavazást rendel el. Az első két szavazó P! e t i k oi ß z i t s polgármester és Sztipics főügyész a tanács javaslata ellen szavaznak, ugyancsak ellene szavaz az egész Crnkovics-párt, mig a ta­nács többi tagjai és a közgyűlés móv pártjai a javaslat mellett szavaznak, úgy, hogy a közgyűlés 46 sza­vazattal-«) szó ellenében elfogadja a tanácsnak a ti­zenötmillió dinár kölcsön fölvételéről szóló javasa 1 a t á t. Ezután gyors egymásutánban még megszavaznak néhány lényegtelen javaslatot és néhány pontot levesz­nek a napirendről. Déli fél egy óra-i kor Dobanovacski főispán berekeszti a kiszélesített tanács ülését. Írországban folytatódnak a zavargások London. Az írországi zavarok ki. ujulása ismét nagy mértékben fog­lalkoztatja az angol poétikai körö­ket. A belfasti események következ­­iében Lloyd George szabadságát félbeszakítva visszatért Londonba, hogy állandóan érintkezésben ma­radhasson a pártok vezetőivel és tárgyalhasson az ir eseményekről. Hivatalát még nem vette át és a miniszterelnöki teendőket április 3-ig az eredeti terv szerint Chamberlain látja el. Lloyd George az ir kormány két pár jának vezetőit jövő keddre Lon­donba hiv'a tanácskozás végett. Arthur Griffith már közölte, hogy hajlandó résztvenui a tanácskozá­sokon. Duggan még nem nyilatko­zott. James Craig, az ulsferiek vezére szintén nem adott még választ a meghívásra, mert a döntés előtt ta­nácskozni akar pártjának tagjaival. Újabb merényletek Belfastban London. A Mac Ma hon családja ellen elkövetett merénylet nagy iz­galmat keltett egész Észak-Irország­­ban. A belfasti lakósság, pártra való tekintet nélkül elhatározta, hogy erélyes védelmi rendszabályokkal meg fogja akadályozni a további merényleteket. Ezzel szemben a szélsőséges ele­mek bosszul kívánnak és megkezd­ők az anglikánok elleni merényle­teket. Utcai harcokat provokáltak a sinnfeinek ellen, kik közül ketten meghaltak. Két katholikust éjszaka az utcán meggyilkoltak. A sinnfei­nek egy ház ablakába bombát dob­tak, mert azt hiit.k, hogy a terem­­öen a protestánsok gyűlést tartanak. A bomba azonban visszaesett az utcára, ahol fölrobbant és a me­rénylők közül többet megsebesített. A George-Streeten egy házat Rá­gyújtottak ; ebből utcai harcok ke­letkeztek, melynek során egy tizen­ötévé« leányt és egy csecsemőt ha­lálosan megsebesítettek az eltévedt golyók. Egy másik városrészben egy asszonyt lőttek le a sinnfeinek és megtámadták a munkájukból éjszaka hazatérő újságírókat és nyomdá­szokat, . _ v -

Next

/
Oldalképek
Tartalom