Bácsmegyei Napló, 1922. március (23. évfolyam, 60-90. szám)

1922-03-10 / 69. szám

4. oldal. BACSMEGYEI NAPLÓ 69. szám. arra hivatkozva, hogy a múlt évből származó követelésekre már nincsen fedezete. Amint illetékes helyen e'rtesülünk, a kórház anyagi helyzete az első ki­utalt segély ellenére is elég rossz, amennyiben a kórház hiányos fölsze­relésének kielégítésére, valamint adós­ságainak kifizetésére több millióra volna a kórháznak szüksége. Ha azonban régebbi' tartozásait is meg téríti a kormány, úgy van remény, hogy rendezni lehet a suboticai köz­kórház zilált anyagi ügyeit. AKuiturimndolc ügye —- A német-horvát álláspont — Beszámoltunk már arról, hogy a novisadi német kul Újszövetséget fel a árják oszlatni. A „Bácsmegyei Napló" beogn di munkatársa kér­dést intézett ebben az ügyben Alrxijevics Alita államtitkári! n, ; BBB. ügyosztály vezetőjéhez, aki kijelentette, hogy ez a h:r minden alapot nélkülöző koholmány. Ezzé] szemben a „Politika" csü­törtöki száma arról ir, hogy a z?g­­rebi tartományi korm ny lelosziatta a német kulturs<övetsé: szerémség: szervezeteit tíz községben és nem engedélyezte a szurcsin és hrtíov­­cei német olvasókörök megalakulá­sát. A horvát hatóságok szerint a Kulturbund alap zabáíyai csak a Vajdaságra birniik érvénnyel és így a szöveiségnek nincs j gi a Sze­­rémségben is (erjeszkedni. A belügyminisztériumban az in­tézkedés jogosságáról eltérőek a felfogások. A BBB. ügyosztály ál láspontja szerint az alapszab lyokat ugyan a BBB. ügyosztály jsvasl - tára hagyta jóvá a belügyminiszté­rium, de a BBB. ügyosztály nem tartományi kormány, hanem e y legfelsőbb közigazgatási hatáskörrel biró minisztérium igyik osztálya, így tehát a német Kulturszövetség alapszabályai az egész országban érvényesei.. A belügyminisztérium horvátor­szági osztályán; k ve etője dr. Hlava viszont arre az álláspontra helyez­kedik, hogy a zagrebi tartományi kormány határozata jo^il g hely­­álló, mert az egy sü ési jog nincs­­egységes törvénnyel szabályozva, tehát e tckin'etben Horvrt-Szl vón­­ország külön jogterület, amelyen az eddigi törvények érvényesek. Esze­rint pedig az alapszabályokat a szövetség a zagrebi tartományi kor­mány belügyi osztályának tartozóit volna jóváhagyás céljából beterjesz­teni, amit a Ku'turbur.d elmulasztott. A kulurszövetsé^i szervezetek fel­oszlatásának állítólag nincsen poli­tikai háttere és kizárólag formali­­tá ok miatt történt. Az eset azon­ban jellemző és intő példa arra, hogy a törvényhozásnak az alkot­mányból folyó alaptörvényeket mi­nél előbb meg kell hozni. A legdivatosabb hal­­csontnélküiijbebujós, gummibetétes fűzők és melltartók eredeti modellek után a leg­finomabb kivitelben készülnek Stsinné Schütter Margit­nál Suboticán, Kara­­džićeva-ul. 7. (Bárány szálló melletti utca). Előkészületek az aj földosztásra — Márc’us 15-ig birtokba kell venni az odaítélt földeket — 1 Az agrárreform végrehajtása, il letó'leg az uj tulajdonosaik által még birtokba nem vett földek febsztása az utóbbi időben igen sok gondot okozott a mezőgazdáknak. Már több értekezletet is tartottak ebben az ügyben és mindenkor az az egysé­ges kívánság hangzott el ezeken a gyűléseken, hogy a tavaszi földosz­tásnál az az elv legyen irányadó, hogy ugyanaz a birtokos arassa is le a termést, aki azt elvetette. Ez­zel a kívánsággal a mezőgazdasági szakkörök elejét akarják venni an­nak a veszedelemnek, amely az idei gazdasági termelés sikerét fenye­getné egy esetleg rosszul végrehaj­tott tavaszi földosztás által. A gaz­datársadalom attól tart, hogy abban az esetben, ha a már bevetett föld­birtokot még aratás előtt feloszta­nák, úgy a vetési munkálatokat nem végeznék el olyan lelkiismeretesen, mint amit a termelés föltétlenül meg­követel. Az aggodalmakat most eloszlatja az agrárminisztériumnak egy uj ren­­idelete, amely most érkezett le a su­boticai agrár hivatalhoz. Az agrár­minisztérium 9991/1922. számú ren­deleté most szabályozza a tavaszi földosztás kérdését. Eszerint mindazoknak a nagybirtokoknak a felosztását, amelyeknél a dön­tés már jogerős, március 15-ig be kell fejezni, még pedig úgy, hogy a reflektánsobnak március 15-ig már birtokba kell venni az oda­ítélt föld-parcellákat. Olyan rendkívüli esetekben, ami­kor a reflektánsokat már értesítek ték arról, hogy hol kapnak földet, de a felosztás még nem történt meg, ott március 25-ig is megtörténhetik a földnek uj tulajdonosa által való birtokbavétele. Ezután az időpont után már semmiféle földosztás nem engedhető meg egészen az őszi föld­osztásig, mert alapelvnek tekinten­dő, hogy ugyanannak a gazdának kell aratni, aki a vetést elvégezte. Ettől az alapelvtől semmiféle eset­ben sem lehet eltérni. Miután pedig a kormány fokozni kívánja a terme­lést, felszólítja egyben azokat a nagybirtokosokat, akiknek birtoka még az idei tavaszi vetés előtt nem kerül felosztásra, hogy ahol arra a föld alkalmas, lehetőleg kendert vagy cukorrépát vessenek el. Az agrárminisztérium uj rendelete megteszi már a szükséges előkészü leteket az uj őszi földosztásra is. A rendelet felhívja az agrárhivatalt, hogy azonnal kezdje meg az újabb felosztásra kerülő földek fölmérését és általában teljesen készítse elő már most az újabb földosztást, mert nyomban az aratás befejezése után birtokba adják ezeket a föl­deket is uj tulajdonosaiknak. A rendelethez képest a suboticai agrárhivatal már meg is kezdi az újabb földosztásra való előkészüle­teket, úgy, hogy az újabb igénylők minél gvorsabban vehessék birtokba parcellá&at. ó-ó- ** • c M orosz emigráció Gétma elles — Burzev Vladimír nyilatkozata — Burzev . . . Ez a név 10—15 év előtt szinte fogalom volt. Jelen­tette az orosz intellektuel-szociál­­forradalmárt, aki számkivetetten, Oroszországon kívül folytatja harcát a fekete, reakciós cári Oroszország ellen. , Ma Burzev, a szoriálforradalmár, Vrangel generális táborában harcol ugyancsak számkivetetten,. emigrá­cióban, s harcol most — a kommu­nista Oroszország ellen. Vrangel, a cári tábornok és Burzev, a forra­dalmár egy célért küzdenek. Most mind a ketten Beogradban vannak. Az uj konakkal szemben van az orosz követség. Valaha' Hartwig la­kott benne, ma emigráns diplomaták lakják, akik a maguk szakállára és a maguk zsebéből reprezentálják a cári Oroszországot. Márványfalu palota, szárnyas ajtókkal, aranyci­­rádásos lapokkal és haekjárásu ina­sokkal. A követnél benn van Vran­gel, hórihorgas, keményakaratu, cári tábornok és Burzev. Burzev, vagy ahogy ő a nevét Írja, Bourtreff öre­gedő szemüveges ur, a haja ősz, franciás fekete szakálla van. Élénk­­mozdulatu öregur, ha beszél, úgy tű­nik fel, mintha mindig dühös volna. — Beogradba jöttem, hogy ta­nácskozzam az itteni politikusokkal. A génuai konferenciáról tanácsko­zunk, amely nem lehet, hogy az orosz birodalom szégyenpadja le­gyen. Lloyd George terve a szovjet elismerése, német bolseviki orientá­ciót jelentene. Az éhes és tönkre­­kinozott Oroszország csak alkalmas pillanatra vár, hogy lerázza magá­ról zsarnokait és most azzal, hogy a szovjetet elismerik, uj erőt akarnak önteni a kommunistákba, elő akar­ják segíteni a világ kommunistává tevését. — A Boulogne-i megegyezés ve­szedelmes és nem őszinte. Ott azt mondták, hogy a szovjet meghívása még nem jelenti annak elismerését is. Elég biztatás az a bolsevikek­nek, hogy szóba állnak velük és bosszú lejáratú kereskedelmi szer­ződéseket köthetnek. — A bolsevisták uralma a Ieg­­reakciósabb, legsötétebb uralom, amelyet a történelem ismer. Lábbal tiporják a legelemibb emberi jogo­kat és Európa nem átall szóbaállni velők. A kereskedelmi szerződések .semmit sem érnek. Oroszország a külföldnek semmit sem adhat, leg­feljebb rablott ékszereket. Nincs ott semmiféle kereskedelem, sem forgalom. — így Oroszországnak egyetlen reménye van: az emigráció, az oro­szok hadserege, Vrangel tábornok kai az élén, az uj mozgalom köz­pontja, amelyhez csatlakozni kell mindenkinek, aki ellensége a szov­jetnek. — Egyetlen orosz, aki szereti a hazáját, nem fogja elismerni a gé­nuai konferencia határozatait. Kö­zeledik az óra, amikor Európának őszintén szint kell vallani, hogy akarja a régi Oroszország feltárna' dását, vagy hagyja, hogy az végleg belevesszen a romokba. Szónoki hévvel, extázisbán, így beszél Burzev Vladimír, aki most Berlinben lapot szerkeszt, az »Op­­stejt Dcla«-t és reméli, hogy Euró­pa visszaadja neki a hazáját. Államférfiak, ha eayeiegneb Protics és Pribicsevics személyi harca Cicvarics Krsztának »Jelöl­­t e ka című vezércikke ugyancsak .széles hullámokat ver a belpolitikai életbe. A cikkben, amint már meg­­irtuk, Cicvarics, Protics és több más radikálispárti politikus családi éle­téről olyan hangon irt, ahogy polii ,tikusokról aligha írtak még valaha is. Protics Sztoján, ez a nagytekin­télyű államférfi, a hallatlan brutális támadásra, amely őt családi becsü­letében sújtotta, rövid pár sorban válaszolt. Válaszában felháborodva utasítja vissza a vádakat és azt irja, hogy azok értelmi szerzője Pribi­­csevics Szvetozár, akit »semmire­­kelő, gazember miniszter«-nek fne­­vez. A két politikus szokatlan tó-: nusu polémiája most már az egész politikai világ öröklődésének közép­pontjába került. Mindenki várta, hogy mi lesz Pribicsevics felelete, Protics támadására. A tegnapi De­mokratája végül közli a közoktatás­­ügyi miniszter feleletét. Pribicsevics visszautasítja azt a vádat, mintha ő íratta volna a Pro­tics elleni cikkeket: Soha nem szo­kott cikkeket Íratni és nem gázol bele mások családi életébe, ö sem vonta soha felelősségre a radikális minisztreket a Tribuna cikkeiért, sem Jankovics Velizárt, a Balkán­ban megjelent támadásokért. Rágal­mazásnak minősiti Protics azon állí­tását, mintha ő befolyásolná Cicva­­ricsot ilyen irányban. Elmondhatja-e ugyanezt magáról Protics — kérdi. Megjegyzem még, mondja Pribi­csevics, hogy Protics szidalmai nem hoznak ki a sodromból, azokkal szemben teljesen hidegen viselte­tem. Protics és Pribicsevics hírlapi po­lémiáját mélységes sajnálkozással szemlélik az ország komoly politi­kusai. Eles ellentétek Amerika, Franciaország és Anglia között Becs. Az Achluhr Abendblatt diplomáciai forrásból nyert értesü­­ése szerint egyrészt az Egyesült Államok, másrészt An­glia és Franciaország között újabban ellentétek merültek fel melyeknek oka 'részben a nagyköve­tek tanácsának, részben pedig az antant Németországban működő ellenőrző bizottságának magatartása. Amerikai kö ök egyebek között azt a vádat emelik az antant katonai ellenőrző bizottsága ellen, hogy az elpusztításra szánt német ha­dianyagot nagyrészt saját had­seregei számára használta fel. A megindított nyomozások eredmé­­nyeképen kiderült, hogy az ellenőrző bizottság ebben az értelemben tény­leg megsértette a békeszerződést. Tengeralattjárók, tengeralattjáró mo­torok, hadianyagok, gépfegyverek, gyalogsági fegyverek és más hadi­felszerelési tárgyak elpusztítás he­lyett Japánba, Olaszországba, Francia­­országba és Angliába vándoroltak. Ezeket a tárgyakat a szövetséges­közi bizottság magáncégeknek adta ei, akik az anyagot közvetítették az érdekelt kormányoknak. Ilyen módon több mint harminc tengeralattjáró­motor került Z riehen és Trieszten keresztül Japánba, ahol j. pán tenger­alattjárókba építették be őket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom