Bácsmegyei Napló, 1922. március (23. évfolyam, 60-90. szám)
1922-03-10 / 69. szám
69. számt BÁCSMEGYEI NAPLÓ 5. oldal. Párisi tavasz ítotrányporok, festmények, táncosok Anélkül,-' hogy valóban tavasz lett volna, február hó utolsó hete április elejére hasonlított. A járókelők mosolygó arckifejezéssel Vették észre egymáson, hogy a tavasz derűje immár átleng a lelkek fagyos földjén. A párisi égbolt, mely néhány nappal ezelőtt még tragikus színben sötétlett, kéklő és ragyogó fehér színekbe öltözött, mint Watteau festett ege. Az édes napfény alatt, ezek az önző jóbarátok kedves borzongással emlegetik a kegyetlen hideget, az áthatolhatatlan hófúvást, bár. alapjában véve nem azért érdeklődnek egy ország iránt, hogy szerencsétlenségében részvéttel osztozzanak Egy nagy városban mindig van a nyilvánosságot érdeklő két-három affaire. Ezen a tavaszon nyiit botrányosság a Banque Industrielle de Chine ügye és most szökkent virágba Paul Meunier politikai pőre, mig Landru rémhistóriájának véres pontot' tett a hírhedt gyilkos nyakára egy tavaszi napon lehullott guillotine. A BaDque Industrielle de Chine botránya érdekes, mert a politika jegyében mozog és mivel előkelő személyiségek a szereplői. Párhuzamba vonták a Panama-csatorna ügyével és nem minden alap nélkül. A főkérdés annak megállapítása, hogy M. A- Berthelot, a bank igazgatója és ennek következményeként Philippe Berthelot, a külügyminisztérium volt államtitkára, a köztársaság két rendkívül tekintélyes előkelősége, rászolgáltak-é az ellenük elhangzott vádakra? Clémeneeau barátai: André Tardieu, Ignace Mandel (igazi nevén Jeraboasse Rot- 6child) a Berthelot-család ellen féktelen gyűlölettel és konok elfogultsággal viseltetnek. A politikus Bérthelotot, aki magas műveltségű, tudományosan képzett, fáradhatatlan szellem, senki sem veszi védelmébe, »mióta hatalmát elvesztette. Egyébként feleségével együtt Madeiraszigetére utazik, ahol esetleg találkozhat Károly exkirállyal, a sors egy másik áldozatával . . . Meunier ügye tisztára politikái Ügy. Paul Meunier volt képviselő, a tíVerité« szerkesztőjét, letartóztatták és pedig azon gyanú alapján, hogy a háború folyamán találkozott Németország egyik megbízottjával és tanácskozásokat folytatott veié. Ezzel egyidőben a rendőrség letartóztatta »barátnőjét«, Beruain de Ravisi asszonyt, is. Paul Meuniert és barátnőjét csaknem három évig tartották őrizet alatt, anélkül, hogy a bíróság Ítélkezett volna fölöttük év végül is a vádra vonatkozó bizonyítékok elégtelensége miatt kénytelenek voltak visszaadni szabadságukat a gyáva hatóságok, melyek a közvélemény szerint sem elítélni, sem felmenteni nem merték őket. . A Sálon des Independants ^.szintén eseményszámba megy Parisban'. Ez a képlriállitas művészi produkció, melyen sokan mosolyognak, de senki nem hagyja megjegyzés nélkül. Köztudomású tény, hogy 40 frank lefizetés ellenében bárki kiállíthatja itt képeit, zsűri ebben a szalonban nincsen. A kiállított festmények tüzetes ismertetésére ezúttal nincs tér. de az általános benyomást leszögezhetjük: az ízlés hallatlan eltévelyedéseivel van dolgunk, minden kép a kapkodó bizonytalanság szörnyű reflexeként hat. A modernségre valló unalom szürke szipe ásít le a bé-W. if pékről. S A párisiak néhány estén át a kSahharoffokat tapsolták, az orosz tánc legújabb művészeit, akik megszerezték a maguk számára Nizsinszkynek és társulatának babér.koszorúit. Clotilde és Alexander Sahharoff (Pavlovával együtt) a jelenkor legnagyobb orosz táncosai. A .zene érzékeltetésében < mozdulatok által, bámulatos technikájukkal, me sés szépségű jelmezeik révén a tökéletesség ama fokát érik el, melyet csak istenáldotta tehetségek varázsolnak e földre. N. de Solpray. Beteg a miniszterelnök — Politikai kombinációk -r Pár nap óta, a beogradi politikai körökben egyro jobban JcoU portálják azt a hjrf, hogy Pasics Nikola miniszterelnök rövid időn belül egyelőre visszavonul a politikai élettől, A hir szerint a ml niszterelnök egészségi állapota kivánja meg, hogy hagyja ott a politikai arzenált. A hírek szer nt az orvosok pár nap előtt megvizsgálták a nyolc van év felé közelgő kormányelnököt és azt tanácsolták neki, hogy lehető „ rövid időn belül, menjen valamelyik klimatikus gyógyhelyre, mert az utóbbi évek szakadatlan munkája egészségét aláást». Pasics állítólag megfogadta az orvosok tanácsát és él-_ határozta, hogy Delnicére megy) pihenni. Delnicén ölték meg tudvalevőleg Draskovics Milorádot, amiért a miniszterelnök idegeinek kímélése*: céljából, az orvosok sem ajánlották ezt a helyet, Hogy hol fog pihenni Pasics, még nincs meghatározva. Vannak azonban a parlamentben sokan, akik azt állítják, hogy a miniszterelnök betegségéről elterjedt hírek politikai' célzatusk. Pasics ezek szerint ei akar távozni a kormány éléről és egy időre vissza akar vonulni a nyilvánosság elöl. Az „Epoha* ezekkel a hírekkel kapcsolatién azt a megjegyezést teszi, hogy Pasics nem akarja tervéibe beavatni közvetlen környezetét és politikai intimusait sem. A magyar kisebbségek útja 11. A szervezkedés módozatai A helyi viszonyok pontos ismerete nélkül, megfelelő statisztikai anyag hiányában, amelyből a magyar kisebbség foglalkozási megosztására és területi elosztására nézve számszerűen tájékozódhatnánk, a magyarság szervekedésének módozataira részletekben nem terjeszkedhetünk ki. Mégis úgy a kulturális, mint á politikai szervezkedés terén bizonyos szempontok é$ irányelvek általános érvénye kétségbevonhatatlan. A kulturális szervezkedés jelentősége megbecsülhetetlen. Mint mondottuk, a politika csak eszköz a kulturális tőke közéleti kamatoztatására. A nemzeti kisebbségek tekintetében pedig ez az igazság százszorosán áll: nemzet-kulturális vonatkozásban saját erejükre utalva, e kiiltura erejétől függ végső sorban a nemzeti csoport' fejlődése, sőt sokszor puszta fenraaradása is. Óriásiak azok a mulasztások, amelyeket e téren a nemzeti kisebbségeknek most ki kell pótolniok és jóvá kell tenniük. A grófok Magyarországa a nagy tömegek alacsony közművelődési színvonalán épült fel. De níig az ipari szükségletek legalább a városokban a népoktatás komoly megvalósítását az uralkodó oligarchia érdekévé tették, a falu és a kisváros népességének elmaradottsága egyik alkotmánybiztositéka volt a nagybirtokosi Magyarországnak. A mezőgazdasági szakoktatás elhanyagolása a magyar parasztságot a modern, intenzív mezőgazdaság felkarolására képtelenné tette, a szövetkezeti mozgalom terén lábra kapott bankuzsora, kortesrendszer és klerikális afium-politika pedig megfosztotta ezt a nagyjelentőségű közművelődé« eszközt attól a nevelő, szervező , és vezérlő szerepétől, amellyel az csak mint a felvilágosult és önálló gazdák szabad öntevékenységi köre bírhat. Falusi önképzés, olvasókör, könyvtárak, vándoroktatás, továbbképzés (hogy parasztegyetemről ne is szóljunk!, — mindezeknek szinte teljes hiányában, a magyar falusi nép sem szellemi; gém gazdásági, sem társas életében a közművelődés nyugateurópai színvonalát el sem érhette. • ’ * ' x • * ' ■ Amit ezen a téren a kormányok, többnyire nem szándéktalanul, elmulasztottak, azt, sajnos, az ellenzéki pártok és társadalmi körök sem végezték el. Az a kevés, ami történt, inkább a klerikális hangulatcsinálás eszköze volt, mint komoly népmüvelődési akció. Még az őszintén demokratikus pártok, aminő a Károlyi-párt volt, sem karolták fel nagyobb energiával a népies közművelődés ügyét. Gazdasági kultúra Az egykori magyarországi szászok példája mutatja pedig, hogy a nemzeti kisebbség helyzetére nézve mennyire döntővé válhatik annak kulturális színvonala. Az erőszakolt magyarositás legrosszabb korszakaiban is a szászokra nézve noli me tangere volt a jelszó. Politikai súlyúk csak következménye volt annak a megtámadhatatian pozíciónak, a melyet gazdasági rendszerük, népoktatásuknak és középiskoláiknak az országost; messze meghaladó szim vonala biztosított számukra. A bánsági németek pedig, ime. a jugoszláv államban is olyan közművelődési szervezet felett rendelkeznek, amely úgy önmüvelődési, mint szövetkezeti téren egyelőre' mintaszerű lehet a számunkra. Egy paraszti nép kultúrájának igazi szine-virága annak szövetkezeti életében testesül meg. Annak sokrétű, eleven, az egyént az élet számos vonatkozásaiban felölelő és társadalmositó szövete, olyan szellemi és erkölcsi kapcsot létesít a tagjai között, amelynek a jelentősége messze túlmegy a puszta gazdasági érdekek körén. A szervezkedésnek ezt a módját, amely annyi csöndes munkát és belső odaaást igényel, teljes erejéből és azonnal kellene, véleményünk szerint, a magyarságnak felkarolnia. Éppen ilyen aktuális azonban a politikai szervezkedés kérdése is, amelyet,, mint kifejtettük, a kulturális szersezkedée nem pótolhat soha. t Csak ott, ahol a politikai élet má& világnézeti vagy osztályhelyzeti alapon differenciált pártrendszert hozott létre, lehet szó arról, hogy a nemzeti kisebbségek mint az ország gós pártok autonóm csoportjai szer-, vézkedjenek. Amennyiben Svájcban pártrendszerről beszélni lehet, ott a három nemzet valóban ebben a ré* tegezésben vesz részt a politikában. Csehszlovákiában az egyes nemzetek ugyan külön szervezkednek, de e külön szervezkedésen belül egy-. mástól elkülönülő világnézeti és osztálypártok állanak fenn, amelyek nem ritkán a más nemzetiségű testvérpárttal közös akcióba lépnek. Erdélyben, mint jeleztük, lényegében ugyanez a helyzet áll fenn. Mások a viszonyok, amennyire meg tudjuk ítélni, Jugoszláviában. Az uralkodó nemzet pártélete az itt vázolt differenciálódást nem mutatja fel. A magyarság viszont túlságosan kisszámú ahhoz, hogy — az ipari munkásság csoportját leszámítva — világnézet vagy osztályhelyzet szerint megoszolva szervezkedjék. Ebből már most sokan azt a következtetést vonják le, hogy a magyarság csakis egységes pártot alakíthat, még pedig abban az . értelemben, hogy az igy kialakult párt egyetlen jellemzőiévé, tartalmává és programmjává egyaránt az legyen, hogy: magyar. Egy union sacrée-t hirdetnek, amelynek a nevében nemcsak minden magyar egyesítését követelik, hanem azt is, hogy ennek az egységes pártnak se világnézeti, se szociális programmja ne lehessen. Milyen legyen a szervezkedés? Ezt a felfogást mi teljesen tévesnek tartjuk. A magyarság mint nemzeti kisebbség kizárólag őszintén demokratikus és szociális programmal szervezkedhetik és boldogulhat. Egy nemzeti kisebbség, amely nem az emberi egyenlőség megrendithetetlen alapjára helyezkedve igényli az emberi jogokhoz tartozó nemzet-kulturális szabadság érvényesülését, az önmagának mond ellent s annak törekvései soha sikerrel nem járhatnak. Csak az igényelhet jogot a májra számára és csak az igényelheti e jog zavartalan gyakorlásának a biztosítását is, aki ezt nem kiváltságképpen a maga számára igényli, hanem meggyőződésből mindenki javára követeli. Csak igy kelthet az elszakadt magyarság szimpátiát kultúrája iránt uj hazájában, csak igy nyerheti meg a progresszív és produktiv rétegek támogatását törekvéseinek! Egy olyan politika, amely a fejlődési igazságra épit, az csak a haladás szellemében győzhet. A régi Magyarország asszimiláló és privilégiális légkörében nevelkedett politikusok egy ilyen politikát persze belsőleg magukévá tenni nem képesek s ezért azt sikerrel képviselni sem tudhatják. De ami áll a világnézeti különbségekről. az áll, szerintünk, bizonyos határok között, osztály- és érdekkülönbségekről is. Mi sem áll távolabb tőlünk, mint a merev osztályharc elméletnek a való élettől elvonatkoztatott kategóriáit mindenáron a gyakorlatra ráerőszakolni akarni. Az osztályharc elmélet tulzásbavitelét helytelennek, sőt veszedelmesnek tartjuk. Éppen ilyen veszedelmes azonban azoknak az álláspontja is, akik egy nemlétező szent, egységre való hivatkozással a leglényegbevágóbb gazdasági és azokhoz fűződő politikai ég szociális, ellentéteket is
