Bácsmegyei Napló, 1922. március (23. évfolyam, 60-90. szám)

1922-03-01 / 60. szám

& okbl. BACSMEGYEI NAPLÓ 60. szám. íaboí ment, mert sok tanú előtt tör­­fént, már pedig az ilyesminek négy­­szemközt kell lefolynia profán töme­gek nélkül. De mindenek végeztéül megvolt az első bálám, mikor is — egy tehetséges báli tudósitó szavait 'használva — mint szende és ártat­lan liliomok gyakorolhattuk magun­kat a nagy csatára, ami egyszer min­denkinek az életében elérkezik, igaz ugyan, hogy máris jelentkeztek veszedelmes ellenfelek asszonyok tormájában, ők nagyobb hatalmak, mert különb fegyverekkel harcol­nak, no de azért mi sem leszünk készületlenek. mester és a helység első szülész­nőjének simmi-kettősére, ez koz botrányba fulladt, mert a telek­könyvi iktató bírálni kezdte a moz­dulatokat s kisütötte, hogy az min­den, csak nem simmi. A postames­ter erre szelíd célzásokat tett az iktató ur nagynéniének térdére, ami­ből verekedés támadt, többen bele­avatkoztak, K. atyám mint nagy delmi társaságok nincsenek ellátva sem rőzsével, sem szénnel s igy sem a töltést nem erősíthetik,' sem a szivattyúzáshoz nem fog­hatnak hozzá. A rőzséket még az októberi forradalom idején szét­hordták, szenet pedig a mai va­súti korlátozások mellett nem tud­nak szállítani. Csak szoroágó fé­lelemmel lehet arra gondolni: mi közbelépő szintén pofozkodott, de lesz tavasszal, ha megindul a vi szupé alatt már ismét jó barátságban volt az egész társaság. Mindezek után szeretetel csókol sírig hü barátnőd, Putyu. Hogy végül visszatérjek a posta Az árvízvédelem katasztrófája — Nem működnek az ármeniesitő társaságok — felé halad, a fizika törvényeit nem befolyásolják az eitiberi ki­találások. A szokatlanul nagymérvű hó esésnek eddig csak a kényelmet­lenségein vagyunk túl, de még előttünk meredeznék azok a fel adatok, amelyeket az időjárási rendellenesség hozott magával. Egyelőre ne is gondoljunk arra, hogy a tavasz erősen csapadékos lesz, mert még a meglehetősen fejlett árvédelem sem volt beren­dezkedve olyan tömegű vizek le­vezetésére, mint amennyi össze fog gyűlni, ha a tavaszi esőzés csak normális lesz is. Sok évtizedes tapasztalat alap­ján az árvízvédelemnek külön térképeit állították össze. Most már jól ismerik a belső vizek le­folyásának útját, tudják, hogy a Pestmegyében összegyűlendő viz Félegyháza alatt jön le a szegedi földekre s a szegedi földekről észak Bácskába. De ež a belső viz lefolyásának csak egyik útja, ’minden árvédelmi társaság pon­tosan ismeri, hogy működésének területire honnan és milyen uta­kon jön a víz. A vizek útja azonban független a közigazgatási beosztástól és az országhatároktól. A víznek nem kell se útlevél, se vizűm, a ma­gasabb helyről a lejtős helyek SZIMULTÁN PRÓZA Olvasom, hogv Spencer J o nes-nak, a greenwichi obszervatórium tagjának veze­tésére! a nyáron tudományos \ expedíció megy a Csendes Óceán egyik szigetére, hogy az akkor bekövetkező napfogyatkozás al­kalmával az Einstein-féle elmélet helyessé­gét ellenőrizze. Az lesz a feladatuk, hogy megállapítsák: igaz-e az, hogy a fény nem­csak egyenes irányban terjed, hanem a tö­megvonzás hatása alatt cltér egyenes pá­­pulyajától, igaz-e az, hogy azok a csilla­gok, amelyeket mi a napon túl, a nap jobb oldalán látunk, azok voltaképen a nap bal oldalán vannak. ....Ez most — bocsásson meg érte Walt WHhmann emlékezete — próbáljunk szi­­multanista prózát írni, vagy — és ezért Sigmund Freudlól kell elnézést kérni — reagáljunk le minden!, ami átsuhan ön­tudatunk priznájún. A politikus itt azzal vesződik, milyen le­gyen a kerületi beosztás, ott: milyen legyen a választójog, amott: mit fizessen Német­ország, még messzebb: milyen legyen a ftotlaépüési terv. Közgazdászok és utca' ügynökök elmerülnek a valuta alakulás tit­kaiba. A főpincér veszekszik a piccolóval. hogy vágja kisebbre a kenyeret. Kellene már egy uj cipőt is eldboszorkánymüvész­­kedni a havi költségvetés nagy negatívu­maiból. A divatúrukereskedö a kirakatba tett hálóingek árúi 400 koronáról 520-ra javította ki. Az igazgató ur azt jósolja, hagy két hét múlva • 2000 korona lesz a Az azonban úgy lenne helyes, ha nemcsak a bor hozná köze­lebb az embereket, hanem a viz is. Legalább az a viz, ami ellen védekezni kell. A veszély közös, közösnek kellene lenni a véde­kezésnek is. Az árvízvédelmet kö­zössé kellene tenni azokon á te­rületeken, amelyeken csak az egy­séges árvédelem lehet sikeres. Mert másként megtörténhetik az is, hogy Pestmegyének és Csong­­rádmegyének belső vizeit egész egyszerűen rá fogják bocsátani a telsöbácskai földekre. A beogradi és budapesti kormányok hozzá­járulásával már megoldották a Ferenccsatorna zsilipkezelésének problémáját, minthogy a zsilip magyar területre esik, a csstorna pedig jugoszláv területre. Ilyen egyetértéssel kellene megoldani a többi kérdést is, mely hasonló fontosságú és természetű s mely még kevésbbé tűr halasztást. Ez azonban a kérdésnek csak egyik oldala. Az árvízvédelmet, ha más országhoz tartozó földte­rületek nincsenek is érdekelve, az teszi nehézzé, hogy az árvé­sssseshss ctbkk a ■erjesnm-tma&miMszMa búza meter múzsája. Most mégis 1700-ért adja, pedig milliomos lehetne, hanem adná el. Komoly, tapasztalt, érett féifiak, akiknek gondjakra van liizvá sok-sok embertár­sunk éícte és kenyere, most izzadva lesik, hogy megkapják-e a talonból a hatodik ütést. A szabónak fő a feje, hagy abból a három méter szövetből, amit ruhakészitésre kapott, hogyan tudna egy sapkára valót kispórolni a középső fia javára. A kávés a kávé árát egyenes arányban emeli a tejbe öntött viz mennyiségével. A főpincér azon mesterkedik, hogy hogyan kaphatná meg külön is a már egyszer beleszámított bor­ravalót. ‘Az ügyvéd kliensei után nyargal, az orvos leakasztja éjjelre a telefonkagylót■ Az újságíró szidja az életet, hogy már azok az igazi háború előtti valódi rabló gyilkosságok is kivesznek. ....És közben a tudomány áiomjárói né­zik a csillagos eget, fölmérik a fény útját, elandalognak az égi mezőkön s kitágult szemmel követik a csillagsugár útját, mely uj törvényeket ir le az ég firmamentumára..­....És most ez jut az eszembe: Einstein megdöntötte a Keppler féle törvényeket s megcáfolta a fény terjedésének dogmáját. Mi lesz azokkal a gyerekekkel, akik azért buktak meg fizikából, mert nem tudták az Einstein által megcáfolt tételeket. Az em­berek törvényének tehet visszaható ereje, csak az égi törvényeknek nincs? Tanár urak, ne buktassátok a diákokat) mert könnyen elbukik az igazság is. S ab­szolút igazság ugyis csak egy van: hogy minden igazság relativ, (T. E.) zek útja ? Az agrárreform végrehajtása is komplikálja ezt a kérdést. A most betelepített uj tulajdonosoktól aligha lehet majd az ármentesi­­tési járulékokat követelni. Vagy ha követelni lehet is, ezek, akik a kezdet legsúlyosabb nehézsé­geivel küzködnek, aligha fognak fizetni. Az ármentesitő társaságo­kat eddig is főként a nagybirto­kok tartották el. Azt pedig a leg­­tulzóbb felfogás mellett se lehet követelni, hogy az a nagybirtokos, akinek 500 holdat hagyott meg a földreform, viselje az egész ár­terület horribilis ármentesitési költségeit. S az elárvult ármentesitő tár­saságok, amelyeknek most se gazdájuk, se pénzük, se szenük, se rőzséjük nincs, bénultan állnak uj feladataik előtt. Csak gyors és hatásos kormánybeavatkozás se­gíthet ezen az állapoton, aminek rendbehozatala egyetemes nem­zeti érdek. Harc a bútorozott szobákért Adatok a suboticai lakás-mizériához • -Azok a kivételesen boldog kivá­lasztottak, akik megfelelő, kényel­mes lakásban laknak , nem is tudják elképzelni, hogy micsoda elkesere­dett küzdelem folyik Suboticán a legegyszerűbb lakásokért is. Elte­kintve azoktól a jelenetektől, ame­lyek a lakáshivatalban játszódnak le kétségbeesett és már Ivetek óta hajléktalan emberek lakásigénylése alkalmával, valóságos kálvária az is. amit azoknak kell megjárniok, akik bútorozott szobában kénytele­nek lakni. Ma már minden valamire való bú­torozott szobát Ierekvirált a ható­ság elsősorban az állami tisztviselők részére, úgy hogy a fenmaradó ke­vés bútorozott lakást ma főképpen olyanok adják ki, akik ezzel soha­sem foglalkoztak és nincs is meg­felelő lakásuk ahhoz, hogy annak egy részét albérletbe adhassák. Fő­képpen a külvárosokban, egészen meszc fekvő kis mellékutcákban akad a lakást kereső néha egy kiadó szobára, ami azonban rendszerint úgy van berendezve és olyan elha­nyagolt állapotban van, hogy a leg­szerényebb igénvii ember sem költö­zik szívesen bele. Jellemző -az ilyen lakásokra az az egyébként is subo­ticai specialitás, hogy többnyire nincs a villanyvilágítás bevezetve, az a/s általános tünet pedig, hogy az ilyen bútorozott szobáknál csak a legritkább esetekben lehet szó külön bejáratról, hanem legtöbbször a la­kásadó hálószobáján, vezet keresztül az ut, ami azt bizonyítja, hogy vagy a rossz gazdasági helyzet kénysze­ríti a főbérlőt arra, hogy lakást ad­jon ki. vagy pedig épp a jó kon­junktúrát akarják kihasználni az ilyen kis szóimnak alig nevezhető .helyiségek bérbeadásával. Mert a konjunktúra solisem volt olyan jó, mint ma. Az olyan kis szo­bákért, amelyekben a berendezés primitívségére a legjellemzőbb, hogy néha még szekrény sincs bennük, el mernek ma kérni 600—700 koro­na havi bérösszeget, a belterülethez közelebb fekvő utcákban pedig leg­alább ezer koronát. Kényelemről vagy kiszolgálásról persze a legtöbb esetben szó sem lehet és a lakást­­kereső hetekig tartó fáradságos ke­resés után végre is kénytelen be­költözni egy ilyen lakás céljaira egyáltalán nem alkalmas zug-helyre, A viszonyok amellett napról-napra szemmellátkatólag rosszabbodnak ég nem is lehet sejteni, hogy hol fesz itt megállás. Jól tudjuk ugyan, hogy az ilyen albérletbe adott bútorozott lakások kérdésébe nem szokott a hatóság beavatkozni, azonban éppen arra1 való tekintettel, hogy -minden meg­felelő szobát az utóbbi időbért el­­rekvirált a hatóság és ezzel erősen hozzájárult a bútorozott lakások mizériájához, szükséges volna, hogy bizonyos mértékig védelemben ré­szesüljenek azok is, akik bútorozott, szobákban kénytelenek lakni, annál is inkább, . mert ezek rendszerint a szerény fizetésű hivatalnok-osztály­ból kerülnek ki. - '' ŐZIKÉM Henri Bataille uj drámája — Az „Emberhús“ párisi bemutatója, — Henri Bataille, uj darabba? lépett a napokban a párisi közönség elé. A kritika ezt az uj darabot is úgy fogadta, mint általában szokta a Bataille-darabokat: a kritikusok .nagyrésze szigorú elvi álláspontjuk­nak leszögezése után térnek rá Ba­taille örök-hibáinak hangsúlyozott kifejtésére. Bataillenak kritikusaival folytatott harca tehát nem csökkenő erővel folyik tovább és az egyébb­­ként népszerű párisi szerző legújabb' darabjának főpróbájára már nem is akarta beengedni azokat a kritiku­sokat, akik nem hódolnak be neki. És Bataille legújabb drámáját megint nagyon vegyes érzelmekkel fogadja a párisi kritika. A Vaudé ville-szinházban bemu­tatott »Emberhús« cimü uj Bataille­­darab első felvonása egy padlásszo­bában játszik, a Béranger-dalok szentimentálizmusba hajló korának klasszikus kis padlás-szobájában. Jeanne Foulard varrónő lakik itt a; hatodik emelet szűk zugában. Mun­kaadójának fia, Gábriel Lavasseur. elcsábította és ebből a viszonyból egy fia is született. Dajkálja a gyer­meket, mos rá és minden tekintetben a jóság és a szenvedés olyan fokát mutatja, ami még 1888-ban is, ami­kor az első felvonás történik, ritkar ságszámba ment, A csábitó ezzel szemben durva és brutális. Jeannet azonban annyira leigázza, hogy még a legújabb durvaságért is kezet csó­[kol neki. Gábriel szakítani szeretne szeretőjével, de nincs hozzá elég­­bátorsága, .Ezért, egy barátját küldi el hozzá ezzel a küldetéssel. Évi négyezer frank 1 árat kinál fel az anyának és gyermekének, szabadsá­gáért. és azért, hogy egy fiatat tár­saságbeli leányt vehessen el felesé­gül. A második felvonás 1918-ban iov­­fenik, a háború alatt, amely Lav'as­­seurt nagyon gazdaggá tette. A ha­talmas nagyiparos minden világié!-

Next

/
Oldalképek
Tartalom