Bácsmegyei Napló, 1922. március (23. évfolyam, 60-90. szám)
1922-03-01 / 60. szám
60. szétfő BACSMEGYEÍ NAPLÓ 7. okiad fwátdfc eBenére ís nyugodtan él «safédjával, előkelő Meségével ős Píerre nevű fiával, akit gyárában tudott elhelyezni, hogy megsrzaba lelt a habom rémségeitől. Egy váratlan Riogatás aaonbau megzavarja a Larasser-esalád nyugalmát. Jeaa'te Boulard, akit az első felvonásban a törékeny és végtelen sok kifejező erővel játszó Falcoifetti kisasszony. a másodikban pedig a {irániéhoz áttért hires és már nem fia* Ial Jeanne Graitier játszott, — Jeanne Boulard bejelenti egyko;i szeretőjének, »a másik gyermeknek«, a halálát. A fiúnak a frontra kellett menni, ott esett el. És csodálatosképpen ez a halálhír olyan erősön hat, Lavasseurre, ahogy az csak a színpadon képzelhető el. Ez az emóció aztán két pathetikus jelenetre ad alkalmat. Lavass wir megsiratja töivényteíe» fiának hősi halálát és hirttdeu, mintegy Ielkiisnieretének asegíízótahíBa következtében, szemrehányásokat tesz törvényes fiának, akit ő maga mentett meg a katonai szolgálattól, — szabadságáért és elpohultsága miatt. Elmondja neki ifjú korának bonét és meggyónja a megbátiás fájdalmát. Pierre, a törvényes fiú, szégyen!} magút és folzaklatott lelkiállapotában nagy elhatározásra kész. Katonai szolgálatra jelentkezik önként és elhagyja apja gyárát. .■ Harmadik felvonás. A háborúnak MOZAIK. A pesti színházi lapokat nem igen kel! már ismertetni. Mindenki tudja, hogy képben és szövegben a ■színházi újság azt közli, amit megfizetnek. A színházi lapok kulisszatitkait a következő história világítja meg legjobban. , Sinhely: a színházi újság szerkesztősége, ahol finom megkülönböztetést vonnak a külső és a belső, az első és a mellső között. Ez t. i. a címlapokra vonatkozik. ., —• Itt van a szerkesztő ur? — lép he a szerkesztőségbe egy jónevü festő, akit közismert gyöngéd viszony fűz egyik operett-színházunk másodvaiigu tagjához, —• A szerkesztő ur most tárgyal, —■ mondta a segédszerkesztő — méitóztassék egy pillanatig várni. A festő leült és várt. Pár pillanat múlva megnyílt az ajtó és a szerkesztő ur búcsúzott ügyfelétől: . — Igen, kérem. A címlapon, biztosan meg fog jelenni a kép... igen, kérem, a következő számban... igen, kérem, biztosan ... Csak tessék lemenni a pénztárhoz és lefizetni tízezer koronát. A festő, aki hallotta ezeket a szavakat', rosszul kezdte érezni magát. *i tudniillik hasonló ügyben jött. Hogy a címlapon és következő számban lehozzák barátnője arcképét, mert az ő barátnőjének most lesz a fellépte a nagy operettben és fontos lenne a címlap és a következő szám a karriér érdekében ... —‘ A fene egye meg ezt a kövér «»béri, — gondolta magában a festő — idejön a pénzével és pout az orrom előtt foglalja le a címlapot és pont a következő hétre, a saját barátnője számára .... Kicsit megcsappant reménységgel 'lépett be a szerkesztő ur szobájába. — Kérlek, Józsikám. — mondta a szerkesztőnek — tudod, hogy engem milyen kötelékek fűznek Maiiéihoz.,». X vége van, a harcosok hazatérnek. Pierre is itthon van, hős a melle ki* tüntetésekkel öeli. A család ismét nyugodt és a fiatal Pierre már házasodni készül. Ekkor egy ismeretlen jelentkezik, aki Lavasseur tir-al akar beszélni. »A másik gyermek.. a halottnak hitt fin, haíaványan. betegen beszél azokról a szenvedésekről, amelyeket át kellett esnie. Elkeseredett és mindenre elszánt. Alig tudta visszaszerezni régi, rosszul fizetett állását és nyomorog annyi szenvedés után. Apjától kívánja, hogy javítson a sorsán. Lavas-jenr erre hajlandó is volna,- magához is fogadná elveszettnek hitt gyermekét és nevet is adna neki, azonban Lavasseur asszony tiltakozik ez ellen, mert Pierrenek, a törvényes fiúnak, boldogságát ég küszöbön levő házasságát félti ettől a tervtől. Pierte maga sem akar hallani erről a m kioldásról. Lavasseur ki akarja egyenlíteni az ellentéteket és izgalmas családi jelenetben már részt --ész Jeanne Boulard is. Szemben nil a két anya, a két gyermek és .közöttük a. közös férj, mindkét gyermek a ója. És ekkor a törvénytelen fiit. apja idegenkedésétől megtörve, fájdalmasan otthagyja a neki idegen családot, futva menekül ebből a környezetből és magával viszi az édesanyát, akit imád és akinek a nevét büszkén fogja viselni ezentúl is. — Tudom. — Azt is tudod, hogy Mancinek ,én vagyok az egyedüli támasza, rajtam kívül senkivel sem érintkezik, én viszont, sajnos, nem rendelkezem. —Azt is tudom. — Szóval, kérlek, azt szeretném, ha leközölnéd az arcképét.,, barátságból ... —* Nagyon szívesen. — Igen, de kérlek,,, a jövő számban és a címlapon. „• * A szerkesztő ur egy pillanatig gondolkodott, aztán igy szólt: — Meglesz. A festő szemébe könnyek szöktek, elkapta a szerkesztő ur szőrös kezét és megcsókolta*. — Most látom csak, milyen igaz barát vagy! Tudom... ne is tagadd .. .tudom, hogy a címlapért a következő számban, aki előttem járt, tízezer koronát fizetett... Te most én érteni lemondasz erről a tízezer koronáról... Milyen nagy, milyen nemes vagy te! A szerkesztő ur megölelte a festőt. — Mindez csak azért, mert önzetlenül szeretlek. A festő boldogan elrohant. A segédszerkesztő viszont rémülten rohant be a szerkesztőhöz: — Szerkesztő ur, kérem, miért tetszik ilyen marhának lenni?... Tizezér koronát kidobni az ablakon... Ha a kövér ember babája helyett a festő bárátuéját közöljük a következő címlapon, akkor a kövérnek viszsza kell fizetni,.. A szerkesztő ur legyintett: — Nem ért ehhez maga, fiam. Ugyanarról a nőről van szó! SZANATÓRIUM Dr. HEISZLER sebészi-, he!-, női-, idegbetegek részire Külön firfkothercpiÄS osztály Telefon 4-öé. SÜBOTICA. KÖZGAZDASÁG Az Uprava Fondova városi kölcsöne. Beográdból jelentik: Az Uprava Pondova Zemun városának 550,00 dinár kölcsönt szavazottmeg arra a célra, hogy ez összegből a háború alatt megrongált házakat javíttatja ki. — Ugyancsak az Uprava Fondava 250,000 dinár kölcsönt szavazott meg Cradiska város részére, ' Emelkedik-c még a magyar korona? Tőzsdei jóslásokba bocsátkozni nem szoktunk s nem merünk. Mégis konstatáljuk, hogy svájci pénzemberek íőzsdemüveleteiből a gazdasági körök arra következtetnek, hogy a svájciak befejezettnek tekintik, a magyar korona emelkedését. A svájci tőke a budapesti tőzsdén nagymennyiségű részvény vásárlást végzett, a részvények összegét azonban nem fizették ki. Ez bizonyosan nem történt volna meg, ha a svájciak arra szárnitottak volna, hogy árfolyamdiferenciák származhatnak. Petróleum uán kutatnak Jüjiszláviában. Beográdból jelentik: Az erdészeti , és bányászati mmiszté.-i; ::, műszaki szakemberekből álló bizottságot küldött ki petróleum-burások kutatására, A budapesti háztulajdonosoknak pénzre van szükségük. Az Österreichische Boden Creditanstallt igen nagy összegű jelzáloghiteleket engedélyezett még a békeidőben budapesti palotákra. A budapesti háztulajdonosok egész sora fordult most a bécsi pénzintézethez azzal ez ajánlattal, hogy a jelzálogos terhet visszafizetik. Az ajánlat úgy szólt, hogy e kölcsönt osztrák koronában téritik meg a háziurak. A bécsi pénzintézet ezt az ajánlatot elutasította és a fizetést magyar koronában követelte. Még igy is sok háziúr egyenlítette ki jelzálogos tartozását, A bécst bank igy körülbelül a tizenkétszeresét kapta vissza annak az összegnek, mint amelyet annakidején hitelezett. A budapesti háztulajdonosok azért iparkodtak most a bécsi jelzálogtól szabadulni, meit újabb kölcsönre van szükségük, a budapesti bankok pedig nem adnak másodhelyre kölcsönt. A háztulajdonosok tehát kénytelenek régi tartozásaikat valamely bank utján visszafizettetni és ugyanannál a banknál uj nagyobb kölcsönt felvenni. A Cseh kereskedelmi mérleg. A prágai statisztikai hivatal közzéteszi az 1920-as év kereskedelmi mérlegét, amely 4185 millió aktívummal zárul. (Behozal: 23.384, kivitel 27,569 millió.) A behozatal nagyobb tételei: pamut: 5 milliárd, gyapjú 2200 millió, liszt, hüvelyesek: 2300 millió, vasáruk: 929 millió. Kiviteli tételek; gyapjuáruk: 6700 millió, cukor: 3400 millió, pamutáruk: 2500mi!iid, üveg: 1890 millió, vas: 1500 millió, élelmicikkek: 1290 millió. A lapok megjegyzik, hogy az 1921-es mérleg is erősen aktív lesz. Csehország gazdagodása kifejezésre jut abban is, hogy a szoko! emelkedése dacára a bankbetétek szaporodnak. A csehszlovák bankok betétjei 921-ben6800 millióval emelkedett. Az eddigi megállapodások szerint az osztrák-magyar bank régi kibocsátású bankjegyeinek bankjegyállománya 44 milliárd 900 millió s ez következőképen oszlik meg: Ausztria birtokában van 7400, Magyarország, Románia 8500—8500, Lengyelország 2700. Olaszország 2500, Jugoszlávia 5700, Csehszlovákia 8300 külföldön pedig 1300 millió ilyen bankjgy van. Mennyit érnek az Osztrák-Magyar Bank részvényei? Hetek óta folynak Becsben az Osztrák-Magyar Bank felszámolási munkálatai. A felszámolási műveletnél két fél áll egymással szemben. Egyik a részvénytulajdonosok csoportja, a másik a bankjegytulajdonosok csoportja. Ezek tuinjdonképen az utódállamok, akiknek a területükön forgalomban volt osztrák-magyar bankjegy tömeg birtokukba jutott. Kettejük felett áll a békeszerződés által előrehivott likvidáló bizottság, a melynek természetéből folyik, Irogy nem a részvényesek, hanem a bankjegytulajdonosok érdekeit védi. Ä harc igen elkeseredett, mert nem csak arról van sző, ki kapja meg az Osztrák- Magyar Bank aranyfedezetét, tehát kié legyen ez az effektiv vagyon, hanem arról is, hogy menynyit érjenek az Osztrák-Magyar Bank részvényei a jövőben, vagy is mennyit veszítsenek a bank (részvényesei. Az utóbbi években <az Osztrák-Magyar Bank részvényei, mint a lapda, fel és alá Szálltak. A háború előtt kis ingadozással 2000'— körül állottak, a mit az abszolút, biztos osztalék érthetővé tett. 1919-ben 1070-re esett árfolyamuk. 1920-ban a spekuláció 11.090 osztrák koronára hajtotta fel a részvények árát. Ez a mesterséges kurzus 33.110-en érte el a legmagasabb pontját. A bank részvényei most 28.000 korona körül állnak. Ma azonban senki sem tudja, hogy a legközelebbi időben érni fognak -e még ezek a részvények valamit? Minden azon múlik, hogy kié lesz a bank aranyfedezete. A részvényeseké vagy az utódállamoké. A likvidáló bizottság és a részvényesek tárgyalásai hetek óta folynak már Becsben, de idáig csak a formaságokat intézték el, a dolgok lényegét még nem is érintették. Ha a bank aranya a részvényesüké maradna, akkor a bank részvényeire minden kurzus alacsony. Ha a részvényesek elvesztik a bank aranyát, akkor a részvények elértéktelenednek. Pénzügyi körökben valószínűnek tartják, hogy már Ö héten belül befejeződik az Osztrák- Magyar Bank fölszámolása. A fölszámolók március 6-án újabb tárgyalásra ülnek össze az osztrákmagyar monarchia utódállamainak pénzügyi képviselőivel. A fölszámolók a bankarany készletébe beleszámítják azt az aranyat is, amelyet, mint az Osztrák- Magyar bank letétjét, Londonban, Parisban és Amerikában a világháború folyamán lefoglaltak és eddig nem szolgáltattak vissza, A bank fölszámolói abban bíznak, hogy az aranykészlet e ré- j. szelnek visszaszerzésére vonatkozó tárgyalások kedvező eredménnyel fognak járni.
