Bácsmegyei Napló, 1922. március (23. évfolyam, 60-90. szám)
1922-03-04 / 63. szám
6. oídaí. BACSMEGYEI NAPLÖ 63 6zám> UZ oszíáhybornirtság, mint az ősztétyörttodat körébe. Abban a stádiumban, amelybe a népek gazdasága ma eljutott, agyaidén lehetséges munkás poíítlfeo a polgári pártokkal való ««yütmmüködés. Aki ma a koalíciós politikát alapjában elveti, §3 vak, npm látja meg az idők Jtarakterét, az képtelen arra, hogy vállalt feladatának, a helyes munfcáspolitikának megvalósítója lehessen. A gazdag város kétezer éhezője — A seníai tömegnyomor —■ Végigjártam Bácska leggazdagabb városának, Sentánek külső részeit, végignéztem és a puszta látástól futólagosán végigszenvedjem Kukucska, a Felső- és Középsőkertek, a Rétalj és az Újfalu némán is kiáltó nyomorúságát. A bedőlt tetejű, omló falú viskók és rozzant kunyhók a íegször nyübb ínséget takarják. Talajvíztől nedves, hólétől csörgő pár köbméter térfogatú vityilókbati népes családok tengődnek, senyvednek és pusztulnak el. Éhségtől és betegségtől beesett szemű, sápadt arcú, mellbeteg anyák, rokkant s egyéb nyomorék apák “élnek segély és munka híján, kenyér és remény nélkül. Csendesek, nem lázadoznak. Vannak családok, hol már 6—8 hete nem éllek kenyerei, hol napo kig nem esznek egy falatot sem. Munka január közepe óta egyáltalán nincs, mert az egyedüli kereseti forrás a favágás megszűnt. Kereset nélkül aztán se kenyér, se tűzifa. Sen ián köze! négyszáz csalid legalább 2000 ember él ily nyomorúságban, vagy alig valamivel jobb körülmények között. Koldusok rajokban járják a város ulcáit, egy-egy ■ház ajtaján naponta 10—15—20 holdas is kopogtat egy falat ennivalóért. Szinte elképzelhetetlen ilyen jj tömegnyomor Sentán, Bácska !eg-j gazdagabb városában és szinte! képzelnéfetlen, hogy eddig a hi-| vatalos város tudomást se vett* erről a nyomorról, egy szava, | egy Fillére sincs ezer meg ezer éhező lakosa részére. Ha tttég úgy sújtotta is a jégverés, á nagy szárazság ezt a várost gazdaságilag, ha még oly súlyos terhek nyomják is a város háztartását, még akkor is kellene jutni ezeknek az éherrhalóknak betevő'falat s kellett volna biztosítani egy kis bágvatag meleget a farkasorditö télben. A múlt nyáron a jégverés után az ekkori helyi sajtó nyomatékosan felhívta az illetékesek figyelmét a télen várható nyomorra és ennek elhárítására azt a tervet ajánlotta, hogy szerezzen be a város a takarékpénztárakban elhelyezett pénzén gabonát, írassa össze a liszt és kenyérnélkülieket s majd szükség idején méltányos érőn, esetleg ingyen adjon kenyeret a maga ínségesei szántára; az erre kiadott összeget progreszsziv alapon vesse ki közköltségben a lakosságra. Akkor ez az előrelátó, nagy szociális jelentőségű terv fel sem tűnt, pedig ennek alapján aránylag kis összegen, a város budgetjének mindennemű megterhelése nélkül meg lehetett volna az ínséget előzni. Mikor až idei kemény tél legborzasztóbb időszaka ránk szakadt. akkor bonlakozott ki a nyomor teljes borzalmasságában. Sentán a hetekig tartó 10—22 fokos hidegben több száz családnál szobában az edényben befagyott e viz, félmeztelenül takaró nélkül dideregtek a családok piszkos vackaikban éhen, borzalmas kínokat szenvedve. •Ekkor indította meg néhány lelkes és önzetlen gazda, tanult ember, iparos és kereskedő a gyorssegélyző akciót. Szervezetlenül állottak soroméóba néhányan ily nagy feladat megoldására, a nyomor enyhítésére. Napokig tartott, m:g valamelyes szervezetet teremtették s most Karneval hercege szépen és fiatalon. egy utolsó duhaj kiáltással az ajkán, kedden eltávozott a mulatni vágyó emberek közül és vele együtt meghaltak a pajkos Pierrók és Pierettek. a kacagó álarcosok, a vig farsangolók. Néni maradt a karneváli tomboíásbó! egyébb semmi. mint néhány mulatós éjszaka emléke, egy pár flört és kezdődő szerelem, amely a havas báli éjszakák után a tavaszbahajló parkokban és ligetekben folytatódik most a déli napsütés uj örömöket hozó pcézisében... A farsang elmúlt, de ugylálszik, az 'emberek mulatni vágyása hosz.szabb életű a karneválnál, mert hamvazó-szerda után is sorban következnek még az újabb bálok és mulatságok. Az emberek mulatni akarnak tovább, kacagó álarc mögé bujtatni a szomorú esztendők minden megmaradt fájdalmát, táncba. önteni a felsebzett testek reszketőséi. Nem lehet másképp magyarázni ;azt az egészen szokatlan és nagy élénkséget,' amely az idei farsangot végigkísérte. Alig volt még olyan karnevál, amelyben annyi mulatság lett volna Suboticán, mint az idén.I Nem egészen nyolc hétig, pontú-J sabbuii ötvenhárom napig iartolt az A bécsi kávéházak alkonya A polgári és a siberkávéház. — 430 kávéházat csuknak be, — Nem bírják az üzemi költségeket — Bécsi munkatársunktól — A-Ringen, és a forgalmasabb úttesteken levő kávéhézak üvegablakairól, ' elfeiedvé a december elsejei eseményeket, leszedik a deszkaburkolatot. Bent a kávéhézak belsejében is lázas átalakítási munkálatok folynak, amelyeknek célja nem az üzem nagyobbá tétele vagy a termek díszítése, hanem az üzem abbahagyása. A hónapok óla panaszkodó kávésok arra határozták el magukat, hogy üzemüket megszüntetik. Ennek oka abban keresendő, hogy az utóbbi időben az üzemi költségek hallatlan magasra emelkedtek és ezzel kapcsolatosan a kávéházak látogatottsága csökkent. Érdeklődtünk a kávésiparosok szövetségénél, ahol azt a felvilágosítást kaptuk, hogy eddig még hetek telnek el, míg a gyújtást befejezik. A gyűjtés eddigi eredménye igen mérsékeltnek mondható: 100 rmn. gabonanemii, 200 kg. zsír és szalonna, 60.000 korona készpénz Az ügy intézői táradhatatlan buzgalommal rázzák fel a közönyt, koldulják össze az élelmiszert a tehetősebb polgároktól. Csodálatos, hogy.a kisebb gazdák és iparosok sokkal nagyobb mértékben veszik ki részüket adakozásukkal a segélyezésből és sok nagy gazda, tehetősebb kereskedő,“nagy vagyonú ember csak kis összeggel és csekélyke természetbeni adománnyal iáruhozzá a nyomorgók megsegítéséhez. idei farsang és.ezeu idő alatt százhefvenhárom mulatság rendezésére adlak engedélyt a suboticai rendőrségen. Ebben a számban benue foglaltatik a táncmulatságokon kívül minden hangverseny, kabaré és műkedvelőelőadás is, szóval minden vigalom. Egyszerű számítás kell csak ahhoz, hogy rájöjjünk, hogy igy minden hétre huszonkét vigalom esik, tehát a farsang alatt naponta állag három, vasárnapoukint pedig négy mulatságot rendeztek a városban. Mindezeknek a mulatságoknak volt megfelelő számú publikumuk, nem nehéz tehát elképzelni, hogy hány mulatságon vett egy-egy ember részt, különösen ha tekiutetbe vesszük, hogy a báloknak is megvan a maguk állandó törzsközönségük. Azt sem volna érdektelen kiszámítani, hogy mennyi pénzt mulatott el a bámulatosan élénk farsang alatt, ez a gazdag város ugyanakkor, mikor hitetlen szobákban ezren és ezren dideregtek... Nem jó azonban a mulatók öröraös kedvtelését megzavarni. annyi fájdalom és szomorúság után had tomboljon a karneváli láz; csak legfeljebb az élet örökké bus sebesültjeit is jó volna közelebb hozni ezekhez az örömökhöz. nssét a szövetségnek és mind a 430 esetben n tulajdonosok egy és ugyanazzal az okkal szolgáltak, hogy az üzemi költségeket nem tudják a bevételből fedezni. A megszűnő kávéházak közölt igen sok az u. n. siber kávóház is, amelyeknek forgalma úgy látszik, a legális, tisztességes kereskedelem újabb fellendülésével megcsappant. A polgári kávéhézak, amelyek a mindenéből kifosztott szegény bécsi kishivatal noknak, diáknak voltak a téli hónapokban melegedő helyei, már régebben bajlódnak a pusztulás felé vezető krízissel. Megkérdeztük egy polgári kávéháznak a tulajdonosát, aki a közetkező felvilágosítást adta: Körülbelül egy fél éve, hogy közönségünk elmaradt. A foiyto nos emelkedések, amelyekre kényszerítve voltunk, tönkretették mert túllépték a közönség fizetőképességét; Az üzemi költségek világosan megmagyarázzák a kávéházi arak folytonos emelkedését. A háború előtt az összes újságok, beleértve a külföldieket is, negyedévenkint mindössze 90C ko-430^kávénaz jelentene be megszii-Elénk volt az idei farsang — Százhatvanhárom mulatság nyolc hét alatt — nába kerültek. Most Ö0.00O koronát fizet egy-egy kávéhéz az újságokért, ebben az összegbeiy azonban nincsennek benne a külföldi lápok. A fűtés reggel hattól záróráig minimum lö.ooo korona. Világítás 5.000 korona. Személyzet naponkint 3o.ooo korona- Egy vizespohár, ami még két évvel ezelőtt 12 koronába került, most 240 korona. Ezeket a számokat összegezve érthető, ha a békebeli 4o filléres kávé most 140 koronába kerül. A siber-kávéházak tulajdonosai arról panaszkodnak, hogy közönségüket annak idején, amikor a sibolás eddig nem ismert kévéházlátogató elemeket vetett fel, akik két kézzel dobálták a pénzt, elkényeztették. Muzsika, különböző tánc, kabaréelöadások, mind! olyan tehertételt jelentenek, a melyekről a mai körülményed: között le kellett mondaniok. Á siberek száma különben is egri« gyérül. Ha továbbra is a regi módszer szerint vezetnők üzleteinket, akkor az árakat kellene oJ»ui magasra emelni, amelyek hafUttára a már kereseti forrásaitól részben megfosztott siberis elképedne. Egy öttagú zenekar esténkint 9 órától 11-ig az újabb árszabályok szerint 3o.ooo koronába kerül. A megszűnő kávéhézak helyi* ségeit részben ipari vállalatok, részben pedig bankok vásárolták meg. MOZAIK. . = Kawort báró a kaszinó tárcák gojában ül és beszámol a nyári útjáról, ; » v: — Sylt szigetén fürödtem és otfj azt az érdekes fölfedezést tettein, hogy én tulajdonképpen sokkal jobhi úszó vagyok, mint magam is hittem volna. Egyszer ugyanis a hullámost tenger elsodort egy fürdő leányt, 0 ■szegény, kétségbeesetten sikoltoz zott, de a parton állók közül eeatd! a füle botját sem mozdította, a jó németek hallatlanul gyáván viselkedtek. Szerencsére ott voltam ént! Eddig jutott elbeszélésébea a báró, ekkor váratlanul a társaljjába toppant az ezredes, .aki a báróval együtt volt Sylt szigetén. —. Köf* csönös üdvözlés. Aztán csend, — No és mit csináltál a fuldoEkü leányzóval? —; érdeklődött valaki az urak közül. A báró az ezredesre' tekint éa szerényen mondja: í — Zu Hilfe! —- kiabáltam — és akkor jöttek a fürdőszobák és hamar kihúzták. »• , - * — Megint a báró ur„ Körvadászaton elveszett a felöltője. Elveszett a kocsiról, mely a va>. dászok holmiját vitte. Általános sa* nálkozás. A házigazda mentegetőd* zik.' Kawort báró azt mondja; —• Nem baj, úgyis ócska kabát volt már. Csak azért, szerettem viselni, mert londoni kabát volt, az öreg Fletcher szabta. Ami igaz, az igaz, olyan férfi-ruhát, nem tudnak szabni a kontinensen, inját Angliában. Es igy tovább! Villásreggelinél egy hajtógyerek egy bolyhos felöltőt boz, amelyet a tarlókon talált. A házigazda átveszi és megnézi a bélés cégjegyzését. — Rothberger Jakab Budapest, — igen, ez az! És átnyújtja a kabátot jogos tu-: lajdonosának, a bárónak, - • v
