Bácsmegyei Napló, 1922. március (23. évfolyam, 60-90. szám)

1922-03-04 / 63. szám

BACSMEGYEI NAPLÓ 7. oldal. 6S. szám. — Rabi ka tizenöt esztendős leány, de maga az okosság és a tapintat. A múltkoriban hazajön az édes-, anyja és egy páholyjegyet lobogtat a kezében: *—> Elmegyünk ff holnapi premier­re! —> Jaj de kár, hogy engem nem vihetsz magaddal, a darab — saj­nos — nem nekem való, — sóhajtja Babika. — Ugyan he affektálj! — mér­gelődik a mama. —> Ha én viszlek, akkor jöhetsz! Babika nem válaszol, mert ő ta­pintatos, hanem egy sárga könyvet hoz ki a szobájából és odaadja az édesanyjának: —• Itt vau az. a francia darab, mama, olvasd cl a második felvonást és látni fogod, hogy oda nem lehet elvinni egy tizenöléves leányt, fi. hamis fogsort fedez föl: —> Nagyapa, hát neked hamis fo­gad van'? — kérdezi. Dehogy! Szó sincs róla!, — védekezik erélyesen nagyapa. Düdu később azt mondja az édes­­áhyjánafe: —* Mama. nagyapának hamis fo­ga yan, de' ő. nem tud róla. * ■ — Ducin eleven hátas lovat ka­pott. Mivel csak ezentúl fog lovagló­­leckpket venni, egyelőre úgy élvrzi a boldogságát, hogy reggeltől esAg az istállóban ül és lelkesen bánéiba a paripáját, Nagymama szinte már féltékeny: —• Valid meg, Dudu, te jobban szereted a paripádat, mint a nagy­mamádat! •— Oh, dehogy! Nagymamát job­ban szeretem, a lovamat csak job­ban tisztelem« l\ = Dudu a nagyapja szobájában. Centin békeakciójának kulisszatitkai. — Mik voltak a Monarchia tervei Szerbiával és Romániává ? — A magyar ujságolvasóközönség­­nek bizonyára emlékezetében ma­radt az a békeakció, amelyet Czer­­niíi Ottokár gróf 1917 tavaszán a világháború megszüntetésére kez­deményezett s amelyet annak ide­jén annyi reménységgel kisért a Monarchia lakossága. Egy német lap most leközli r Czernin és az akkori német kancellár Belhmunn- Holiweg „béke" -tanácskozásáról felvett jegyzőkönyvet, amely igy, a történtek után az osztrák-ma­gyar diplomácia kevés őszintesé­géről tesz tanúságot. Czernin gróf kérdésére —- kez­dődik a jegyzőkönyvnek a felve­tett problémákra vonatkozó be­széde — Bethmann-HoWveg elő­adja, hogy Németország keleten mindaddig, amíg katonailag meg nem verik — semmiféle katonai engedményre nem hajlandó. Ar­ról van tehát szó, hogy mit tart sunk meg az ellenségterületőbői? A lengyel királyság létesítése el­len Németországnak nincs kifo­gása és azt hiszi, hogy az orosz határ ilyen eltolódása Németor­szágra csak előnyös lehet. Ezért nem is kivan Németország mást, mint Litvánia és Kurland annexió­­ját, viszont Lengyelország többi részén, megelégszik bizonyos ka­tonai intézkedésekre vonatkozó jogok biztosításával. Gróf Czernin kijelenti, hogy a Monarchiának sokkal nagyobb szüksége van elvesztett területei­nek: Galíciának és Bukovinának visszaszerzésére, mint egy önálló lengyel királyság felállítására. A német kormány ne felejtse el, hogy a Monarchia milyen nagy áldoza­tokat hozott a háború alatt és különösen arra legyen nagy H- qyelemmel, hogy a Monarchia népeinek nagy része a saját érdé léi ellen visel háborút. Tel­jesen lehetetlen dolog tehát az, hogy Németország jelentős terü­letekkel gyarapodva kerüljön ki a háborúból, mjg az ezer sebből vérző Monarchia üres kezekkel távozzon a jövő békekonierenciá­­tól. Ezért indítványozza, hogy: Osszál: fel Romániát; még pe­dig úgy, hogy annak a Kárpátok és a Szeret közti részéi ti Monarchia, a Dobrudzsa 1913-ban elvesztett ré­szeit Bulgária kapja; Dobrudzsa fenmaradó részéből pedig nemzet­közi ellenőrzés alatt álló, semleges államot létesítsenek. Romániának a Szereitől eső részét ajánlják fel Oroszországnak, amelyet ilyen mó­don a mielőbbi békekötésen meg te­hetne nyerni, Bethmann-ffolweg Czernin in­dítványára a következőket vála­szolja: Németország nem hiszi, hogy a háború túlságosan nagy területi nyereségekkel végződhet­nék. Éppen ezért lehetetlen az, hogy a Monarchia nagy román területeket kapjon, amelyeknek indokolt birtoklását Németország­ban sohasem lehetne plauzibilissé tenni. Azt inditványvzza tehát, hogy Monarchia elégedjen meg a nyugati részekkel, Oroszország kapja a Moldva északi részét, a többi pedig, mint Román Király­ság maradjon meg. Gróf Czernin válaszában kije­lentette, hogy a Monarchia az esetben, ha Németország csak a síatus-quot tudja biztosítani — meg­elégszik integer területének cse­kélyebb biztositó kiegészítésével. Ha viszont Németország nagyobb területeket annektál, a Monarchia sem tekinthet e! jelentősebb terü­letektől. Szerbiával szemben min­deneseire ragaszkodni kell ahhoz, hogy ott csak olyan térhódítások legyenek végrehajthatok, amelyek ka­tonai szempontból a Monarchia déli frontját minden meglepetés ellen biztosítják. Ezzel végződik a közzétett jegy­zőkönyv, amelyben nincs nyoma, hogy ebben a két külügyminisz­ter megegyezett-e, aminek persze nem igen volna jelentősége, mert a háború eredményei úgyis meg­döntötték a német és osztrák dip­lomaták elhatározásait. «««•«•••»•••••••••«••••A*« ROSSIJA—FONCÍÉRE biztosító- és viszontbiztosító társasig. Az SaS. íl.'ani Uj-ojs-.obb ntazcli tatét ele. FióLigazgaléság t Cukorka (HUelbanU paiola) KÖZGAZDASÁG Újra halasztást szenved az osztrák hitel Az osztrák hilelkérdés ügyében ma váratlanul kritikus fordulat állott be. Grimm dr. és Patzauer dr. londoni kiküldetésének főleg az volt a célja, hogy az antant ré­széről a pénzügyi ellenőrzésre vonatkozólag emelt követelések ellen tiltakozzanak. Tiltakozásuk­nak azonban az a nem várt ered­ménye lett, hogy az osztrák hi­telügyet újból a nagyköven konfe­rencia elé terjeszti újabb döntés végeit. Ezzel tehát ismét halasz­tást szenved a nagy osztrák hitel folyósítása. Becs. Ismeretessé vált, hogy Anglia, Franciaország és Cseh­ország kölcsönöket, nem minden kikötés nélkül adták. A pénzügyi ellenőrzés állítólag nem csak a hitel felhasználására, hanem Ausz­tria egész uj pénzügyi rendsze­rére ki fog terjedni és pedig nem­csak a nagy népszövetségi köl­csön idején, hanem már most is. Egyik osztrák párt sem akarja ma a kölcsönügyletekét ellenve­tésével meghiúsítani, viszont mindegyik párt vonakodik a fele­lősséget magára vállalni. A 7o/ü*os államkötvények szel­vényeinek beváltási helyei. Belgrad­­bó! jelentik. A 7%-os államkötvé­nyek első szelvényeit március 15-én váltják be. A szelvények beváltási helyei mindazok a ban­kok és pénzintézetek amelyek jegy­zéseket elfogadtak. Ugyancsak szelvénybeváltó helyek a pénz­ügyigazgatóságok és adóhivata­lok is. Tömeges fizetésképtelenség Olasz­országban. Triesztből táviratozzál: lapunknak: Az olasz gazdasági viszonyok rosszra fordultát bízó­­nyitják az egyre szaporodó fize­tésképtelenségek. RómábanaCre-Az amerikai színház. Newyork, 1922 február végén. A »yankee« legnagyobb bánata, ha a 5)How do you like our country?« kérdésre a müveit európai nyíltan kijelenti: Amerikában minden nagy­szabású, hanem a kultúra sokkal kisebb az európainál. Ennek az állításnak a cáfolása alkalmából az amerikaiak szeretik azt hangoztatni, hogy igen sok szín­ház van Amerikában. A színház csakugyan a kultúra fontos ténye­zője. Menjünk tehát a szinház­­iiegyedbe. Nézzük meg a színháza­kat. A 39. utcától, a Metropolitan Operától, az 50. utcáig, a Capitol Tbeatre-igv egymás hegyén-hátán a színház. A léi’ erülotes forgalma fö­lött, a faiakon és a te tokon, néha e.zéaiiő magasságban, változó szinii, mozgó rajzu, hate!nn*.s méretű villa • mos ciintábiák hirdetik' a aziuluuak nevét, a darabokat, a snozistav^at. Belővakul az ember a töfe&icfe' szí­nek e szakadatlan ciká/ásaan ej szinte kaimban megy az ‘ün-j déri fépy*$S&íü sziglyufaett«] * mj­üilú Bancmia Cocieía Anonimé fizetésképtelen és most akar egyez­kedni hitelezőivel. Fizetésképtelen' a parlermoi Banca Cattolica Com­­pagnia di Credito Sociale is, amely­nek passzívái 125 millió lírát tesz­nek ki, deficitje pedig 75 millió lira. Beszüntette fizetéseit egy nagy turini épitőcég is, amelynek tu­lajdonosa Frederic Stabbia. Ennek a cégnek passzívái tizenkétmillió lirár rúgnak. (U) Újabb magyar mozdonyok az SHS. királyságrv.k. Az SHS. ál­lam és a MÁV. gépgyár között újabb megállapodás jött létre. A MÁV. gépgyár elvállalta 400 ju­goszláv mozdony javítási mun­kálatait. A megegyezés értelmé­ben a jugoszláv kormány élelmi­szerbevitelt enged meg Magyar­­országba, még pedig kétszer ak­kora értékben, mint amennyit a mozdony javítások összege kitesz. Azonkívül engedélyt ad a jugo­szláv kormány briket, karbid, de különösen bányaié kiszállítására. A munka befejezése után az SHS. királyság további megbízá­sokat helyezett a magyar állami gépgyárak kilátásba. Trilliós számok a pétervári költ­ségvetésben. A „Pravda" legutóbbi száma a legfőbb orosz gazdasági tanács legutóbbi ülésének jegy­zőkönyvét tartalmazza. A jegy­zőkönyv szerint a pétervári kor­mányzóság beterjesztett költség­­vetése a szovjet évi kiadásait 2 trillió, 195 milliárd, 473 millió 540.000 rubellel irányozza elő, amivel szemben az előirányzat 2 trillió 2oo milliárd 986 millió 540.000 rubel bevételt remél. A költségvetést előterjesztő népbiz­tosság szerint tehát a pétervári szovjet jövőévi gazeálkodása mint­egy öt és fél milliárd rubel be­vételi többletet fog produkálni. síkhoz, mig végre jegyet kap vaku hol. Háromféle szia házat ismernek Amerikában. Az első a közönséges mozi. Ez a faj kihalófélben vni, mert nem eléggé szórakoztató. Ma már a vidéken is színpadot, építenek minden moziba, hogy magánszániok­­kal élénkíthessék az előadást. A második hasonlít ahhoz, árut Európában színháznak nevezője. Ámde nincsen külön drámai s külön oporette-szinház, hanem ugyanabban a színházban különböző társulatok, hol drámát, hol »musical comedy r-t játszanak. Óriási reklámozás harangoz be minden darabot. A közönség akár­mit megnéz, de »nem hagyja be­csapni magát«. Becsapásnak nevem, ha a szomorujátékot nem lehet ’ ć­­gigsirni s a vígjátékot nem lehat végjgkacagni: ha nem eléggé tüzes a darab menete: ha a díszletek mun múlnak fölül minden addigit. Az operette-közönség több é-ke­­vésbbé mindenütt egyforma. Csak’ az a különbség, hegy az európai újat akar. üj zenét, uj mókát. Itt' viezont az a darab aratja a legua-. sikert, amafynek énekszámait hangróM^f.gra ismeri már foír»*>k* -- anfefira hasonlítanak a grawunoícnekún és kintornán min­­cknu't bsBhaíó, régóta népszerű, m°á4filmkhoz. - - -

Next

/
Oldalképek
Tartalom