Bácsmegyei Napló, 1922. március (23. évfolyam, 60-90. szám)

1922-03-04 / 63. szám

> Ar». 1 dinár /'•.

BACSMEBYEI NAPLÚ

XXIII, évfolyam Stsbofica, szombat 1922 március 4 63. szám

Hegjdenk minden reggel, ünnep után és hétfőn délben Elefizetési árt nnnrcdégni di-.. SZERKESZTŐSÉG; Kralja Alexandra-ulka 4 szám alatt

m^raM^H^d^r^JS-5^szerkeszt3ség5-10 . 1 Kiadóhivatal: Kralja Alexandra-ulica 1 (Lelbach-paloU)

A politika hőskora

Csak a minap beszéltük meg e helyen a Balkánáliamok nagyhatalommá való felserdülésének jelen.tősségét, s próbáltuk kitapogatni a fejlődés utjának irányát, mely nemcsak a tökének a kumulációjához, de katonai erők kooperációjához, gazdasági egységek kialakításához, .vámterületek kiszélesítéséhez vezet. & külpolitika eddig csak a céhrendjszer koráig ért el, ott tartott, ahol az ipari fejlődés a céhrendszernél, !Az első »remek«, amit a külpolitikusok megalkottak, amivel felszabadították magukat a mai kor mestermunkájához: az Einkreisung ,yolt. A »politikus csizmadia«, a f»malom alatti politika« kiejezések még a szavakat is kikölcsönözték abból az összefüggésből, ami ennek p megállapításnak alapja. Kisméretek, szűk létkor, csak a helyi piacra való gondolkodás, exclusivitás, a hatalmuk alá tartozók elnyomása, görcsös védekezés az előjogok rombolói elien, kevés termelés — ezek a céhrendszer jellegzetességei s ki pem ismeri fel ezekben a diplomáciai karaklorisztikonjait is. Am a felduzzadó tőke, mint árvíz a gátat, szétrombolta a céhrendszer korlátjait s a felnövekedő állami és gazdasági egységek kitágították a felkelő' naptól a -lebukó napig az ál- Iamkormányzás horizontjait.

Magyarország netalán az egyetlen állam, melynek politikai életét .kizárólag belpolitikai problémák foglalkoztatják. A többi államot mind nemzetközi feladatok megvalósításának módja foglalkoztatja. Soha külügyminiszterek nem utaztak enynyif, soha ennyi konferencia nem volt — viszont az is igaz, hogy soha a külpolitikai ügyek nem voltak ennyire döntő hatásúak minden ország belpolitikájának irányításában. 'A cseh külügyminiszter, hogy országa érdekét híven szolgálja, életre hivtá a kisantant politikai hatalmát, megvalósította a' négyes szövetség gazdasági egységét s most a francia és angol kormányokkal való tárgyalásai során olyan helyzet megteremtésén fáradozott, mely .a kis- és nagyantant között az egyensúly állapotát jelentené.

Lloyd George kiadta a jelszót: az európai államoknak tíz éves fegyverszünetet kell kötniük. Monumentális ez a koncepció. Azokkal az eszközökkel, amikkel a háború alatt egymás ellen harcoltak Európa népei, most védekezzenek közösen a közös múlt ellen. Ássanak árkot, vonjanak drótsövényt, erősítsenek fedezékeket — a közös múlt, — háború ellen. Valamennyi nemzet szövetsége —■ valamennyi nemzettel— ez a program mintha az utópisztikus államregények ködös álmodozásából, as irodalmi elgondolá-.

sok ethikai tisztaságából és morális magaslatáról húzódott volna le az aktuális politika feladatai közé.

Nemzetközi szindikátus Európa gazdasági felépítésére. —> A dunai államok gazdasági konföderációja. t-> Oroszország talpraállitása. —* A német jóvátétel rendezése angolfrancia-német szövetség formájában —< — — harsogják felénk a vastagbetűs ujságcimek a mai politika legaktuálisabb témáit. Európa íalpraállitása, az európai népek kenyere és békéje, a jobb jövendő, az igazi jóvátétel, újjáépítése a jólétnek és a békének, regenárálása a termő életnek — akármelyik feladatot nézzük is, akármilyen kezdeményezést, boncoljunk fel, olyaD gondolat tárul ki belőle, amelyik boldogabb életet ígér minden ember számára.

Prága. Benes miniszterelnök csüörtökön találkozott Pozsonyban Nincsics jugoszláv külügyminiszterrel. Mindkét miniszter kíséretében néhány szakértő is volt. A tanácskozás idejét két napra kontemplálták, de miután csütörtök estére elintézték a napirenden levő kérdéseket, a miniszterek már csütörtökön visszautaztak Prágába, illetve Beogradba. Nincsics visszafelé nem Budapesten, hanem Bécsen keresztül utazott.

A pozsonyi értekezletről a következő kommünikét adták ki:

Dr. Benes cseh miniszterelnök és dr. Nincsics, az SHS. királyság külügyminisztere, egymást informáltak a Bukarestben, Parisban és Londonban lefolyt politikai tanácskozásokról, majd megvitatták a két állam nemzetközi helyzetére vonatkozó kérdéseket és a két államnak egymáshoz való viszonyát. Különösen a genuai értekezlettel kapcsolatos kérdéseket beszélték meg. Megállapodtak a szakértők értekezletére és egyéb előkészítő munkálatokra vonatkozóan. A kis-entente és Lengyelország szakértői március 5-én találkoznak Beogradban. A miniszterek a napirendre tűzött valamennyi politikai és gazdasági kérdésben teljes megállapodásra jutottak.

Nincsics Schoberrel is tárgyal

Prága. Benes és Nincsics ma délután Pozsonyban találkoztak. A két államférfi több órán keresztül tárgyalt egymással. Tanácskozásaikba a beogradi cseh követet és prágai jugoszláv követet is bevonták. Megbeszélték azokat az általános polipolitika sem szólalhat meg ma másként, csak úgy, ha mindenki számára jót igér. ’A kéz lehet a kizsákmányolásé, a közeledésé és a békeakaraté. Az emberiség lelkiismerete már fölébredt a moralitás ütésének ájulatából s bár ma még el lehet hódítani, de már nem harci indulókkal, hanem a testvériség himnuszával.

Valamikor azt mondották': Törökország Európa beteg embere. Most egész Európa lefeküdt a betegágyba. Eddig csak kuruzslók jártak hozzá. De a beteg ember türelmetlen s egészség utáni vágyában nem elégszik meg a tegnap politikusaival: a betegpénztári orvosokkal. Olyan orvost vár, aki nemcsak egészségét adja vissza, de puha kenyerét, nyugodt álmát, tiszta életikai irányvonalakat, amelyeket a kél állam a genuai konferencián követni fog. Ezt az értekezletet hir szerint legközelebb másik követi, amelybe Románia képviselőjét is bevonják. Nincsics külügyminiszter a délután folyamán Pozsonyból Bécsbe utazott, ahol Schober kancellárral, Hennet külügyminiszterrel és a vezető politikai személyiségekkel tárgyal-Nincsics bécsi utazása általános meglepetést keltett. Hogy Schöbe rrel mikor fog tanácskozni, még nem lehet tudni, mert a kancellárnak minden idejét igénybe veszik a pártvezérekkel a külföldi kölcsön felhasználása ügyében folytatott tanácskozások.

Lengyelország és Ausztria

is belép a kisanfantba.

Pozsony. A cseh és jugoszláv külügyi hivatalok vezetőinek találkozásán arról volt szó, hogy kölcsönösen tájékozódjanak egymás állásfoglalásáról abból a célból, hogy Csehország és Jugoazlávia a beogradi előzetes konferencián teljes egyetértésben járhassanak cl. Ezen a konferencián a kisantant sorában Lengyelország is részt vesz és feltételezik, hogy az ott hozandó határozatok Ausztria érdekeinek és felfogásának is meg fognak felelni. Ausztriát a kisantant már a konferencia kültagjának tekinti, ami azzal magyarázható, hogy a kisantant köreiben Ausztriának a kisantanthoz való csatlakozását lehetségesnek és kívánatosnak tartják. Az értekezleten a két külügyminiszteren kívül dr. Vosnjak prágai jugoszláv követ és dr. Kalina beogradi csehszlovák követen kívül dr. Mitsura Márton tót miniszter is részt vett. Mértékadó személyiségektől nyert értesülés szerint a kisantant biztosra veszi, hogy a genuai konferencián Ausztriával teljes egyetértésben feg eljárhatni, amint ez megfelel annak- a szívélyes viszonynak, amit a prágai szerződés Ausztriával teremtett.

Lengyelország tervei

Beavatott politikai körökből eredő hírek szerint a lengyel delegáció a genuai konferencián az alábbi négy fontos kérdésre helyezi a fösulyt:

1. a lengyel-francia szerződés-, 2. a rigai szerződés; 3. a kisantanttal való megegyezés; 4. közös eljárás a balti államokkal. A külpolitika tekintetében a lengyel delegáció arra törekszik, hogy szolidaritás jöjjön létre minden baráti állammal.

Csehszlovákia csatlakozott a bukaresti megállapodáshoz

Bukarest. A cseh kormány értesítette a bukaresti kormányt, hogy csatlakozik a bukaresti értekezlet határozataihoz, a melyek tudvalévőén a leghatározottabban ellene szegülnek annak, hogy a genuai konferencián a békeszerződések módosítását szóvátegyék. Benes miniszterelnök a román kormánnyal közölte azt az óhaját, hogy a kisantant beográdi szakértői konferenciáját március 15-én tartsák meg.

Benes londoni és párisi követelései

Becs Benes és Nincsics pozsonyi tanácskozásának az volt a célja, hogy beszámoljanak egymásnak a külföldi utazásaikkal elért sikereikről. Benes tudvalevőleg igen nagy programmal utazott Párisba és Londonba, ahol a következő kívánságokat terjesztette elő::

1. a kis-ententenak adjanak helyet a legfőbb tanácsban;

2. hogy a kis-entente egy komplexum gyanánt vehessen részt a genuai konferencián ;

3. hogy vonják be Csehországot is a Németország ellen irányaid ■angol-francia garanciális szerződésbe ;

4. hogy kössenek Csehországgal garanciális szerződést arra az esetre, ha kívülről megtámadják, vagy ha valamelyik nagy hálálom fellép a kis-éniente-nak a Dunán való uralma ellen (értve Olaszországot);

5. hogy Csehcrszágnak messzemenő hiteleket nyújtsanak.

Franciaország és Anglia azonban egyelőre nem vette tárgyalás alá ezeket a kívánságokat, mert a két nagyhatalomnak az az álláspontja, hogy Benes követelései tulmennek a génuai konferencia előkészítésének határain.

Belép-e Ausztria a kisanfantba?

Genf. A svájci lapok rámutatnak arra, hogy Ausztriának a kisanfantba való belépése tulajdonképen

tét és színes illúzióit is.

Nincsics külügyminiszter Béesben

— Ausztria és Lengyelország szerepe a hisanfantban -Lapunk g&j száma II cMa!