Bácsmegyei Napló, 1922. március (23. évfolyam, 60-90. szám)

1922-03-31 / 90. szám

& (AM. BACSMEGYEI NAPLÓ UÄ szám. Anglia a magyar jóvátétel revíziója mellett Pária. A Chicago Tribune párisi todfcitója arról értesült, hogy angol toraáaytőrükbe« tudatában vannak ásnak, hogy a jóvátétel kérdésében olyan követelésekkel állanak elő, amelyek az európai viszonyok teljes nemtsmerésére imitálnák. Különösen, ami a Magyarország­hoz intézett követeléseket illeti, eze­ket mértékadó körök képtelenségnek mondják és kétségtelen, hogy a béke főntartása érdekében angol részről a Magyarországhoz intézett jóvátételi követelések tekintetében komo'y aggodalmakat fognak hangoztatni. Anglia hajtandó a magyar Jóvá­tétel revíziójára komoly lépést tenni. A génuai konferencia foglalkozni ki ván a revízió kérdésével. Mikor a pénzügyminiszterek tévednek Harminc éven át évi 20 milliárd magyar jóvátétel — Tévedtek az antant pénzügyminiszterei At antant pénzügyminiszterei* mák a magyar jóvátétel kérdésé­ben hozott határozata azt jelenti, hogy Magyarországnak harminc éven át évi 20 milliárd koronát kell fizetnie jóvátételként. Fenyő Miksa dr. a Gyosz igazgatója, az alábbi rendkívül érdekes nyilat­kozatot tette az antant pénzügy* nirósstereinek párisi hatéroza­téanl* taarOS • — A szövetséges hatalmak pénzügyminisztereinek tanácsa március 11-én irta alá azt az egyezményt, mely a tizenegyedik ankaszban Ausztria és Magyar* ország fizetési kötelezettségének alsó határát megállapítja. Az egyezmény szerint bármilyen eredményre is jusson a jóvátételi bizottság, az összeg, mely a jó vét étel ben részes hatalmak közt felosztásra kerül, nem lehet kisebb, mint a st. germaini, illetőleg tria­noni szerződés által Ausztria, ille tóleg Magyarországtól e! sakkott javak értékének hat milliard arany­­márkával és a neuillyi szerződés 121. § ában megállapított bolgár adóssággal megnövelt értéke. — Ugyancsak e fejezet köte­lezi a jóvátételi bizottságot, hogy Magyarország javára írja magyar állampolgárok külföldi követelései révén keletkezett egyenlegeket, az ellenséges országokban érté­kesített magánjavak ellenértékét, mindazokat az összegeket, melyek Magyarországot a békeszerződés pénzügyi rendelkezéseiből, a ki­kötők, vizi utak és vesutakról szóló fejezetben megszabott jog­­átruházásokból megilletik. Végre javára írandók mindazok az ősz­­szegek, melyek jóváírását a jó­vátételi bizottság fogja elrendelni. Statisztikával és számokkal iga­zolható volna, hogy az összeg, a mit Magyarországtól követel az antant, —- az ország gazdasági erejét és az elszakított területek, aranyát számbavéve —- nagyobb mint a Németországtól követelt kártérítés. — Hat milliárd aranymárkát követelnek Magyarországtól s eh­hez járul még (ha jól értettem a bolgár szerződés rendelkezését) két milliárd aranyfrank, tehát összesen mintegy kilenc milliárd aranykorona. Ebből Magyaror országot terhelné négy és fél milliárd. Ha ezt az összeget ka matmentespn harnvrc évre fel fi kakasuiadalok városa Santo-Demingo, 1922 március. Egy város, amelyről még a Baedecker sem tad. Idegenek, kiváncsiak csak nagyritkán látogatják, pedig lakosai vigyancsak büszkék rá. Székesegyházá­ban minden ujonjöttnek megmutatják azt a kriptát, amelybe Havannából való ide­­szállítása és Havannába való visszaszál­lítása között Cristoforo Colombo teteme pihent, Kolumbusz Kristófé, aki utolsó utján zátonyra kerülve, San-Domin­­lól kapott segítséget Szobra is ott a főtéren, tekintélyes ércszobor és szintén egyik büszkesége a városnak és a köztársaságnak. A köztársaság szót ugyan csak megszokásból írja le az ember és azért, mert hamarjában nem talál megfelelő szót San-Domingo állam­formájára. A kis államot ugyanis öt év­vel ezelőtt megszállották az amerikaiak és azóta aem mozdulnak innen. Katonai­lag kormányozzák, úgy, vagy talán még ^rabban, mint egy gyarmatot A melegvérű san-domingói nép azon­ban nem sokat törődik azzal, hogy ki kormányozza. Latin-amerikai a lakosság, mulattal vegyest, spanyolul beszél és mulatságai is torz ideszármazottiai a spanyolok nemzeti szórakozásának, a bikaviadalnak. A bikaviadal költséges mulatság és San-Domingo népe nem olyan gazdag, hogy hatalmas aréna ol­tárán áldozzon a nép cirkuszt követelő ha ezreket befogadó bikaviadal aréna sincs » Saa-Domiiigóban, színház van és a színházban kakasviadalokat ren duenek. E célra tenyésztett izmos kaka­sokat délutánonként az érdeklődők iz­galmas figyelme közepette eresztenke össze tulajdonosaik és a kakasok dühös lárma, vad harci lárma, pisszegés és tóm­­feofós között ütik, csípik, vágják egy­mást, mig egyikük aléltan vagy holtan a porondon nem marad, A kakasviadalnak szigorúan meghatá­rozott szabályai vannak és a lefolyása nagyjában egy box-matchhez hasonlít. A harc végkimerülésig vagy matchfeladá­­sig megy, öt-öt perces round-okban. Mi­kor a trénerek a két ellenfelet kieresz­tik a kezeik közül, azok dühösen ronta­nak egymásra, mint két gyakorlott, el­szánt box-shampion és éles rikkantások között számyrepeséssel püfölik egymást, mig az öt perc le nem telt, amikor is a rendezők szétválasztják őket és ki-ki elviszi a saját kakasát a küzdőtér vala­melyik sarkába, ahol letörölgetik róluk a vért és megkenik a sebeiket. Kézi fecskendőkből locsolják, frissítik, erősi­tik, hogy ujult erővel és harci kedvvel indulhassanak a következő round-ba. Az csak természetes, hogy a nézők fogadásokat kötnek egymással és hatal­mas összegeket tesznek egy-egy favoritra. De .a magánfogadásokon, bookraakere­­ken kivül totalizator is van, rendes, sza­bályszerű totalizator, tikketekkel, kiszá­mított oddsokkal és a viadal befejezése után ugyanolyan nagy a tolongás a pénz­tárak előtt, mint a lóversenyen. A város északi részében: Cibaoban, ahol —bár nem nagy számban — Afri­kából bevándorolt „haitiánus“-nak neve zett feketék élnek, még divik a vudu­­vallás. Vallási szertartásuk barbár és ke gyetlen. A ceremóniához papjuk egy három-négy éves elrabolt fiúgyermek szivét és vérét használja, amelyet a szer­tartás végeztével az egybegyült hívek között szétoszt. A hivők a vért és szivet megeszik. A vudu-vallás papjait és híveit az állam üldözi és, ha valakit közülük elfognak, igen szigorú büntetéssel sújt­ják, teljesen kiirtani ezt az undoritó és kegyetlen szokást azonban mindezideig nem sikerült. osztjuk, azt az eredményt kapjuk, hogy a mai korona alapon évente !öbb mint húsz milliárd korona jóvátételt összegről kellene gon­doskodnunk. Akkora ez az összeg, mint amennyi a mai magyar ál­­'amháztartás összes bevétele, a mely bevételek pedig kiadásaink­nak csupán kétharmadát fedezik. — Tgy fest a gyakorlatban az antant terve, amely úgy van megfogalmazva, hogy bármennyit ir javunkra a jóvátételi bizottság, élő állat szállítások, a pécsi bá­nyák szene fejében, ez a hat milliárd aranymárka megingatha­tatlan, ennek csökkennie nem le­het. Jó, hogy Gánua előtt került napvilágra ez a terv. Tízezer méteres Biblia — A világ teremtése filmen — Érdekes filmről írnak a kü’föidi lapok. Egy olasz rendező. Gari­­azzo. több mint háromévi mun­kával megfilmesítette a Bibliát. Ádámtól Szulamitig. a teremtés­től a kimerülésig. Azért a kime­rülésig, illetve a végkimerülésig, mert ennek a filmnek tizennyolc felvonása van, hosszúsága pedig tízezer méter. A minap mutatták be a film­nek egy részét meghívott közön­ség jelenlétében és a film nagy részt jelentős sikert, aratott. Per­sze kifogások is vannak, nem vallási, hanem művészeti kifogá­sok. Az anyagnak ugyanis pri­mitiv ábrázálásra, hivő feldolgo­zásra, egyszerű, de hatásos ké­pekre van szüksége. Az egysze­rűség és a naiv fantázia ellen pedig gyakran vét ez az uj film. Nem tudott, például, az olasz rendező megfelelő szimbólumot találni Isten száméra. A filmen Isten egy alkalommal hálóingben jelenik meg. Vagy pedig megje­lenik az égő csipkebokorban, megmutatja hullámzó szakállát és később egészen testi alakban tör­vényeket ad át Mózesnek. Amikor pedig megszólal: —- A föld te­remjen élő állatokat, — a filmen sorra megjelennek az állatkert la­kói, néhány pelik elefánt éa férgek. Minden biblia-magyarázat analfabéták számára. Ugyanilyen hibák vannak Mózes ábrázolásé körül is. A biblia azt mondja a J20 éves Mózesről, hogy ereje semmit sem csökkent; itt azon­ban az öregségtől Összetörtén je­lenik meg és két honfitársa tá­mogatja föl Nebo hegyére, ahol meghal. A filmnek mégis nagy hatása van, főként ó- és uj-testa­­mentumi képei miatt, amelyek­ben sok a dráma és a lira. Azt jelentik, hogy kitünően sikerült az özönvíz-jeleneteknek ritmikus cso­­ortositása és néhány jelenet Bá­­el tornyából. Ugyanígy jól sike­rült az a kénköves eső, amely Szodomát és Gomorrát elpusztí­totta. A bécsi munkanélküliek újabb tüntetése — A munkások, passzív rezisztenciája — Elvert gyárigazgató — Becs. A bécsi munkanélküliek nagyon elégedetlenek a munka­­nélküli segély miatt, amely köriig belül nyolcszáz koronát tesz ki egy héten. Nem egyszer kérték már az osztrák kormánytól ennek a segélynek a felemelését. A kormány mindannyiszor megígérte, hogy kellő munkaalkalmakról fog gondoskodni, egyúttal kijeléntette azonban, hogy nem hajlandó a segély felemelésére. A munka­­nélküliek, akik mögött voltakép­pen a kommunistapárt vezetősége áll, állandóan nyugtalankodtak és már a múlt héten nagy tüntetést terveztek, amelyet azonban a vá rosház kérésére elhalasztottak. Megértették velük ugyanis, hogy nem volna kellemes a bécsi vá­sár alkalmából az osztrák fővá­rosban időző idegeneknek, ha bármilyen tüntetésnek volnának a tanúi. Most azonban a munkanélkü­liek megelégelték a várakozást és ma délelőtt nagy tüntetést ren deztek. Előbb a városház előtti téren népgyülést, utána pedig nagy körmenetet rendeztek. A tüntetés vezetői megígérték, hogy mindent el fognak követni, ne­hogy a tüntetés olyan botrányos zavargással és fosztogatással vég­ződjék, mint a december elsejei töntetés. Azt hangoztatták, hogy a munkanélküliek beérik méltó­­ságosan nyugodt felvonulással. A tüntető menetben mintegy 15,000 ember vett részt. A keres kedők, akik féltek a decemberi események megismétlődésétől, az üzleteiket bezárták. A város olyan látványt nyújtott, mintha ünnep lett volna. A munkások több helyen tartot­tak gyűlést s a gyűlésekből kül­döttséget menesztettek a város­házára, amely átadta a munka­­nélküliek memorandumát. A me­morandumnak ultimátumszerű jel­lege van. Követeli 1. a munka­­nélküli segély megnagyobbitását; 2. a gyárakban alkalmazandó munkások létszámának kényszer utján való megállapítását, úgy, hogy az 1921. december elsején alkalmazott munkások számával egyenlő legyen; 3. építkezéshez székséges anyagok beszerzését, a vizierők felhasználására szük­séges építkezések megkezdését, a vasutaknak villamos erőre való berendezését és más olyan válla­latokat, amelyek a munkanélkü­lieknek foglalkozást adhatnak. A kormánynak öt napi határidőt szab­nak, amely idő alatt nyilatkoznia kel!, elfogadja e vagy elutasítja a memorandumot. Azután a parlament elé akar­tak vonulni a tüntetők, de az oda* vezető utat a rendőrség elzárta. Csak hosszabb idő múlva sike­rült a bizottságnak a parlamentbe bejutni, a hol Bbuer népjóléti mi­niszter fogadta a kiküldötteket és megígérte nekik, hogy még ma minisztertanács fog összeülni a munkanélküliek ügyében szüksé­ges teendők megbeszélésére. Az­zal iparkodott megnyugtatni a bi­zottságot, hogy az osztrák kor­mány már 30 milliárd korona be­fektetést eszközölt munkalehető­ségek teremtésére és megígérte azt is, hogy a munkanélküli se­gélyt fel fogják emelni. A tömeg azután rendben szét­oszlott. • Linzből jelentik : A felsőau^ztrial texúlgyárosok visszautasították a munkásságnak azt a követelését, hogy ugyanolyan drágasági pót­lékot kapjanak, mint a bécsi és elsóauszlríai munkások. Ennek

Next

/
Oldalképek
Tartalom