Bácsmegyei Napló, 1922. március (23. évfolyam, 60-90. szám)
1922-03-31 / 90. szám
szám BACSMEGYE! NAPLÓ 5. oldal Miért nem hívták meg az utódállamokat a londoni konferenciára ? <A Bácsmegyei Napló bécsi tudósítójától) Emlékezetes, hogy Franciaország tervével szemben, mely szerint a génuai konferencia előkészitésénél az utódállamok delegátusainak is közre kellett volna müködniök, Anglia azt az állásr Ktot foglalta el, hogy az elősitésben csak az antant három nagyhatalmasságának Franciaor szagnak, Olaszországnak és An gliának a küldöttei vehetnek részt, Az volt az elvi akadálya an nak, hogy az újjáépítés felől azok is tanácskozzanak, akiket ez a probléma legközelebbről érdekel, erre a kérdésre ad feleletet Poincaré lapjának, a Tempsnek vezércikke. Létezik ugyanis — Írja a Temps — egy terv Középeurópa újjá' építésére. Nyomát nem találni sehol sem, csak egy okiratban, melynek aláírását mindmáig megtagadtuk. Eszerint a szóbanforgó államok kormányainak egy közigazgatási és egy pénzügyi re formtervet kell felállítani, me lyekre vonatkozólag szükséges a parlamentek jóváhagyása. Hitelt pedig csakis e terv tényleges megvalósításának mértéke szerint kapnak az államok. Evégből egy pénzügyi tanácsadó delegálható a kormányokhoz az újjáépítésben érdekelt nagyhatalmak részéről. Ugyancsak ő ellenőrizné az előlegek felhasználását. De vájjon közérdekü-e a mai Európában és a szövetségesek között az ellenőrzött államok egy külön kasztját létesíteni? Vájjon helyes dolog e, hogy az antant nagyhatalmasságai most azzal fordulnak Lengyelországhoz, Romániához, S. H. S.-hez és Csehszlovákiához, hogy „nem kaptok addig pénzt, míg a pénzügyi ellenőrzésnek nem vetitek alá ma gatokat?" Ausztria nem bízik a génuai konferenciában Szkeptikus hangulat Becsben — Bécsi tudósitónktól — (Sz.) Az osztrák kormány szín tén megteszi a maga előkészületeit a génuai konferenciára. Az előkészületek az informálatlanság és a tájékozatlanság jegyében folynak, hiszen a hivatalos meghíváson kívül a génuai monstregyülekezet céljairól és értelméről keveset tudnak a Balhaussplatzon. A napokban várják vissza a külügyminisztérium egyik Rómába küldött osztálytanácsosát, akinek a referenduma alapján fogják Ausztria külön programmját megállapítani. Gürtler pénzügymieiszter már elkészítette programmját és ha szóhoz juthat természetesen — mit tehetne egyebet — fel fogja tárni Ausztria sivár gazdasági helyzetét és segítséget fog kérni. Elő fogja adni, hogy újabb adótörvényeket Ausztria nem kevesebb, mint kétszázmilliárd korona adót vetett ki lakosaira, tehát bizonysága van arra, hogy mindent megtesz azért, hogy gazdasági életet belülről tudja rendezni. Más programmja Ausztriának nincs is a génuai konferenciára. Kínos gazdasági bajaiban úgy érzik az osztrák politikusok, hogy a nemzetközi politikában ennek a hatmilliós államnak kevés szava és még kevesebb befolyása lehet. Arról is tudnak az osztrák külügyi hivatalban, hogy Genuában Beográd, Bukarest és Prága kormányai jóvátételi követelésekkel fognak fellépni Ausztriával szemben, de azt hiszik, hogy Ausztriától komolyan követelni anyagi szolgáltatásokat — az majdnem humoros valami és a génuai nagy koncertban aligha lesz barátja ennek a tulajdonképpen egészen apró ügynek. A konferencia általános kilátásait az osztrák körök skeptikusan ítélik meg. Azt gondolják, hogy Genuában elvi kije lentéseken tűi aligha fognak valami sordöntő elhatározásra jutni Európa urai. De mint a győzők, Igyőzöttek és bolsevikiek találkozása uj korszakot fog megnyitni Európa legújabb történetében-Németbarát oroszok Belgrádban — A ,JPolitika“ leleplezései az orosz monarchisták akciójáról — A bogradi „Politika“ napok óta cikksorozatot közöl „Orosz ger manofilok Beogradban“ címmel, amély' cikkekben a lap leleplezi az orosz monarchisták machine dóját, amelyet az egész Európára kiterjedő szervezetük utján végeznek. E szerint az orosz mo nachisták teljes egyetértésben a német monarchisták kai a cárizmus visszaállítása érdekében dől goznak. Legérdekesebb a lap szerdai számában megjelent cikk, amely arra is rámutat, hogy az orosz monarchisták a mai Magyarországgal is szoros összeköttetést tartanak fenn, sót a jelenlegi magyar kormányzat pénzzel is támogatja őket. Az orosz monarchisták legerősebb magyarországi szervezete Pécsett van, ahol a kiürítés után ott maradtak és az orosz terrorista-monarchista komitét alkotják. Ennek a korokénak Pécsett működő tagjai többek közt Knezsevics és Berdó tábornokok, Jessinenku és Renzó ezredesek, Jevdokiev és Agasanov kapitányok és Szvatopluk-Mirski herceg, aki Strandmannak, a beogradi orosz monarchists követnek Romain Rolland a kommunizmusról A Newyorkban ipegjelenő „The Nation" cimü folyóirat Romain Rolland cikkét közli válaszul az anezen a helyen megjelent a megbízottja. Ezeknek a monarchists orosz tiszteknek Soós altábornagy, Pécs jelenlegi katonai parancsnoka havi 2500 korona segélyt is kiutal. Mirski herceg jelenleg Beogradban a miniszterelnökség bizalmas osztályán, mint bizalmi ember dolgozik, de azért továbbra is tagja a monarchisták terrorista komitéjának. Az orosz monarchista organizációnak — irja tovább a lap — különben az egész országban megvannak a helyi szervezetei és Suboticdn Mihajlovics- Gebeij Iván mérnök képviseli a terrorista komitét. A monarchista szervezetet támogatja az SHS. állami komisszió havonta négy millió dinárt fordít az orosz menekültek segélyezésére. Az orosz monarchista szervezet ennek a bizottságnak a vezetőségét is erősen befolyásolja, sőt attól sem riad vissza, hogy az egyesület elnökei, nevezetetesen Jovanovics Ljuba képviselő és Bélics egyetemi tanár ellen intrikáljon. A „Politika" mindezek alapján felhívja a hatóság figyelmét és erélyes intézkedést követel az orosz monarchisták akciója ellen cikkére Barbussenek, amelyben a világ szellemi munkásait a kommunizmushoz való csatlakozásra hívta fel. Romain Rolland ezeket irja: — A kommunizmus rendszerét az emberiség haladásával összeegyeztethetönek nem tartom. Gyakorlati megvalósítása Oroszországban a szomorú és szörnyű tévedésekben nyilvánult meg. — Amerika és Európa szövetséges hatalmainak bűnös szándékából viselik ezek a legnagyobb felelősséget. A vezetők az uj rendben igen gyakran megbecstelenitették az emberiség, a szabadság és a legnagyobb emberi jó : az igazság gondolatát. Nem fogadhatom el ellenvetésül azt, hogy az erőszak alkalmazása csak átmeneti természetű, mert hisz ugyanerre ép oly joggal hivatkozhatik bármely nacionalista és polgári kormány is. Azonkívül gondolják meg, hogy a különböző országok forradalmárai között túlnyomó részben olyan embereket találunk, akik a világháború idején a „jogért és szabadságért" küzdöttek. Ugyan-1 azok maradtak ezek, akik a háború alatt voltak, csak éppen a külszin változott. Nem igaz az, hogy a cél szentesíti az eszközöket — az eszközök az emberiség haladása szempontjából sokkal fontosabbak, mint a cél. A cél nem érhető el és éppen ezért sohasem lesz oly kormány, amelyik erőszakra támaszkodik és ennek ellenére meg tudja védeni a gyengéket az elnyomatástól. Éppen ezért szükségesnek tartom az erkölcsi értékek védelnlét állandóan, de különösen a forradalmi időkben. Ebből az okból azt tartom, hogy a kommunisták nem teljesítenek jó szolgálatot a kommunizmus eszméjének, amikor minden feltétel nélkül védelmükbe veszik és nem engednek meg semmiféle kritikát. Egyetlen előitéletnélküli ember van a kommunista táborban: Lenin, őt viszont saját doktrinairizmusa befolyásolja. Addig, amig a kommunisták pártjában csak a hatalomravágyást látom és az igazság keresését pedig nem — addig én ettől a harctól távol tartom magamat. Egyedül állni nem annyit je lent, hogy tétlenül élni. Mindenkinek megvan a maga külön, teljesítendő feladata. A kommunista „credo" meg fog szűnni a közöny miatt, mely elkerülhetetlenül követ minden kizárólag politikai győzelmet. Rolland ezekkel a szavakkal fejezi be cikkét: > . , — A forradalmárokkal megyek a múlt tiránusai ellen és a jövő elnyomott embereivel a jövő zsarnokai ellén. Henny Portenek a sorozáson Egy délután a filmszínészek felvételi . irodájában (Pesti levél). Kommüniké hirdette a lapokban, hogy a budapesti Színészek Szövetségének filmszínész-szakosztálya jó-< megjelenésű hölgyeket és urakat keres, akik filmfelvételeknél statisztálni óhajtanak. Előző években hatalmas tömeg tolongott a zsűrik előtt, közismert pesti „démonok“, jónevü ügyvédek, volt katonatisztek jelentkeztek abban a reményben, hogy a Mia Mayok, Olaf Fönszek* Henny Portenek karrierje vár reájuk. Azóta eltelt néhány nehéz esztendő, a mozirendelet guzsbakötöUe a filméletet, a mai jelentkezési napon, amely pedig első volt és amelyre a legnagyobb tolongást várták, alig néhányan jelentkeztek a Szövetség irodájában. •" A zsűrinek Pázmán Ferenc, Hatvani Károly és Déri János a tagjai, előttük jelennek meg egyenkint a jelentkezők. Az első jelentkező zeneakadémia növendék. Egy tizenhatéves, fekete kislány az édesanyjával jött, az anya büszkén jegyzi meg: — Pálmay Ilka egyik legtehetségesebb növendéke a lányom. Monoklis egyetemi hallgató a következő, utána két operaénekes jelölt lép a zsűri elé, majd egyik színházi lap harmincéves munkatársa. — Újságíró vagyok, — mondja — de ezt is meg akarom próbálni. Most egy fiatal asszony nyit be. Nem akarja, hogy az ura egyelőre megtudja szándékát. Izgatott, mint az érettségi biztos elé járuló nyolcadista. Amikor kifelé megy, megkérdezi: — Jaj, mit tetszik gondolni, beváltam? Egy ismert humorista fia is jelentkezik. Hivatalnok, de moziszinész akar lenni. „Régi ambícióm“, azt mondja. Egy rosszcipőjü, kopott kalapos szininövendék, amikor a nevét kérdezik, büszkén mutatja egy fiatal költő neki dedikált kötetét: — így Írják a nevem. Az egyik lány, szép, magas es csak tizennyolc éves, öntudatosan jelenti ki: — Engem felvesznek, mert szép alakom van. A nővére óvatosan kérdezi: — Felvételekhez el szabad kísérni 1 A család határozottan igy kivánja. De lassan elfogynak a jelentkezők, most már csak elvétve kukkant be valaki az irodába, nincs meg az a lázas izgalom, amely az előző évek felvételeit jellemezte. Az idei anyaggal nagyon nehéz lesz versenyképeset produkálni. Öt óra után a jelöltek még mindig az iroda előtt várakoznak. Izgatottan mérlegelik az eshetőségeket. A zsűri az első nap összes jelentkezőit felvette a Színészszövetség Filmszínész Szakosztályának tagjai sorába. DoaaonnDoaaaoDQaiXHXíaDűODD A legdivatosabb halcsontnélküli, bebujós, gummibetétes fűzök és melltartók eredeti modellek után a legfinomabb kivitelben készülnek Stefnné Schäffer Margitnál Suboticán, Karadžićeva-ul. 7. (Bárány szálló melletti utca).
