Bácsmegyei Napló, 1922. március (23. évfolyam, 60-90. szám)
1922-03-03 / 62. szám
BACSMEGYcJ NAPLÓ 63, ggggSSkr. Mikor as állam drágít A staií év december 4-éa hivatalos pém&gyi közegek járták be a dohánjftSzsdéáef és előadták, hogy a kerületi pénztigyigsagatéság rendeleté alapján összeírják a raktáron levő dgare fa hüvelyeket és papírokat. A trafi kosok érdeklődésére, hogy aa összeírás mi célból történik és hogy nir.cs-e a készlet-felvétel összefüggésben valamely uj illeték kiszabási művelettel, azt válaszolták, hogy ez kizárólag tájékozás végett történik és a cél az, hogy megáljrapitsák a meglevő készletet. Meg is mutatták a frankosoknak a j é"3ügyigszgatóság rendeletét, a melyben színién csak arról voit szó, hogy csak a raktáron levő készletet akarják megállapítani. Erre megtörtént mindenütt a cigaretta hüvely és papír-raktár felvétele és a tratikosoknak — kérdésükre — megmondották, hogy a cigaretta «papírt tovább árusíthatják, mint eddig Ilyen előzmények után három hónappal késíbb, tudatták a trafikosckkah hogy visszamenőleg a december 4 én felvett cigaretta-hüvely és papír áfán dobozonként, vagyis minden ezer darab hüvely, vagy ezer csomag cigaretta papír atán 50 korona monopol illetéket ke# pótlólag fizetni. A frankosok nem kevéssé voltak meglepődve erre a nem vár! fordulatra, ami annál kínosabban érte őket, mert az akkori készletüket a kapott illetékes információra támaszkodva, a rendes áron, minden illeték hozzáadása nélkül — amihez egyebekben joguk sem volt — eladták és igy most ha utótag, visszamenőleg fizetniük kellene a monopol illetéket, ennek az összege többet tenne ki, mint amennyit kaptak a cigaretta-papírért vagy hüvelyért, A trafjkósok lépéseket tettek, hogy a sérelmes rendelkezést visszavonják és ne követeljék rajtuk visszamenőleg a régi áron eladott cigaretta hüvelyek és papírok után az illeéket. Amint értesülünk, a traíikosok akciója nem járt eredménnyel és a visszamenő'e kivetett illetéket meg keli fizetniük. •WtH © © 8 © 8© 9 8 9«©*9 908 8 8 9 8 98 8 88 888 898898 8888 9 8« ® 9 89*9 Elsimultak as ellentétek a komiáfiy és a muzulmánok között A szkupstina csütörtöki ülését délatán 4 óra 30 perckor nyitóba meg dr. Ribar elnök. Napirend előtt Stanks Andrea közlekedésügyi miniszter válaszol arra az interpellációra, amelyet a délszerbiai vasúti forgalom javítása ügyéten intéztek hozzá. Kijelenti, hegy a forgalmi zavaroknak legfontosabb oka ászén és vagon hiány volt, de miután a helyzet e tekintetben már javult, remélhető hogy a rendes forgalom hamar meg fog indulni. Ezután Vaszits hadügyminiszter válaszol arra ez interp llác óra, a melyet a muzulmán-párt intézett hozzá két hónappal ezelőtt s amely már majdnem újabb válságra vezetett, miután az interpellációra ez ideig nem válaszolt a miniszter. Az interpelláció tárgya, amint még emlékezetes, az volt, hogy a muzulmán párt sérelmesnek találta magara nézve azokat az egyes lapokban megjelent támadásokat, amelyek szerint a németek agiíációt fejtenek ki a muzulmánok között mindenütt, igy az SHS. muzülmánpártban is Anglia ellen. A muzulmánok ebben az ütyben kérdést intéztek a hadügyminiszterhez, miután állítólag a hadügyminisztériumban is hitelt adtak ezeknek a muzulmánokra nézve kompromitáló híreszteléseknek, a mire vonatkozólag egy akta is szerepelt sz interpelláció folyamán bizonyiték- épen. Veszíts hadügyminiszter válaszában kijelenti, hogy bni kor a sarajevoi „Pravda“ cimü lapnak e tárgyról irt cikkét elolvasta, eisó percben ő is azt hitte, hogy Markovics Pero ezredes hibás a dologban, azonban a lefolytatott vizsgálat megállapította hogy mindössze egy külföldről jött információról volt szó, amelyet a hadügyminisztériumban csupán lemásoltak, azonban nem fűztek hozzá semmiféle kombinációt, sőt egyáltalában el sem hitték a külföldről jövő információt. Az akta igy egészen jelentéktelen, amit az bizonyít legjobban, hogy a kormány továbbra is együttműködött a muzulmán miniszterekkel, nsirt egyáltalában nem tartotta rájuk nézve kompromittálónak az egész esetet. Sajnálatát fejezi ki, hogy a muzulmán képviselők mégis ~ sértőnek tartották magukra néze az esetet és a muzulmánokkal való barátságot azzal a szerb közmondással dokumentálja: _A testvér egyformán kedves, akármilyen is a vallása.“ A hadügyminiszter válasza után a muzulmán képviselők tanácskozásra vonultak vissza, amelyen úgy határoztak, hogy tudomásul veszik Vászics hadügyminiszter válaszát és megelégednek azzal. Így tehát a muzulmánokkal való újabb ellentétek miatt fenyegető válság elhárult és pénteken reggel félkilenc órakor már a muzulmán-párt meg is kezdi tárgyalásait Pasics miniszterelnökkel az uj muzulmán miniszterek személye ügyében. A szkupstina ezután áttért a napirendre, amelyen a házszabályvita szerepelt. Ivanics Momcsiló élesen kritizálja a javaslatot és sürgeti a külügyi és hadügyi bizottság fölál litását. Stankovics földmüvespárti is a javaslat ellen beszél és a küiügyi bizottság fölállítását már csak azért is szükségesnek tartja, hogy ne történhessenek a baranyai kiürítéshez hasonló külpolitikai meglepetések a jövőben. Kosztics radikálispárti képviselő, aki a házszabályaikon bizottságnak is elnöke volt, védelmébe veszi a javaslatot, maid dr. Périty előadó kifejti, hogy az uj házszabályok a kis pártokra nézve kedvezőek, mert ugyanannyi szónokot biztosit nekik a vitákban, mint a nagy kormányzó pártoknak. Elnök ezután szavazásra teszi föl a kérdést és a szkupstina nagy többséggel elfogadja a házszabályjavaslatot. A javaslat ellen a földmüvespárt, szociáldemokrata párt, nemzeti szocialisták és klerikálisok szavaztak, továbbá Ivanics Momcsiló és Zsulyevics képviselők. A javaslat megszavazása után dr. Ribar elnök az ülést berekeszti. A következő ülés pénteken délután fél négykor lesz, amikor a szkupstina elnökségét és uj bizottságait választják meg újból. A magyar kormány nem teljesíti a munkásság követeléseit — Pénteken jelenik meg a választójogi rendelet — Bethlen István miniszterelnök magához kérette a sajtó képviselőit és ismertette velük a kibocsátandó választójogi rendelet tartalmát. Kijelentette a magyar miniszterelnök, hogy n rendelet nagyjában azt a választójeget lépteti életbe, amit a kormány a nemzetgyűlés elé terjesztett, azokba! a változtatásokkal, amelyek tekintetében az ellenzékkei megállapodott. A választások titkossága kérdésében a kormány szavazással döntött és igv határozta el, hogy a vidéki kerületekben nyílt lesz a szavazás. A kormány még mindig nem foglalt állást atekintetben — mondotta Bethlen —, hegy Budapestre nézve lajstromos, vagy kerületi választást állapltson-e meg. — Azt mondják — folytatta a magyar miniszterelnök —, hogy a nyílt szavazást azért deklarálja a magyar kormány, hogy ezáltal a presszió és korrupció eszközeivel befolyást tudjon gyakorolni a választás eredményére. Ez fires vád. A nyílt szavazást elsősorban az indokolta, hogy a választás-védve legyen minden szélsőséges irányzat befolyásától. Nem szabad megengedni, hogy a magyar intelligenciának a magyar politikai életbe való bevezetését, ami eddig a középpártnak, a függetlenségieknek és a rendpártnak csatlakozásával valósult meg, a nyílt szavazás lehetetlenné tegye. Tárgyalás a snoot«listákkal Bethlen István tárgyalást kezdett a szociáldemokrata párttal, hogy biztosítsa a párt részt vételét a választásoknál. Tisztában vannak ugyanis azzal, hogy a külföldi megítélés csak akkor fogja jogrendesnek ítélni a választást, ha abban a munkásság is részt vesz. A szociáldemokraták részéről Miakits Ferenc és Peyer Károly jelentek meg a miniszterelnöknél s a párt kívánságait a következőkben jelölték meg: 1. Budapesten és környékén legyen lajstromos a szavazás; 2. az ipari telepeken legyen tit-Veszekedések és ellentétek a génuai konferencia előtt A génuai konferenciára készülnek az államok. A konferenciát, amely a békét volna hivatva előkészíteni, egyelőre veszekedések előzik meg. Az angol-francia ellentét még nem simult el, Németország, amely egy mai távirat szerint Stínnest is elküldi képviseletében Génuába, a kisantant követelései ellen foglal állást s ma feltűnést keltő távirat érkezett arról is, hogy az uj olasz külügyminiszter és Poincaré közt milyen barátságtalan a viszony. A konferenciának tehát elég sok dolga lesz, amig az ellentéteket elsimítja. Mint alább olvasható, az S. H. S. államot is élénken foglalkoztatja a génuai konferencia előkészítése. Mai távirataink a hövetkezők: Stinnes Gémiában Berlin. A génuai konferencián a kancelláron, Rathenau külügyminiszteren kívül Stinnes is meg fog jelenni Németország képviseletében. Bécs. A Matinnak a jóvátételekről szóló berlini jelentésével kapcsolatban a Politika arról értesül, hogy Stinnes D'Abernon-nal, a beruni angol kökos a választás; 3. ipari munkások négy elemi nélkül is választók legyenek; 4. biztosíttassák a választási akció szabadsága. Konkrét megállapodás a tárgyaláson nem jött létre. Júniusban lesznek a választások Bethlen István a hozzá intézett kérdésre kijelentette, hogy a választások terminusa teljesen attól függ, hogy a választók listáját mikorra tudják elkészíteni. Annak a véleményének adott kifejezést, hogy junius közepe élőit aligha lesznek a választások megtarthatók. A mgskásság kövefFÍás«it ehrtasitoHák Budapest, A kormány Budapesti* és környékére lajstromos sza/azást határozott el. A magyar főváros 27 képviselőt fog választani. A nsof’áMeaMíferata.í**«’! ',?M>5 ki v án ■ ságát * kormány nem bossiált» s igy a vidéki kerületekben, az ipari gócpontokon is nyílt les? a választás A választójogi rendelet pénteken fog megjelenni. A sEucidldteraokyaták é* a választások Budapest, A szociáldemokrata-párt minden valószínűség szerint úgy Budapesten, mint a vidéken résztyesz a választásokon. A fővárosi 'istán Garami F.'nőt fogják első helyen jelölni. Hétfőn kiadja a .kormány a kerületi beosztásról szóló második kormányrendeletet. Rassayék ncsn *4 Budapest, Rassay Károly kijelen tette, hogy semmiképpen sem ismerik el a választások jogosságát a Bethlen~ féle rendelet- alapján, mégis belemennek a választásba, hogy azok, akiket behoznak a parlamentbe, kérdőre vonhassák a kormányt.' vettel egyetemben tiltakozott az ellen hogy a kisantant államai is »kapjanak természetbeni szolgáltatásokat. Stinnes ürügyül valószínűleg az angol ipar érdekeit hozta fel, amelynek a námei természetbeni szolgáltatások elvemnek a piacát a kisantant államaiban. A lap úgy , véli, hogy Németország részéről es az állásfoglalás szinte hihetetlen, de az osztrák kormánynak figyelnie kell, nehogy a gazdag Anglia a legyőzött Németországgal megállapodásra jusson. Az olasz külügyminiszter nem tárgyait Poinearéval Róma. A lapok Schanzernek Poincarénál tett látogatását mint udvariassági látogatást tüntetik fői. Schanzernek a római kormány utasítást adott, hogy Washingtonból megszakítás nélkül tegye meg az utat Rómáig, de miután Le Havreban Poincarénak hivatalos képviselője fogadta, kénytelen volt a francia miniszterelnöknél látogatást .'tenni. A római lapok párisi tudósítói megállapítják, hogy a találkozásnál voltaképen csak Poincaré beszélt és Schanzer a francia miniszterelnök előadását csak itt-ott kisérte egy-egy kitérő megjegyzéssel: „azt hiszem“, „igen-igen“ — ennyit mondott Schanzer. Amikor Poincaré kérte,
