Bácsmegyei Napló, 1922. március (23. évfolyam, 60-90. szám)

1922-03-02 / 61. szám

61. szám. BÁCSMEGYEI NAPLÓ 5, oldal. Mary angol hercegnő házassága Kedden tartotta esküvőjét a lon­doni Westminster-apátságban az an­gol királyi pár egyetlen leánya, Mary hercegnő, Lascelles vicomte­­al. Az egész angol nemzet nagy ünnepe volt ez az esküvő, mert Mary hercegnő kedvence az ango­loknak. a szeretet pedig most csak fokozódott amiatt, hogy a hercegnő nem hagyja el hazáját, hanem egy angol főnemeshez megy feleségül. Amióta Mary hercegnő házassága köztudomásúvá vált, az angol r.ép minden rétegében akció indult mec, hogy minél díszesebb ét értékesebb nászajándékot adjanak a hercegnő­nek és kétségtelen, hogy nagyon sokan ötletesen oldották meg az ajándék kérdését és az ajándékra való nemzeti gyűjtés mórliát is Portsmouth város utcáin beteken át egy elefántot vezettek végig, melynek két agyarán hatalmas táb­la volt, melyen felszólították a la­kosságot. hogy adakozzanak a her­cegnő számára szánt ajándékra. Egyik újság virágvásárt rendemet; ,a londoni lordmajor az angol fiivá­­,ros nevében egy gyémánt-collíort és fülbevalókat ajándékozott a meny­asszonynak. A színházak kiiVn elő­adásokat rendeztek, melyeknek jö­vedelméből gyémánt-gyűrűt és nyak­­éket vásárolnak. A hadsereg egy toalett-szerviszt és ezüst tükröt ajánlott fel a menyasszonynak; a hadirokkantak szintén egy művészi tükröt vettek. Edimburg városa egy spanyol bőrből készült művészi spa­nyolfalat, a diplomáciai testület pe­dig egy spanyol XVII7. századbeli cziist korsót és mosdótálat ajándéko­zott. ■ 1 Ezek mellett az ajándékok mellett vannak. olyan tárgyak is, melyeknek ötletessége ad különösebb értéket. Egyik ajándékozó a vőlegény élet­­■nagyságu arcképét adta a herceg­nőnek. Nem érdektelen megemlíte­ni, hogy London elegáns köreiben újból a hosszú francia bajuszt hoz­ták divatba, — mert Lascelles vi­comte is ilyent visel. Az Ashbrurne football-klub aján­déka .egy dísz-labda, a West-Nor­­fölk vadász-egyesületé 'pedig egy brilliánsokkal és zafírral kirakott pelltü, melynek közepén egy róka­­fej vári. A tisztek leányainak nevelő­intézete két növendékével egy olasz remekművű ékszerkazettát küldött, az "edimburgi leányiskola pedig egy pár — galocsnit. A' »Mary« nevű angol nők az el­jegyzéskor egyesületet alakítottak, jnelynek minden városban külön fiókja van, egy »Mary« nevű elnök­­nővel. Ezek valamennyien külön ajándékkal kedveskednek királyi névrokonuknak. Az esküvő — a menyasszony nagy népszerűsége és az angol nép lelkes szeretető dacára — a királyi pár kívánságára, a lehető legegyszerűb­bem folyt le. A hercegnő — aki ci-s mét továbbra is megtartja, — azon a hintó» ment a Westminster-szé­­kesegyházba, amelyikeji fivéreivel együtt atyjuk, V. György koronázá­sán, resztvettek. A székesegyház ol­tárát az esküvőre azzal a XV-ik századbeli stílusban elkészített oi­­tárteritővel díszítik fel, melyet a ki­rályi pár: a koronázáskor a tem­plomnak adományozott. A koszorúslányok virágcsokrát az Angliában fellelhető“ összes virág­­fajokból állították össze. A lakodal­mi kalács, a londoni cukrászok re­mekműve, valóságos történelmi szo­bornak illik be. Az esküvő lefolyásáról ezeket jelentik Londonból: Mary királyi hercegnő mesébe illő ezüstös menyasszonyi ruhá­ban volt, amelyet gyönyörű csip­kék borítottak. Kocsiját angol lo­­vasgárdisták vették körűi. Az anyakirályné és a királyi család több tagja már előbb kisebb cso­portokban hajtattak a Westminis­­ter-apátsághoz, a vőlegény tanú­jával, Sir Victor Makenyce-vel csukott autóban haladt a meny­asszony kocsija után. A Westminister-apátságban az istentisztelet a szokásos ceremó­niák között ment végbe. A vőlegény és e menyasszony oly halkan mondotta az igent, hogy ezt a közvetlenül mellet­tük állókon kívül a templom­ban senki sem hallotta. A ceremónia után a király és (Bécsi tudósitónktól.) Az egyip­tomiak harcairól, törekvéseiről, an* gol-ellenes mozgalmairól lehetetlen tudomást nem venni. Fontos világ­­politikai kérdés ez és az indiai moz­galmakkal együtt, talán egyike a magasabb szempontokból nézett kül­politika legsúlyosabb problémáinak. ^Lehetetlen tudomást nem venni te­hát róla a fontossága miatt, de lehe­tetlen azért is. mert az egyiptomiak időnként meg-megismétlik a nagy világcentrumokban, Becsben, Pa­risban, Berlinben hangos és tekin­tetnélküli demonstációikat. Becsben gyakran megjelennek nemzeti zász­lójuk alatt a Kaertnerstrassén, fel­vonulnak az angol követség elé, röpcédulákat szórnak s mindezt azért, hogy a világ népei vegyék tudomásul: Egyiptom független akar lenni! Összesen húszán vannak Becsben a fáraók unokái, kis kolónia, össze­tartó, harcos társaság. Gyakran tar­tanak üléseket, ott beszélik meg hazájuk sorsát. Egyik belvárosi ká­véház különtermében szoktak gyü­lekezni s a múlt héten is összegyűl­itek valamennyien, abból az alkalom­ból, hogy AI e n b i lord, angol fő­­,megbízott, befejezte londoni tár­gyalásait Lloyd Georgezsal és visz­­szatért Egyiptomba. A gyűlésen nem volt nagyobb vi­ta, \ nem volt véleményeltérés. Fe­zes, sötétbőrü arcú emberek ezek az egyiptomi diákok, hihetetlen gyű­lölet él bennük Anglia ellen. A gyű­lés után, amely természetesen a nyilvánosság kizárásával folyt le, megkérdeztük őket, mi is az^ a sok sérelem, ami Egyiptomot érte és mért nincsenek megelégedve az an­gol király szabadság!eveiével? Az egyesület titkára megmutatja, illetve lefordítja a most lefolyt ülés jegyzőkönyvét, amiből a következők .tudhatok meg: —- Egyiptom angol főmegbizottja most hajózik haza Londonból azzal a szép ígérettel, hogy az angol kor­mány biztosítani fogja Egyiptom függetlenségét és abban a hiú re­ményben, hogy Egyiptom elnyomott népe el fogja feledni szenvedéseit és megelégszik Anglia értéktelen adományával. Egyiptom népe ludjv a királyné az udvari kápolnába kisérték a fiatal párt, ahol az anyakönyvet aláírták. A palotába való ul másfél óra hosszat tartott, mert a királyi menet csak nagyon lassan ha­ladhatott a nagy tömegen. keresztül. A nászvendégek valamennyien nyitott kocsikban ültek. Az óriási tömegben természetesen kisebb balesetek is történtek. A királyi palota előtt óriási nép­tömeg fogadta a fiatal párt lelkes éljenzéssel. A királyi pár, Mary hercegnő és Lascelles viscount megjelentek az erkélyen és a viscount beszélni akart a tömeg­hez, de a nagy éljenzésben nem tudott szóhoz jutna. A lelkesült nép áttörte a rendőri kordont és egészen a palota kerítéseit hatolt. A házasság után a fiatal pár a vőlegénynek Shropshire grófságbeli birtokára utazott, ahol néhány hétig maradnak és azutáu hosszabb tar­tózkodásra Olaszországba utaznak. hogy Anglia nem akar igazi és tel­jes függetlenséget adni. Igaz, hogy Egyiptom kifelé független ország lesz és saját költségén külön diplo­máciai kart is tarthat, de Anglia el­lenőrzi Egyiptom minden nemzetkö­zi szerződését, fentartja a Nílus vi­dékében katonai megszállását és azt a jogát, hogy ha úgy tetszik, az egész országot bármikor katonailag okkupálhatja. Az angol kormány azzal indo­kolja ezt az eljárását, hogy a ben­­szülöttek az Egyiptomban élő idege­nek ellen a legnagyobb averzióval viseltetnek és ha az angol barna­ságot kivonják, az idegenek élete a legnagyobb veszélybe jut. — Ez azonban nem igaz, mert a benszülöt­­tek a békés külföldieket szívesen látják, csak az elnyomó Anglia hiva­talnokai ellen nyilvánul meg gyak­ran tettlegességhen a nép elkesere­dése. Anglia tehát csak kifogásokat használ, a célja az, hogy uralmát biztosítsa. Az egyiptomiak azonban a látszat-szabacjsággal nem elégeszi pék meg és tovább folytatják a har­cot. A Bécsben élő egyiptomi diákok árrá törekszenek, hogy az egyipto­mi nép szabadságharcáról az egész világ tudomást szerezzen. _ Furcsa emberek: a Kaertnerstrassén kere­sik Egyiptom függetlenségét. A bécsi egyptomiak tiltakozása arra vonatkozik, hogy mint Kai­róból jelentik, Lord Allenby egyp­­tomi kormányzó proklamációt bo­csátott ki, amely az egyptomi Drotektorátust megszünteti és — Egyptomot szuverén és független államnak nyilvánítja. A prokla­máció kimondja továbbá Egyptom védelmére az ideiglenes status­­quot, az országos forgalom ösz­­szekötő útjainak biztonságát, az idegenek védelmét és Szudánban a rend és nyugalom fentartását. e e e e e ♦ e ^ • Ax amateur mozifelvevő gép A német technika újabb, mély­­jelentőségű productumot vezetett be be egyelőre a berlini és a bécsi piacon: az amateur-mozi­­felvevő gépet. A találmánynak sok reménye van arra, hogy hamarosan az egész világon elterjedt tömegcikk legyen. Ennek az apsrátusnak a segítségével mindenki, az is, aki fotograíálni sem tud, készíthet mozgófénykép-felvételeket. A film* nek kidolgozása nagyon egyszerű és aki túlságosan körülményes­nek találja, bármely fotográfusnál kidolgoztathatja őket. A technika ugyanaz, mint a közönséges fény­­képfelvételeknél. A gépet Kinemon-nak hívják és nagyságára a 9X12-ös fotograíáió géppel egyezik, tehát könyen szál­lítható. A találmánynak a családi élet körében nagy az érvényesü­lési lehetősége. Megörökítheti min­denki a családját, a családi ese­ményeket, ünnepségeket. Az ősö­ket mozgás és élet közben láthat­ják az utódok — sőt mindenki viszontláthatja Önmagát is, gyer­mekkorában, vagy élete más fá­zisaiban, Az uj tipusu felvevőgép termé­szetesen elég sokba, sokkal többe kerül, mint a közönséges fényké­pező gép és a filmek nyersanyaga is oiyan drága, hogy a viszonyok változásáig a széles néprétegek körében való elterjedésével aligha lehet számolni. Carusó hangversenye egy kis gyermeknek Schürmann, az ismert impresz­­szárió „Hires slarok útközben" címmel cikket irt egy folyóiratban és cikkében érdekes visszaemlé­kezést közöl a nyáron elhunyt Carusóról. Carusó legérdekesebb hangversenyéről emlékezik meg, arról a koncertről, amelyet a fe­ledhetetlen tenorista egy gyer­meknek, az impresszárió gyerme­kének adott newyorki vendégsze­replése idején. Caruso épp kari­katúrákat rajzolt az impressárió irodájában, amikor az impresszá­rió kisfia, Gerard hozzáfordult: — Igaz-e, Caruso ur, amit a papa mond, hogy magának van a világon a legszebb hangja és hogy maga a legjobb énekes ? — Sohasem hallottál engem? — kérdezte Caruso. — Nem — felelte a kisfiú. — No, jól van, — mondta Ca­ruso — holnap estére majd kül­dök neked jegyet. — De én nem mehetek ám este színházba, — mondta a kisfiú, mert még csak nyolcéves vagyok és épp akkor fekszem !e, amikor az előadás kezdődik. — Hát tudod mit, — mondta Caruso — gyere holnap hozzám délután a Wáldorf-Asíoria-szálIóbs, énekelni fogok neked. „Másnap — Írja az impresszá­rió — elmentem a fiammal a szállóba, de Caruso engem nem engedett be a „koncertre“, csak ha 5ooo frankot fizetek. így te­hát csak a fiam maradt bent nála, én pedig a hallban vártam. A gyerek leült egy karosszékbe Csruso pedig énekelni kezdett Egyiptom harca a függetlenségért — Bécsben. SZANATÓRIUM Dr. HEISZLER seb®»«-, bel-, női-, idegbetegek részére Külön fizikotherapiis osztály Telefon *-06. ' SUBOTICA

Next

/
Oldalképek
Tartalom