Bácsmegyei Napló, 1922. március (23. évfolyam, 60-90. szám)
1922-03-02 / 61. szám
‘krai 1 dinár BACSMEGYEI XX1IL évfolyam Sishotica, csütörtök, 1922 március 2 61. szám MosgeSaatfe náadsn reggel, ünnep után és hétfőn délben TELETOP! SZÁM: Kiadóhivatal 8 —58, szerkesztőség 5—10 Előfizetési ári negyedévre 90*— dinár SZERKESZTŐSÉG: Kralja Atexandro-ulica 4 szám alatt Kiadóhivatal: Kralja Alexandra-ulica 1 (I.clbach-palota) Öiségkonferenciára gyeinek össze a nyugati államok képviselői Varróban, hogy megbeszéljék, milyen intézkedésekre van szükség a fenyegető orosz éhínség Nyugat felé terjeszkedő epidémiáiéval szemben. Oroszországtól minőig reszkeiett Európa. Az ébredező Byngafi Hberálizmus a cári uralomírón látta legnagyobb ellenségét s amikor a szabadságmozgalmakat diplomáciai szerződésekkel nem lcjieíett elfojtani, orosz kozákok jelentek meg a kárpáti hágókon. Az prosz fenyegetést nyögte Európa a XIX. század közepétől kezdve: Konstantinápoly birtokáért vetélkedett az angol és orosz viiághatafom és sohase lehetett tudni, a két versengő fél szembenállása mikor gyulád föl világégéssé. Az orosz henger — volt az állandó fenyegetése a francia tőkének, amikor megszületett a kihelyezett francia tőke biztosítására az orosz-francia szövetség, Aztán rohanva jöttek az uj események, minden megváltozott, csak az Oroszországtól való félelem nem. A bolsevizmus baktériumai ellen kellett dezinficiálni Európát, először fegyverre!, tűzzel, bojkottal, ellenforradalommal s amikor ez nem sikerült: hagyni keli kiégni a poklot — adta ki a jelszót Clemenceau. Oroszország diktálta ekkor az európai politika ütemét. Középeurópa politikai kurzusa olyan függvénye volt ebben az időben az orosz kormány stabilizáltságának, mini akár a Romanovrubel árfolyama. Ha erős volt a kormány, romlott a császári rubel kurzusa s a liberálizmus és demokrácia szellői kezdtek fujdogálni. Ha ingott a szovjetkormány, emelkedett a rabéi s tért hódított a reakció. (A jövendő történetírója számára ez lesz a legnagyobb szenzáció: megállapítani az összefüggést a rubelnek és az európai politikának kurzusa közt,) Most az orosz éhségtől félnek. Amikor Wels bejária Oroszországot és beszámolt arról a reíteneíekröl, amik ott — a „szabadság földjén“ úrrá lettek, az európai közvélemény mozdulatlan maradt. A humanizmus cselekedeteit is az érdekek zsinórján rángatják, még jótékonykodni se lehet az Országérdekek ellenére. Akkor még hozzátartozott az európii politika eszközeihez az orosz éhség. Egyrészt: mert hozzájárult a Clemenceau-i koncepció teljesítéséhez : az orosz pokol kiégeíáséhez, másrészt, meri elriasztó példákra volt szükség kézzelfoghatóan demonstrálni a diktatúra uralmának mibenlétét. Amikor Nansen, aki pedig hozzá lehetett szokva a nyomorhoz, viszszajöít az orosz éhség pusztáról s beszámolt arról az elképzelhetetlen szenvedésről, aminek szenvedői és mártírjai a „felszabadított“ oroszok, akkor kezdtek el csak gyűjteni, öszszeadni fölösleges filléreiket és ruháikat a jólét és béke boldogai. Pedig azok a képek, amik azóta borzalmasodnak elénk, velőbe vágó propagativ eszközei a segítésnek. A szekerek, amiről csüngenek le a ványadt tagok, koporsók erdeje, mindegyik koporsóban egy ijeszső csontváz, amiről az éhség leszaggatta a húst és izmokat, az anya, aki az éhség őrületében saját gyermekének hulláját fogyasztja el — ez az orosz éhség. Az éhség epidémiája olyan, mint a pestisé. Országhatár nem állítja meg s nem dezinficiálja a riadt tekintet. Ha egy világrész éhségtől fetreng, a konvulzió átterjed, az éhség járvány átharapózik a szomszédos világrészekre is. Milliókat nem lehet büntetlenül kihagyni se a termelő munkából se az élet nyugalmából. A természet megterhelt asztala mellől nem lehet elverni a tömegeket anélkül, hogy meg ne keseredjék a falat s ne menjen veszendőbe a nyugalom. Az orosz politikáról a leglesujtóbb Ítélet is jogosult lehet, akik százmillió oroszt fuladozni és éhen veszni hagynak a társadalmi kísérletezés burája alatt, azok ellen az irtó harcot h meg lehet indokolni — de a szenvedő orosz nép számára adjanak kenyeret és bocsánatot. A kormány visszavonta az isj deviza-rendeietei Tovább tart a tozsdesztrájk, — Szerdán nem volt magánforgalom A deviza-rendelet kiadása következtében kedden megkezdett tőzsdesztrájk szerdán sem szűnt meg, sőt még erősebbé vált, amennyiben szerdán már nem voltak jegyzések a magánforgalomban sem. . A bankok folytatják demonstratív tiltakozásukat a kormányrendelet ellen. Ennek az egész tőzsdei életet megbénító tiltakozásnak már meg is van az eredménye. A kormány a legújabb hírek szerint hajlandó volna visszavonni a tulajdonképen még meg sem jelent rendeletet, azonban a bankok most már nem elégednek meg enynyivel, hanem a valuta- és devizaforgalom végleges észszerű és praktikus szabályozását kívánják a pénzügyi kormánytól. A pénzügyminiszter a Naroána Banka igazgatója utján közölte a bankokkal, hogy a hírhedt rendeletet visszavonja. A bankok mindenesetre követelik, hogy a pénzügyminiszter hivatalos formában tegyen megnyugtató kijelentést. Kedden értekezletre hívták össze valamennyi beogradi és zagrebi bank képviselőjét, hogy az uj deviza-rendelet elleni akciót megbeszéljék. Az akció első eredménye a keddi tőzsdesztrájk volt, azonban kedden még a bankok rendezték egymás közt fennálló kötelezettségeiket és igy a magánforgalomban bizonyos irányadó árak mégis kialakultak. Szerdán aztán folytatták a bankok úgy Beogradban, mint Zágrebban tárgyalásaikat, amelyeknek* eredményeképen ezen a napon már nem történt egyetlen üzletkötés sem a beogradi, sem pedig a zagrebi tőzsdén. A zagrebi bankok vezetői megjelentek szerdán a horvátországi helytartó előtt is és kifejezték tiltakozásukat a rájuk nézve sérelmes uj devizarendelet ellen,- aíanínt azt a kívánságukat, hogy a kormány rendezze egyszer már véglegesen a devizaforgalmat. ■ A • helytartó megígérte a bankok képviselőinek, hogy el >'og járni a kormánynál a pénzintézetek kívánsága érdekében, Beogradban szerdán délelőtt a Narodna Banka vezetősége félhivatalos kijelentésben közölte a bankok delegáltjaival, hogy a kormány hajlandó visszavonni az. uj valuta- és devizarendeletet, amelynek végrehajtása elé amugyis Óriási . technikai akadályok hárulnak és ennek az ígéretnek fejében arra akarták rábirni a bankokat, hogy szüntessék meg a tőzsde-sztrájkot és vegyék fel újból az üzletkötéseket. A bankokat azonban most már ez a valószínűleg a pénzügyminisztériumtól származó ígéret sem elégítette ki, hanem további tanácskozásaik folyamán elhatározták, hogy mindaddig folytatják a sztrájkot, amíg végleges biztosítékot nem kapnak arra nézve, hogy a valuta- és devizaforgalom végre a pénzintézetek és a gazdasági élet és kereskedelmi forgalom érdekeinek megfelelő módon szabályozva nem lesz. Pénzügyi körök véleménye szerint a bankok és a kormány között megindult harcban hamarosan döntő fordulatnak és megoldásnak kell történnie, mert a legutóbbi két nap igen súlyos ártalmára van az amugyis rossz pénzügyi viszonyoknak. A devizarendelet némi módosítása már meg is történt, mért mint Beogradból jelentik, a pénzügyminisztérium úgy Tendelkezett, hogy az utasok és magánszemélyek ismét bárhol vásárolhatnak külföldi valutákat. : Még pedig az utasok 3000, a magánszemélyek 500 frankig terjedő összegben. A legutóbbi rendelet előírta kellékek: az útlevél és egyéb okmányok felmutatása továbbra is kőtelező. Ezekkel a módosításokkal a bankok természetesen nem elégedhetnek meg. Visszavonták a rendeletét Este jelentik Beogradból: A pénzügyminiszter a pénzügyi főinspektorátussal egyetórtőleg elrendelte, hogy a deviza- és valutakereskedelemről szóló szabályrendelet IV-ik szakasza értelmében az ország belterületén az ezüst- és aranyvalutákkal való kereskedelmet megengedi, az arany és ezüst korona, dinár és perper adásvétele azonban szigorúan tilos, miután ezeket a pénznemeket csak törvényes értéküknek megfelelő fizetési eszközként lehet felhasználni. Mindazok, akik ezen rendelet ellen vétenek, szigorú büntetésben része» sülnek. A pénzügyminiszter rendeletét az egész ország pénzügyi és kereskedői köreiben nagy megnyugvással fogadták. Háromszáz Isold fröM és egy kastély — Rátska nászajándéka a kwályaék — A király házassága alkalmával az egész országban fényes ünnepségek lesznek. A királyi esküvőn a lakosság képviselői is részt vesznek ?s az alatívalók hódolatéi tolmácsolják majd az uralkodónak. Természetesen nem maradnak el a szokásos nászajándékok sem. A bácskai közélet vezetői arra törekszenek, hogy Bácska nászajándéka méltó legyen egyrészt a megajándékozott királyi vőlegényhez, másrészt Bácskához, az ország leggazdagabb vármegyéjéhez. Ebben az ügyben nemrégiben folytak már tanácskozások Novisadon, a polgármesterek részvételével, ezek a tanácskozások azonban konkrét eredményre nem vezettek. Bugarszki Lázár dr., bácskai főispán és Sztojkov Mózes dr. alispán a napokban Beogradban jártak, ahol illetékes körökkel tárgyalásokat folytattak a királyi párnak adandó nászajándék ügyében. Értesülésünk szerint a vármegye vezetősége úgy határozott, hogy Bácska háromszáz hold bácskai földet ad kastéllyal, berendezéssel és felszereléssel együtt nászajándékul a királynak. Ha az anyagi körülmények leheíövé teszik, a föld esetleg nagyobb lesz, négy, vagy ötszáz hold. A vármegye vezetőségének az az intenciója, hogy a földet venni fogják, de semmi esetre sem használják fel erre a célra az agrárreform céljaira igénybevett földeket. Azt, hogy hol veszi a megye a birtokot, még nincs eldöntve, a tervek szerint a nagybirtokok valamelyikéből fogják kihasítani a királyi nászajándéknak szánt földet. Lapunk mai száma 12 oldal
