Bácsmegyei Napló, 1922. március (23. évfolyam, 60-90. szám)

1922-03-02 / 61. szám

2. olđaf. BACSMEGYEI NAPLŐ 61 szám. Elleniét as olaszok és alkásiok között Korfu. Albániából érkező hírek szerint Costaldi tiranai olasz követ a tiranai külügyminisztertől azt kö­vetelte, hogy Albániának a külföl­dön való képviseletét Olaszországra, illetve az olasz követségekre és kon­zulátusokra bízzák. Az albán kor­mány erélyesen visszaulasiiotta az olaszoknak ezt a követelését, mert az olasz kormánynak Albániával szemben tanúsított magatartásában erős gyarmatosító politika megnyil­vánulását látja. Fan Noli, a tira­naiak külügyminisztere kijelentette, hogy Albánia, mint független ál­lam nem fogja engedni, hogy Itália az országot gyarmatává sülyessze és protektorátusát reákényszeritse. Biztató Ígéretek Plctikoszhs polgármester beogradi tárgyalásainak eredménye Megírtuk, hogy Subotica város függő ügyeinek rendezése érdeké­ben Dobanovacski Pál főispán és Pleiikoszits András dr. polgármester Beogradba utaztak, hogy a kor­mány-körökkel tárgyalásokat foly­tassanak a legsürgősebb megoldást követelő kérdések gyors elintézésére. A legégetőbb aktualitásu kérdések ezek közül a kórház ügyének vég leges rendezése és az agrár-földek kérdése. Pleiikoszits polgármester tegnap este érkezett vissza Beograd bői, a hol — munkatársunk előtt tett ki­jelentése szerint — tárgyalásai ked­vező eredménnyel jártak. Pozitívu­mokat ugyan most sem hozhatott a polgármester, azonban minden te­kintetben biztató ígéreteket kapott valamennyi szakminisztériumban, a hol tárgyalásokat folytatott. Elsősorban is a közegészségügyi minisztériummal folytatott a főispán és a polgármester tárgyalásokat a tuboticai közkórhá: ügyében. Vázol­ták azt a lehetetlen helyzetet, a melybe a város a kórház feloszla­tásával kerülne és meg lehet álla­pítani, hogy a közegészségügyi mi­nisztérium határozottan ellenzi a kórház bezárása!. Épen ezért ígére­tet teltek úgy a közegészségügyi, mint a pénzügyminisztériumban, hogy addig is, amíg végleg ren­dezni fogják a kórház anyagi kér­déseit, a napokban nagyobb hiteit fognak folyósítani a közkór húznak, ho;y a pillanatnyi helyzeten segít­senek. A várostól agrár-célokra elvett földek, az agrár-revízió eredménye­­képen az idén még tetemeden na­gyobb területet tennének ki, mint tavaly, miután a revízió folyamán az eddiginél lényegesen több igény­lőnek a jogosultságát állapították meg. Az esetben, ha az agrárreform rendelete értelmében csakugyan min­den felnőtt igénylő egy hold főid ben, a 13 éven aluli gyermekek pe­dig fél holdban részesülnének, úgy a város mintegy G000 hold újabb földei veszítene el, ami a legsulyo- , sahb pénzügyi helyzetbe sodorná Subotica városát. Ezért a főispán és a polgármester az agrárminisztérium­ban is folytatott tárgyalásokat an­nak érdekében, hogy az igénylők­nek csak a törvényileg előirt föld­területek felét juttassák, ami gazda­sági szempontból is előnyösebb volna és ahogyan tavaly is történt. Az agrárminisztériumban megígér« ték, hogy méltányolni fogják a vá­ros kérését és tekintettel lesznek Subotica súlyos pénzügyi viszo­nyaira s valószínűleg a város által javasolt módon fogják megoldani a kérdést. Egyelőre természetesen ezek még mindig csak ígéretek, amelyeket semmicsetre sem szabad túlértékelni, miután hasonló ígéretek már más­kor is hangzottak el minden ered­mény nélkül. A radikálisok a vajdasági bíróságok redukálása ellen A pénzügyi bizottság második szekciója a Vajdaság költségvetésé­nek átvizsgálásával kapcsolatban elhatározta, hogy olyan * javaslatot terjeszt elő a kormánynak, hogy ta­karékossági szempontból szüntesse be a kikindai, belocrkvai (fehér­templomi) törvényszékekét és a zsombolyai, perjámosi és kdrolyfalvi járásbíróságokat. Ha ezt a javaslatot a kormány elfogadná, körülbelül 300 hivatalnok kenyerét venné el. A hivatalnok el­­bocsájtás ilyen nagyméretű keresztül­vitele nem lenne helyénvaló és ta­karékossági szempontból viszont nem jelentene olyan nagy eredményt, hogy az iiyen antiszociális javaslat életbeléptetését a kormány csakugyan szükségesnek mondhatná. A beogradi politikai körökben is helytelenítik azt a javaslatot és a takarékosság ilyen módszerét nem tartják szüksé­gesnek. Mint a beogradi fődősitónk jelenti, a radikális klub szerda dél­előtti ülésén foglalkozott a javaslat­tal, állást foglalt a bíróságok fel­oszlatásával szemben és kimondotta, hogy a bíróságokat csak külön tör­vénnyel lehet megszüntetni. A beo­­gzadi politikai körökben az a véle­mény, hogy a javaslat, a költség­­vetés során nem fog keresztül menni. A magyar szervezkedés Hathéten belül meglesz a nagygyűlés — Felhívás készül az ország magyarságához — Beszélgetés a szuboticai szervezet elnökével Amióta a -megalakítandó Magyar Pártnak suboticai szervezete meg­alakult, a szervezkedés munkájáról semnjit sem lehetett. hallani. Nagy ellenkezések követték a megalaku­lást, az elégületlenség súlyos sza­vai nyilatkoztak meg s itt is, ott is a vidéki hatóságok hivatalos intéz­kedéseikben is kifejezést adtak an­nak a politikai felfogásnak, melyet ez az elégedetlenség táplált. Mint­hogy azonban az itt élő magyarság is tájékozatlan abban a kérdésben, hogy megakadt-e, vagy folyik-e a szervezkedés munkája, kérdést in­téztünk a suboticai szervezet elnö­kéhez az eddig végzett munka fe­lől. Sántlia György dr. a hozzáin­tézett kérdésekre a következőket mondotta: — A szervezkedés munkája se­rényen folyik tovább. Az intéző­­bizottság most az országos nagy­gyűlés előkészítésével . foglalkozik. Megvárjuk, mig a helyi szervezetek megalakulnak s a helyi szervezetek kiküldöttei fognak részt venni a nagygyűlésen, A szervezést úgy visz­­szük keresztül, hogy a nagyobb vá­rosok (Zenta, Zombor Becskerek, Újvidék stb.) alakulataihoz fognak csatlakozni -a kisebb helyek szerve­zetei. Az egyes községek magyar­ságának pedig rendszerint a járási székhelyen megalakuló szervezet lesz a gyüj tőmedencéje. Amikor ezek a szervezetek már meg lesz­nek, akkor tarthatjuk meg az or­szágos nagygyűlést. Az emberekben ma még túlontúl sok tartózkodás él, sok olyan tekintet és alkalmaz­kodó készség áll útjában sok ember állásfoglalásának, hogy csak ilyen óvatos lassuságu szervezkedés mutatkozik célszerűnek.- De, —* vetettük ellen — nem .helyesebb lenne-e, ha előbb tartanák meg a nagygyűlést, amelyen külön képviseleti jég nélkül is megjelen­hetik minden magyar, mert így vol­taképpen az történik, hogy egy még nem létező pártnak alakulnak meg a helyi szervezetei. Nem sokkal ter­mészetesebb lenne-e, lia előbb ala­kulna meg maga az országos párt _ s csak ezután annak helyi szerve-.' zetei? Hiszen ha sok embert ma még a bátortalanság visszatart, akkor is az lenne az indokolt, ha a magyar­ság egy impozáns országos nagy­gyűlés tekintélyével, méltóságával és programot szabó elhatározásával verne lelket a kételkedőkbe és hitetlenekbe. — Nem kell azt hinni — vála­szolta a pártelnök — hogy be fogjuk várni, araig valamennyi községben, ahol magyarok laknak, megalakul a szervezet. Legkésőbb március végén, vagy április elején már meg fogjuk tartani az Országos Magyar Párt ajakuló gyűlését. Ez a gyű­lés fogja a párt program­­ját is megállapítani. Az in­téző-bizottság most dolgozik egy felhívás megszövegezésén, amit még e hét végén ki fog bocsá­tani az itt élő magyarokhoz, mely­ben felhívja őket, hogy alakít­sák meg helyi szervezetü­ket s az egybehívandó nagygyűlésre küldjék ki képviselőiket. . — De, ha a nagygyűlés állapítja is meg a programot — mondottuk ■ a program tervezetét előre cl kell ké­szíteni. A program leglényegesebb része előreláthatólag az agrár­kérdésben való állásfoglalás lesz, hiszen a magyar nyelv jogai nak érvényesítése tekintetében alig kerülhet vitára a sor. Bár igen szórványosan, fölmerültek már ag­godalmak a tekintetben, hogy a Magyar Part a magyarok földbirtokainak érintet­lenségéért fog harcolni. Helyes lenne a közvéleményt már a szervezkedés stádiumában fölvilágo­sítani e kérdésben. — Szó sincs róla — mondta szenvedelinesen Sántha György. Mi a haladásnak vagyunk hívei s magunkévá teszünk min­den modern gondolatot, amitől a köz javára hasznot várunk. A földkér­dés nagy jelentőségét átérzem s tekintetben teljesen osztom azt a kívánsá­got, amit egyik minapi cikké­ben a Bácsmsgyei Napié vetett fel és formulázott meg olykép­pen, hogy a magyar anyanyel­vű földnélkülicknek legalább annyi földet kell adni, mint amennyit magyar anyanyelvű földbirtokosoktól igény bevettek. Azt teljesen kizártnak kell tekinte-, ni, hogy mi a nagybirtokosok érde­keinek képviseletére vállalkozunk, — Milyen a magyarság érdeklő-' dése a szervezkedés iránt — kér­deztük végül. — Teljesen kielégítő és reményi­­keltő — mondotta Sántha dr. Min­dennap érkezik hozzánk bejelentés, tanács, vagy támogatás kérés. A' vidéki szervezkedést azzal is meg­­könnyítjük, hogy ahová kérnek, kül­dünk ki megbízottakat, akik irá­nyítják a munkát s részt vesznek á gyűléseken. Minden jel azt mutatja' — fejezte be felvilágosítását a su­boticai . szervezet elnöke — hogy A-—5 héten belül impozáns nagygyű­léssel léphet az aktivitás útjára a jugoszláviai magyarság. Boulognékan meg» buktatták Génuáí A francia álláspont győzelme. — Európa újjáépítési tervének kudarca Három órán/át tárgyalt vasárnap este a boulegnei prefekturán a fran­cia és az angol miniszterelnök Európa életéről és haláláról. A leg­utolsó pillanatig szigorúan titokban tartották á megbeszélések színhe­lyé^ és Poincare iij, a titkos diplo­máciát visszaidéző módszere szerint egyetlen »alkalmatlankodó« újság­írót sem engedtek közel a prefektm ra épületéhez, ahol a tanácskozás? folyt. Mihelyt azonban a francia miniszterelnök Parisba visszatért, még aznap este kimerítő értesítést adott a sajtónak, úgy, hogy az európai közvélemény tiszta képet alkothatott magának a boulognei tárgyalásokról^ A csatorna mindkét oldalán — úgy Angliában, mint Franciaország­ban a sajtó a legnagyobb optimiz­mussal fogadta a boulognei ered­ményt, sőt egyik angol napilap örömmel közli, hogy Poincaré kezd »européerré« válni. A nyilvá­nosságra hozott közlemények azon­ban olyan nagyon általános keretek’ közt mozognak, hogy azokból min­dent lehet következtetni, —• megtudni azonban semmit sem, Pozitívumokban ugyanis na­gyon szegény a boulognei kommüni­ké. Csak egy tény van benne: hogy a génuai konferencia uj határidejéül április 10-ikét tűzték ki. Ebben a kérdésben tehát győzött Poincaré álláspontja, de sikereket ért el a francia álláspont abban a határozatban is, amely kimondja, hogy a reparációs kérdésekről és a különböző békeszerződések revízió­járól nem eshet szó Génuában. A' francia sajtó ezt, mint a francia kor­mány sikerét, diadalmasan meg ia állapítja és hangsúlyozza. Mind­amellett is meg lehet állapítani, hogy ez a »siker« — nem uj eredmény. Az utolsó két hét tárgyalásai ugyanis világosan meg­mutatták, hogy Anglia hajlandónak mutatkozik, — legalább látszólag, — engedményeket tenni. A Foreign Office egy héttel ezelőtt ezt hiva­talosan is közölte Parisban ottani követe utján és közvetlenül a talál­kozás előtt már az angol lapok is ebben az értelemben írtak, A bou­lognei tanácskozásokon történt »megegyezés« tehát már csak for-

Next

/
Oldalképek
Tartalom