Petőfi Népe, 2011. november (66. évfolyam, 256-280. szám)

2011-11-02 / 256. szám

PETŐFI NÉPE - 2011. NOVEMBER 2., SZERDA 5 PETŐFI NÉPE Az építőipar mélyrepülése nem ért véget vérségi János A VOSZ megyei elnöke szerint felértékelődik a vállalkozók képviselete A VOSZ 30 százalékkal növelte megyei tagságát, az építőipar termelése ne­gatív csúcsokat dönt. A vállalkozók - köztük Vérségi János - szkepti­kusan néznek a jövőbe. Barta Zsolt- Tavaly, a választások előtt Demján Sándor, a Vállalkozók és Munkaadók Országos Szö­vetségének (VOSZ) elnöke és Orbán Viktor a Fidesz-MPSZ elnöke egymás tenyerébe csa­pott egy rendezvényen, dekla­rálva ezzel, hogy vállalkozás- barát politikát folytat majd a leendő kormány. Azóta eltelt másfél év. Hogyan értékeli a helyzetet a VOSZ? - erről kér­deztük a szervezet megyei el­nökét, Vérségi Jánost.- Akkor úgy állapodtunk meg a mai miniszterelnökkel, hogy a választási ciklus félidejében kö­zösen értékeljük a helyzetet. Jö­vő tavasszal vegyük elő a kér­dést! - válaszolta a megyei elnök, aki a kecskeméti VER-BAU Kft. tulajdonosa.- Milyen ma a megyei VOSZ helyzete?- Erősítjük a szervezeti életet. Kiskunfélegyházán és Baján megalakultak a helyi csoportja­ink. A taglétszámot 30 százalék­kal növeltük. A megyében a tíz­fős elnökség elismert emberek­ből áll, a mögöttük lévő cégek százmilliárdos árbevételű vállal­kozásokat jelentenek. Felértéke­lődik a szervezet szerepe, pláne a kötelező kamarai tagság beve­zetése után. Egyébként nagyon jó a kapcsolatunk a megyében a kamarai vezetőkkel, országos szinten ugyanez mondható el Demján Sándor VOSZ-elnök és Parragh László kamarai elnök között. A december 1-jén Kecs­keméten megrendezendő Bács- Kiskun Megyei Príma Díj átadó ünnepségére Demján Sándor el­nök mellett a kamara országos elnökét is meghívtuk.- Mekkora apparátussal dolgoznak?- Nincs adminisztrátorunk, nincs olyan főállású személy, aki ebből élne. Egy személy viszont a Széchenyi-kártya kiváltását in­tézi. Vérségi János, a VOSZ megyei elnöke nem látja kedvezően a jövőt- Az ön cégénél is dolgoznak olyan kis keresetű alkalmazot­tak, akiket az egykulcsos adó bevezetése hátrányosan érin­tett. Mit gondolnak erről a vál­lalkozók, akiknek kompenzál­niuk kellene az alkalmazottak fizetéseit?- Elvileg nem kötelező a ma­gánszektor szereplőinek az egy­kulcsos adó miatt kieső nettó bért kiegészíteniük, de aki nem teszi meg, az később rosszul jár­hat: nem indulhat például köz- beszerzési pályázaton. De néz­zük a kérdést a dolgozók oldalá­ról! Az év eleji béremelések álta­lában követik az inflációt. Ha jól megy a cégnek, akkor ennél töb­bet kaphat az alkalmazott, ekkor reálbéremelésről beszélhetünk. Most azonban csak arról van szó a legtöbb vállalkozásnál, hogy a dolgozó ne vigyen haza kevesebb forintot. De ez még nem jelenti a reálbér megőrzését.- Warren Buffet amerikai be­fektetőguru, illetve Soros György is azt nyilatkozta, hogy inkább fizet több adót, csak hogy a gazdasági problémák enyhüljenek. Idehaza hall Uyen hangokat?- Demján Sándor nyilatkozta, hogy évi 5 millió forint jövede­lem felett ne 16, hanem 32 száza­lékos kulcsot vessenek ki. Ez egy olyan szolidaritási adó lenne, amelyet egy-két évig lehetne fenntartani. Demján Sándor azt mondja: ő sosem kérte, hogy - úgy, mint a minimálbéresek - 16 százalékos kulccsal adózzon. Ma már látni, hogy az egykulcsos adó nem indította be a fejlődést, ráadásul a világ is olyan körülöt-. tünk, hogy nem segíti a fejlődést. Szkeptikusak a vállalkozók, köz­tük én is.- Tavaly önöknél volt béremelés?- Volt. Etikai kérdésnek tartot­tam, hogy senki ne vigyen haza nominálisan kevesebbet a VER­BAU KfL-től. Reálbéremelés nem volt, a jelenlegi nehéz gazdasági helyzetben az említett korrigá­lást hajtottuk végre 110 dolgo­zónknál - január 1-jéig vissza­menőleg.- Azt mondta, hogy nem érté­keli az elmúlt másfél évet, de azért csak van véleménye a je­lenlegi gazdasági helyzetről...- Hogyne lenne! Az új intézke­dések, a stratégiai ágazatok kü- lönadóztatása nem segíti a gaz­daság fejlődését. Az áfakulcs 25- ről 27 százalékra történő emelé­se sem szerencsés. A bankok - a bankadó és a deviza-végtör- lesztés bevezetése miatt - alig hiteleznek.- A válság az építőipari szek­tort jelentősen sújtja. Önöket hogyan érintette?- Ahogy mondtam: a hitelezés nehézkes. Abban gondolkozunk, hogy saját kockázatunkra indí­tunk beruházásokat. Építenénk új lakásokat is, mert erre igény mutatkozik, de a bankok nem lát­nak fantáziát ebben.- Öt éve még láttak: mindenki­hez hozzávágták a hiteleket.- Akkor más világot éltünk. Most úgy gondolják, hogy a de­vizahitelesek lakásai ráborul­hatnak a piacra, s leverik az ára­kat. A lakásépítés a tavalyihoz képest 32 százalékkal zuhant idehaza. A megrendelésállo­mány a tavalyihoz képest 25 szá­zalékkal zuhant... hát itt tart az építőipar. Mi tavaly nagyon jó évet zártunk hétmilliárdos árbe­vétellel, az idén is van megren­delésünk, dolgozunk az Opel­nek, várhatóan az Audinak is, kapcsolatban állunk a Merce­desszel is.- Évekkel ezelőtt mindenki úgy beszélt a Mercedes letele­pedéséről, mint a Messiás megjelenéséről, és hogy a me­gyei építőipar számára ez je­lenti majd a mentőövet. Bejöt­tek a várakozások?- Nem teljesen. De az a beru­házás már elkészült, apróbb épí­tési feladatok még folyamatban vannak, melyek volumene már nem jelentős.- Mit mondanak a nyugati vál­lalkozások a jelenlegi válság­ról?- Azt mondják, hogy két-há- rom hónapot várni kell, vajon csak hisztiről van-e szó. Minden­esetre úgy tűnik, hogy a krízis jellege dupla W alakú.- Azt mondják, hogy egyes nyugat-európai építőipari vál­lalkozások áron alul vállalnak munkákat csak azért, hogy ki- véreztessék a hazai cégeket. Majd egy fellendülés a ver­senytársak hiányában felveri az árakat, így behozza a mos­tani veszteségeket. Igaz lehet az, hogy egy olyan, több milli­árd forintos alapot hoztak lét­re, melyek segítségével a vesz­teségeiket így pótolhatják?- Magam is hallottam ilyet. A szűkülő piacon semmi sem el­képzelhetetlen. Nemrég egy kör­nyékbeli építkezési projektre négy cég adta be a pályázatát. Egy hatalmas mulü mellett há­rom kisebb hazai vállalkozás. A multi 30 százalékkal ajánlott a hazai cégek ára alá. El lehet kép­zelni, hogy ott nincs nyereség. Arra kíváncsi lennék, milyen anyagokat építenek be, milyen minőségű munkát végeznek majd. Az biztos: ha valaki most kiesik a piacról, visszakapasz­kodni képtelen. Két év kell ah­hoz, hogy ha valaki újra a start­kőhöz áll, akkor elfogadják a pi­aci szereplők - mondta végül Vérségi János, a Vállalkozók és Munkaadók Országos Szövetsé­gének megyei elnöke. Kigyulladt egy garázs, leégett egy Wartburg be akart gyújtani Tiszakécskén egy férfi, a kályhából kipattanó szikra miatt azonban lángba bo­rult a garázsa, kiégett egy Wart­burg, és kis híján az egész ház is. A Vásár utcai családi házzal egy­beépített garázsban keletkezett tűz hét­főn este. Az idős tu­lajdonos begyújtott a garázsban, a kályhá­ból kipattanó szikra pedig láng­ra lobbantotta az ott tárolt éghe­tő anyagokat. A tűz továbbter­jedt a garázsban álló Wartburg­ra, mely teljesen kiégett. A hát­só szomszéd figyelt fel a füstre, ő értesítette a lánglovagokat. Mire a tűzoltók kiértek a hely­színre, a garázs már teljes terje­A tűz tovább­terjedését meg' akadályozták. delmében égett, a födém is le­szakadt, sőt a tetőgerendák is lángra kaptak. Az oltás idejére ki kellett kapcsolni az áramot és a gázfűtést is. A gyors beavatkozásnak kö­szönhetően a tűz a padlástérben nem tu­dott továbbterjedni, de a garázsban min­den a lángok marta­lékává vált. Az utómunkálatok befejezése után az áramot a ki­égett garázsból „leszakaszolta” a villanyszerelő, így az idős há­zaspár nem maradt fűtés nélkül. A tűzben személyi sérülés nem történt, az anyagi kár viszont je­lentős - tudtuk meg a lánglova­goktól. ■ P. A. Sportoltak, nyertok Sportutalványokkal jutalmazták azt a három Iskolát, melynek diákjai a legjobban szerepeltek a Szívünk Napja kecskeméti rendezvényének sportversenyein. A jutalmakat dr. Nagy András, a megyei kórház kardiológiai osztályvezető főorvosa, a Nemzeti Szívalapítvány el­nöke adta át a gyerekeknek, illetve tanáraiknak. Első helyen a Lánchíd utcai, második helyen a Magyar Ilona, míg a harmadik helyen a műkertvárosi iskola végzett. Kamerával figyeltetnék Tasson a közterületeket Tasson, más településekhez ha­sonlóan, gyakran tizenévesek számlájára lehet írni a falu köz­területein előforduló éjszakai rongálásokat. Az utóbbi időben főleg a piactéren és a játszóté­ren garázdálkodnak ismeretle­nek, leginkább hétvégeken. Elő­fordult az is, hogy a vadonatúj játszótéri játékokat másnapra tönkretették. E problémákról Németh Gábor polgármester be­szélt a legutóbbi képviselő-tes­tületi ülésen, amikor épp a helyi közbiztonságról adott tájékozta­tót a kunszentmiklósi rendőrka­pitány. Mayer József válaszában elmondta: a fiatal rongálókat az­zal lehetne visszatartani, ha a szüleikkel megfizettetnék a kárt, azonban tetten érésre ritkán ke­rül sor. A kapitány szerint a felelősség­re vonás és megelőzés tekinteté­ben Tasson is jó szolgálatot tenné­nek a térfigyelő kamerák, mert a tapasztalatok szerint hatalmas visszatartó erejük van. Tasson el­sősorban a három bevezető út és a két közösségi tér védelmére ja­vasolta felszerelésüket. Az üdülő- területen magánemberek már korábban felszereltek ilyen ké­szülékeket, de a civil őrszolgálat megszűntével nincs, aki üzemel­tesse azokat. A tervek szerint az önkormányzat működteti majd a kamerákat, és a közlekedésben szerzett adatokat a rendőrség fel­használhatja. ■ M. J.

Next

/
Oldalképek
Tartalom