Petőfi Népe, 2011. szeptember (66. évfolyam, 204-229. szám)

2011-09-19 / 219. szám

2011. SZEPTEMBER 19., HÉTFŐ GYERMEKVILA HOGYAN NEVEZTÉK A LEGKEGYETLENEBB DINŐT, A TYRANNOSAURUS REXET? A) A fűrészfogú, amely mindent ledarál B) A zsarnok gyíkok királya C) A földrengető dögevő Közel 100000 forintos nyeremény! Ö Az őskor hatalmas urai dinók Érzékszerveik adták a tekintélyüket Válaszolj a kérdésünkre, és nyerd meg a 100 állomás - 100 kaland teljes könyvsorozatot és az 50 000 Ft értékű Sodexo vá­sárlási utalványt! Mir KELL TENNED? 1. Töltsd ki a lenti nyeremény­­szelvényt 2. Vágd ki a jelzett vonal mellett 3. Gyújts össze 6 különböző sor­számú nyereményszelvényt 4. Tedd be egy borítékba, és add fel a következő címre: AS-M Kft. Ügyfélszolgálat 1122 Budapest, Városmajor utca 11. mint megtalálja a táplálékát. A feltárt koponyacsontok elemzé­se alapján kimondhatjuk, hogy a dinók e téren is jeleskedtek. A Troödon - sok fajtársához hasonlóan - hatalmas szemmel szemlélte a világot. Megkövese­dett koponyáján jól kivehető a szemüreg helye. A nagy szemű állatok - mint napjainkban az egerek, a baglyok vagy az éjjeli gyíkok - jól látnak a sötétben, ezért valószínű, hogy a Troödon is az éjszaka leple alatt cser­készte be kései vacsorájához a kisebb dinókat és gyíkokat. Egy dinó rajzára pillantva ta­lán fel sem tűnik az állat füle, pedig volt neki, és nem is akár­milyen! Lapos és kerek, mint a mai hüllőké, ez pedig kiváló hal­lást biztosított az állatnak. A Troödon az éjszaka legkisebb neszeit is érzékelte, ez igencsak megkönnyítette a vadászatot. Némelyik dinófaj nem elége­dett meg annyival, hogy érzékel­te környezete fontos információ­it. Ismereteit társaival is meg­osztotta. A Parasaurolophus trombitaszószerű hangokat adott ki hosszú, üreges, cső ala­kú tarajával, figyelmeztetve tár­sait a veszedelemre, ahogyan azt ma az elefántok is teszik. A Parasaurolophusok „be­szélgetésre” is használhatták furcsa fejéküket. Persze nem körmondatokban társalogtak. A különböző hangok más és más üzenetet hordoztak. Élelemről, ellenség közelségéről vagy épp vízlelő helyről egyaránt tájékoz­tathatták társaikat. „A nyereményszelvények beküldésével hozzájá­rulok, hogy az itt megadott adataimat az Axel Springer magyarországi érdekeltségi körébe tar­tozó társaságok korlátlan időtartamra nyilván­tartásba vegyék, tárolják, feldolgozzák és kezel­jék, részemre előfizetési akcióról, promóciókról és direktmarketing céllal tájékoztatót küldje­nek.” A játék szervezője az Axel Springer-Ma­­gyarország Kft. A játék időtartama: 2011. szep­tember 19-2011. október 8. A nyereményszel­vények beküldési határideje: 2011. október 14. Sorsolás: 2011. október 18-án 10 órakor, köz­jegyző jelenlétében a szervező székhelyén (1122 Budapest, Városmajor u. 11.). A sorsolá­son minden, a határidőig beérkezett szabályos pályázat részt vesz. Szabályos pályázatnak mi­nősül 6 db különböző napon megjelent, a napi­lapban feltett kérdésre vonatkozó helyes válasz beküldése összegyűjtve. A hivatalos játéksza­bály megtalálható a megyei lap online elér­hetőségén, a Gyermekvilág aloldalon. Kénlés esetén, kérjük, hívja ügyfélszolgálatunkat a 06-40/51Q 510-es telefonszámon. A sorsoláson 10 tartalék nyertest húzunk. A nyerteseket tele­fonon értesítjük. A nyereményadót a kiadó fize­ti. A személyes adatok nyilvántartásba vétele és kezelése a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXII1. törvény, és a kutatás és a közvetlen üzletszerzés célját szolgáló név- és lakcímada­tok kezeléséről szóló 1995. évi CXIX. törvény alapján történik. A résztvevők adataik kezelésé­ről bármikor ingyenesen tájékoztatást kérhet­nek, valamint kérhetik adataik helyesbítését vagy törlését az adatkezelo@axelspringer.hu vagy az Axel Springer-Budapest Kiadói Kft. 1122 Budapest, Városmajor u. 11. marketingosz­tály címen. Az adatok megadása önkéntes. 14 éven aluli személy esetén az adattároláshoz a gondviselő hozzájárulása szükséges. Réges-régen Földünk egé­szen másképp nézett ki, mint napjainkban. A bolygón egyetlen hatal­mas, Pangeának nevezett szárazföld terpeszkedett. A vidéket a dinoszauru­szok népesítették be, kö­zülük pedig a ragadozók tartották rettegésben a Föld állatait. A Föld történetének legnagyobb ragadozói a húsevő dinók közül kerültek ki. Az első példányok még aprónak számítottak - a csupán háromméteres Coelo­­physis kisebb dinókkal, rova­rokkal, hüllőkkel táplálkozott -, idővel azonban egyre termete­sebb vadászok jelentek meg. A félelmetes Allosaurus tizenegy méter hosszúra nőtt, súlya két tonnára becsülhető. A vadászat­ban kicsi, izmos karok segítet­ték, éles karmaival megragadott zsákmányát 70 görbe, fűrészes fogával tépte darabokra. A leg­kegyetlenebb dinó a „zsarnok gyíkok királya”, azaz a Tyran­nosaurus rex volt, és rettegés­ben tartotta az egész állatvilá­got. Kiszemelt áldozatát két lá­bon vágtázva hamar utolérte. A legjobban a Gigantosaurus talpa alatt remegett meg a föld, ha va­dászni indult. A hatalmas gyilkosok senkit sem kíméltek - akár a monst­­rumnyi dinókat is könnyűszer­rel elejtették. Irdatlan szájuk­ban hosszú, éles és hegyes fo­gak sorakoztak. Erős, izmos hát-Nem fogod elhinni! Több Tyrannosaurus koponyáján találtak harapásnyomokat, ami arra enged követ­keztetni. hogy a ragadozó dinók nemcsak zsákmányukra támadtak, de olykor egymást sem kímélték. A fajtársak közötti küzdelem valószínűleg a vezér szerep elnyeréséért folyt, 'l_ ahogyan az ma < ^ többek között a . farkasoknál figyelhető meg. <BHJ "mmm 0' só lábukon játszva beérték lom­hább fajtársaikat, s akkor már könnyedén legyűrték a halálra ítélt zsákmányt. Némely ragadozó sziklák és fák mögé rejtőzött, hogy a meg­felelő pillanatban előbukkanva váratlanul csapjon le mit sem sejtő áldozatára, mások pedig a futást választották, s akár órá­kon át üldözték zsákmányukat, míg az teljesen kifáradt. Valószí­nűleg dögevők is akadtak, me­lyek az elhullott vagy elörege­dett állatok húsát fogyasztották. A dinoszauruszok hosszú év­milliókig tartó egyeduralmát minden bizonnyal rendkívül fej­lett érzékszerveik biztosították. A túlélés elengedhetetlen felté­tele, hogy az állat időben meg­hallja, meglássa vagy kiszagol­ja ellenségei közelségét, vala-100 állomás - 100 kaland A Gulliver Kiadó szenzációs ismeretterjesztő könyv­­sorozata az iskolások számára. Kapható a könyvesboltokban. £ a* ** CD i 03 t z I & 5T xn ts 03 CT □ I £ o □ MESE A prücsök krajcárkája EGYSZER VOLT, HOL NEM VOLT, volt a világon egy kis prü­csök. Ez a kis prücsök mit gondolt, mit nem magá­ban, elég az, hogy kiugrott a kemence háta mögül, s elindult világot látni. MENT, MENDEGÉLT a kis prü­­csök, hegyeken-völgyeken által, erdőkön-mezőkön ke­resztül, s egyszer csak megáll, néz, néz, csodálko­zik: valami fényeskét látott a földön.- Ugyan mi lehet az a fényeske? - kérdezi magá­ban. JOBBAN MEGNÉZI, fel is ve­szi, tél-tál megvizsgálja, s nagyot kiált a kis prücsök:- Hiszen ez krajcárka! Az ám, csakugyan krajcárka volt. HEJ, URAM-TEREMTŐM, örült a kis prücsök, de hogy’ örült! Tovább ugrált, szök­décselt nagy vígan, s foly­ton azt cirpegte:- Csak van, akinek van, csak van, akinek van! BEZZEG HOGY van, akinek van, s nincs, akinek nincs. Ez már aztán szent igaz­ság, ugye, gyerekek? NO, HANEM A jókedve ha­mar búra fordult. Éppen jött az úton vele szemben egy obsitos katona. Ez meg­látta a kis prücsöknél a fé­nyes krajcárkát, s gondolta magában: „ Ugyan minek a prücsöknek a pénz?” NO, EBBEN SZENT igaza Volt az obsitosnak! HIRTELEN LEHAJOLT A FÖLD­RE, nyakon csípte a kicsi prücsköt, s elvette tőle a fé­nyes krajcárkát. HEJ, DE elszomorodott erre a kis prücsök! Nem is ment tovább, nagy büjában-bá­­natában visszafordult, s meg sem állott hazáig. s amint ment, mendegélt hazafelé, folyton azt ciri­pelte:- Csak így bánnak a sze­génnyel, csak így bánnak a szegénnyel! így bizony! (Magyar népmese) Kukurikú, szól a kakas, ki az ágyból, hajnal hasad, süti már a nap a hasad! Kukurikú, jó reggelt, kakas mondja, ha felkelt. Ciróka, maróka, mit főztél, Katóka? Kavartam babocskát, sütöttem pampuskát, ide raktam, oda raktam, utoljára mind bekaptam! Pál, Kata, Péter, jó reggelt! Már odakinn a nap felkelt. Szól a kakasunk, az a nagy tarajú, gyere ki a rétre, kukurikú! Keze, lába van neki, szeme, füle van neki, orra, szája van neki, és hol fut a kis nyuszi? Csípi, csípi kánya, varjúdombi vágta, kis árokban kis kakas, nagy árokban nagy kakas, esik, esik esik! Én is pisze, te is pisze. Gyere, pisze, vesszünk össze!

Next

/
Oldalképek
Tartalom