Petőfi Népe, 2011. augusztus (66. évfolyam, 178-203. szám)

2011-08-09 / 185. szám

2011. AUGUSZTUS 9., KEDD 7 GAZDASÁG Küzdelem a városokkal járások Eldőlhet, milyen szintre kerül a döntéshozatal Kálváriát járok kis autóm javíttatásával garancia Olvasónk kis autót vásárolt, amelynek jótállása eredetileg au­gusztusban járna le. De még februárban jelentke­zett egy hiba, amelyet a márkaszervizben azóta sem tudtak megjavítani. Az úr átveszi az autót, és a hiba ismét jelentkezik. Lehet, a márkaszerviz hibás teljesítést végzett, amikor az autót megjavította, hiszen a probléma nem szűnt meg. Tűrhetetlen, hogy emiatt a fogyasztót akadályozzák az autó használatában. Az ilyen műhelyekben ugyanakkor nem panaszkönyv (vásárlók könyve) van, hanem munka­lapon rögzítik a történteket. A javítás tényét, valamint azt, hogy az úr ugyanazzal a hibával visszavitte az au­tót. Ha nem vették volna fel a munkalapot, illetve nem így, akkor ezt levélírónk nyomatékosan kérje meg, illetve ragaszkodjon hozzá. Törvény szerint a márka- szervizeknek lehetőleg 15 napon belül meg kell javítaniuk a hibás terméket. Ez persze elhúzódhat bizo­nyos mértékig, de a leírt esetben már nem tolerálható módon. Első menetben az úr próbál­jon egyezségre jutni a már­kaszerviz vezetőjével. Ha ez nem sikerül, akkor a fo­gyasztóvédelmi hatósághoz fordulhat, ahol bejelentheti a hibás teljesítést, illetve a ja­vítás miatti kálváriát. Ezeket igazolja dokumentumokkal is - a szervizben felvett munkalap másolatával. A hatóság a műhelyt meg­büntetheti, de olvasónk kára ezzel még nem térül meg. Minőségi panasz orvoslásá­ért a bírósághoz vagy a lakó­hely szerinti békéltetőkhöz lehet fordulni. Utóbbi eljárá­sa díjtalan, ajánlásukat üz­letpolitikai megfontolásból egyre több vállalkozó elfo­gadja. ■ Rados Virág kérjük, írja meg fogyasztóvédelmi panaszait! jotanacs@axelspringer.hu Meg sem születtek még a járások, máris komoly vita tárgya, milyen hatás­körük és finanszírozásuk legyen. Sztojcsev Iván Egyre nagyobb szerepet kap a gazdaság is a járási rendszer lét­rehozásáról folyó vitában. Bár a központi kérdésnek még az tű­nik, hogyan illesszék össze a já­rásokat az új választási körze­tekkel, a következő hetekben dőlhet el, mennyi feladatot és ál­lami forrást vesznek át majd a településektől és a megyéktől. Ahogy az is, melyik szint lesz a döntéshozatal valódi központja. Akármennyi járás is lesz 2013-tól - valószínűleg közel a kistérségek 174-es számához -, nagy vita várható arról, milyen feladatokat bízzon rájuk az ál­lam. A közigazgatás átalakításá­ban a cél a központosítás: a me­gyéket kvázi kiürítik, s minden eddigi feladatuk helyett csak a területfejlesztés marad náluk, ahogy a városoktól is elvehetnek hatásköröket. Ezek egy része a járási szintre kerülhet át az odatartozó forrásokkal együtt. Tállai András államtitkár az új önkormányzati törvény munka­anyagának bemutatóján arról beszélt, a jegyzők jelenlegi fel­adatainak akár a kétharmadát is a járások kaphatják meg. Emiatt is fontos lesz, hogy a járások vezetőit a mostani ter­vek szerint nem közvetlenül vá­lasztják. Úgy értesültünk, a min­tát a megyei kormányhivatalok jelentenék: az ottani vezetőket a miniszterelnök nevezi ki, mégis több helyzetben átvehetnek dön­tési jogköröket az önkormány­zatoktól, sőt, néhány esetben még a polgármester helyett is le­vezethetik a közgyűlés üléseit. A kistérségeknél már látszik, mi mindenre lehet felhasználni azt, hogy a körzethatárokat és a központot nem a választók, ha­nem a parlament határozza meg. A rugalmasság jó példája a A választás szólhat közbe nem valószínű, hogy a járá­sok határai pontosan meg­egyeznének a 2014-től létrejö­vő új választási körzetek hatá­raival. Az összeolvasztásnak információink szerint gyakor­lati akadályai vannak. Átlát­ható választási rendszert ez csak a vidéki közepes vagy kisvárosok környékén hozna. Egy 10-80 ezres város a kör­nyezőfalvakkal együtt megfe­Devecseri kistérség létrehozata­la, amelyet a vörösiszap-kataszt- rófaután szakítottak ki az Ajkai kistérségből, hogy a bajba került településeket együtt tudják ke­zelni. Az esély azonban adott ar­ra is, hogy a mindenkori kor­mánytöbbség a saját párttársai által vezetett városokat jutal­mazza - az ellenzékiek szerint ez történt legutóbb tavasszal is, amikor az MSZP-s vezetésű Er­csi helyett a fideszes polgármes­ter irányította Martonvásárt tet­ték meg kistérségi központnak. Információink szerint valószí­nű, hogy az új egységek többek között egészségügyi, szociális és oktatási feladatokat vesznek át a településektől. Az állam többet át­vállalna ezek közül, és mivel a me­lel egy járásnak és egy válasz­tási kerületnek is. A legna­gyobb vidéki városokat azon­ban a mostani választásokon is több körzetre osztják, arról nem is szólva, hogy Budapest egy járás lenne, egyetlen vá­lasztókörzet mégsem lehet. Az arányosításhoz tovább kellene tagolni ezeket, így viszont már bőven a 200 fős parlamenti létszámon túl lennénk. gyék feladatköre leszűkül, való­színűleg a járási központokból irá­nyítják majd ezeket. Az egészség­ügyben a járóbeteg-ellátás a váro­soknál marad, a kórházakat átve­heti az állam, vagy átteheti járási szintre. Az oktatásban a tanárok fizetését utalhatja az állam köz­vetlenül vagy a járásokon keresz­tül, az épületek fenntartása tele­pülési vagy járási feladat lenne. A megyék kiürítésével a tele­pülések együttműködésében kaphatnak nagy szerepet a járá­sok: erre a szintre kerülhet min­den, amihez az állami szint túl nagy. Ez sokban hasonlítana a kistérségekre - információnk szerint egyelőre az sem zárható ki, hogy az egész átalakítás szin­te csak egy átnevezést jelent. A Fidesz ellenzékből falurombo­lásnak nevezte a kistérségi rend­szer létrehozatalát, így nem en­gedhetik meg maguknak, hogy ugyanezen a néven, változatlan formában tartsák meg. Informá­cióink szerint a járások számá­ról két elképzelés versengett a kormányon belül: térjenek visz- sza az 1983-as 84 járáshoz, per­sze az időközbeni népességi, gazdasági változások miatti mó­dosításokkal, vagy legyen kiin­dulópont a 174 kistérségből álló mostani rendszer, jelenleg úgy tűnik, a döntéshozók az utóbbi ötlet mellett fognak dönteni. Téves címekre is mentek reálhozamok TÖBB ESETBEN fordult elő, hogy a postahelyekre téves címzéssel érkeztek a ma­gán-nyugdíjpénztári reálho­zamok kifizetési utalvá­nyai, ilyen esetekben az utalványokat visszaküldik a feladó magánnyugdíj­pénztárnak - közölte a Ma­gyar Posta. A leginkább elő­forduló hiba a nem létező utca és házszám megadása vagy az irányítószám és te­lepülés nevének pontatlan­sága, a címzett nevének el­írása. Nőtt a munkavédelmi bírságok összege KÖZEL 81 MILLIÓ FORINTNYI, a munkavédelemmel össze­függő bírságot szabtak ki 2011 első fél évében a mun­kavédelmi felügyelők - kö­zölte az Országos Munkavé­delmi és Munkaügyi Főfel­ügyelőség. A szervezet által kiszabott büntetésen belül a legnagyobb hányadot - 60 százalék - a munkavé­delmi bírságok tették ki. Szabolcsban folytatódik a GMO-mentesítés folytatódik a növények megsemmisítése a génmó­dosított vetőmagra (GMO) utaló gyanú miatt az adott területeken Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében. A kormány erről szóló dön­tése itt eddig tizenegy gaz­dálkodót érintett - mondta Simon Miklós, a Fidesz- ' KDNP térségi országgyűlési képviselője. A GMO-vető- mag miatt csak Szabolcs­ban több száz hektár kuko­ricát kell a földekbe tár­csázni. Simon: Ki kell tárcsázni! Cukoripar: kétséges a magyar gyárak feltámasztása vizsgálóbizottság Több tízmilliárdos befektetéssel lehetne bővíteni a hazai termelést - Csak Kaposvár maradt Nem volt teljesen átgondolt a ha­zai cukoripar privatizációja, a szakmai befektetők főleg piac- szerzési céllal hozták Magyaror­szágra a pénzüket - vélte tegnap Kelemen István. A Cukorrépa­termesztők Országos Szövetsé­gének főtitkára erről a cukoripa­ri privatizációt, illetve az uniós cukorreform során képviselt magyar álláspontot vizsgáló ese­ti bizottság ülésén beszélt. Kelemen és Zsigmond And­rás, a Cukoripari Kutatóintézet ügyvezető igazgatója is egyetér­tett abban, Magyarországon csak akkor tartható fenn hosz- szabb távon a cukorrépa-terme­lés, ha a múlt évi kvótaár meg­marad. Ez 26,2 euró volt tonnán­ként, és ehhez jött még a legfel­jebb 11,1 eurós nemzeti kiegé­szítés is, amelynek tényleges mértéke csak 9,5 euró volt a múlt évben. A szakemberek sze­rint a rentábilis cukorrépa-ter­mesztéshez 40 euró körüli ton­nánkénti átvételi ár szükséges. Magyarországon a privatizá­cióban részt vett.az Eastern Sugar, az Agrana, valamint az Eridania Béghin-Say, továbbá a Magyar Cukor. A rendszervál­táskor Magyarországon még 12 működő cukorgyár volt, 2008-ra azonban egy maradt, az Agrana kaposvári gyára. Az Eastern Sugar 2007-ben bezárta a kábái üzemet, az Agrana és a Nord- zucker felszámolta a termelést a Felszámolták a szolnoki cukorgyárat is szolnoki és a szerencsi cukor­gyárban (az Eridania Béghin-Say részvényeit ugyanis időközben megvásárolta a német cég). Magyarországon az uniós csatlakozáskor 401 684 tonnás cukorkvóta állt rendelkezésre, most pedig összesen a Magyar Cukor birtokában 105 420 tonna kvóta van. A maradékról a cu­korreform keretében lemondtak a termelők. 1990-ben Magyaror­szágon még 120 ezer hektáron termeltek cukorrépát, jelenleg pedig valamivel több mint 13 ezer hektáron, ezt a kaposvári gyárban dolgozzák fel. Magyarországon egy új cukor­gyár építése, amely éves szinten mintegy százezer tonna cukor előállítására lenne képes, mint­egy 60 milliárd forintba kerül­ne, hozzászámolva az infra­strukturális beruházások költsé­gét összesen mintegy 80 milli- árdra rúgna. Zsigmond András szerint alternatívát jelenthet a kaposvári termelési kvóta eme­lése, évi 150-200 ezer tonnára. Kelemen úgy véli, a cukorré­pa-termesztés helyett a Stevia nevű, glükozidokban gazdag nö­vény termelését is meg lehetne vizsgálni. Szerinte csak akkor éri meg Magyarországon a cu­korrépa termesztése, ha jelentős vízgazdálkodási programot való­sítanának meg a kaposvári gyár mintegy ötven kilométeres kör­zetében az öntözésére. ■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom