Petőfi Népe, 2011. augusztus (66. évfolyam, 178-203. szám)
2011-08-09 / 185. szám
4fc 4b msmamm WtKKKtmmtmSmiM , 1 ül KOZELET Az egy éwel ezelőtt államfővé megválasztott Schmitt Pál a kormánnyal szorosan együttműködő, ám szerepét még kereső köztársasági elnök - olvasható a Nézőpont Intézet elemzésében. A köztársasági elnök beiktatása óta egyetlen alkotmányossági felülvizsgálatot sem kezdeményezett, ahogyan politikai vétót sem emelt. Pazaroltak a kasszák? Snyugdíj Selmeczi: Életveszélyes volt! - MSZP: Megszorítás jön! Selmeczi Gabriella szerint több százmilliárddal csökkent a nyugdíjvagyon a kockázatos befektetések miatt pénztárak működésének átviláHIRSAV A hatóság elégedett a köztévé Híradójával KIEGYENSÚLYOZOTT Volt júliusban a Magyar Televízió Ml-es csatornáján fő műsoridőben sugárzott Híradó a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) adatai alapján - közölte Rá- kosy Zsófia, a MTI szóvivője. Az elmúlt hónapban az ellenzék 44 százalékkal, a kormányoldal 56 százalékkal jelent meg az MTV fő hírműsorában. Szíria: hiába minden, folytatják a vérontást újabb tüzérségi támadást indított a szír vezetés a ke- let-szíriai Deir-ez-Zór városa ellen, ahol előző nap legalább 42 embert öltek meg. A szír kabinet a ramadán ellenére is folytatja a vérontást, ezzel pedig az iszlám államok haragját is kivívta maga ellen. A szíriai hatalom ígérete szerint hamarosan bevezeti a többpártrendszert, s még az idén szabad választásokat rendez. Csak háromszázalékos küszöböt akar az LMP az LMP kétfordulós, vegyes parlamenti választási rendszert szeretne, amelyben a jelenlegi ötről három százalékra csökkentenék a bejutási küszöböt és megszüntetnék az ajánlószelvények rendszerét - közölte tegnap Karácsony Gergely. A frakcióvezető hangsúlyozta: méltányolhatónak, de nem a legfontosabb problémának tartják a parlament létszámának csökkentését. Karácsony: Vegyes rendszert! A kormány szerint ha 1998-ban nem jönnek létre a magánnyugdíjpénztárak, akkor mára nem 80, hanem csak 70 százalék lenne a magyar államháztartás adóssága. Vég Márton „Életveszélyes volt a kötelező magán-nyugdíjpénztári rendszer” - fogalmazott Selmeczi Gabriella. A nyugdíjvédelmi miniszterelnöki megbízott tájékoztatóján elmondta: több százmil- liárd forinttal csökkent a nyugdíjvagyon az elmúlt tizenhárom évben, mert nem állampapírokba, hanem kockázatos befektetésekbe helyezték a pénzt. A kormány számításai szerint 700 milliárd forinttal lenne nagyobb a nyugdíj mértéke, ha tizenhárom évvel ezelőtt nem vezetik be a kötelező magán-nyugdíjpénztári rendszert, jelenleg ez a vagyon 3160 milliárd forint, ám ha a tagdíjbevételt állampapírokba fektették volna, 3860 milliárd forint lenne az értéke. Selmeczi Gabriella szerint a nyugdíjpénztárak eltékozolták a különbözeteL „De nem csak ez a 700 milliárdos veszteség írható a számlájukra, hozzájön még a nagyon magas működési költség is” - mondta a nyugdíjvédelmi megbízott, aki szerint elképesztő és döbbenetes, hogy 150 milliárd forintot költöttek el csak a működésre. A kormány számításai szerint ha ez az összesen 850 milliárd forint nem veszett volna el, évente egy százalékkal kevesebb lehetett volna az államadósság mértéke. Ez számokban azt jelenti, hogy tavaly év végén 82 százalék helyett hetvenszázalékos lett volna az eladósodottság. A 850 milliárd forintból pedig például kétévi családi pótlékot, ötévi gyest és gyedet, szintén kétévi gyógyszertámogatást vagy öthavi nyugdíjat lehetne kifizetni. Tudni kell: a kötelező magán-nyugdíjpénztári rendszert 20-30 éves időszakra rendezték be, azaz a költségvetésre gyakorolt kedvező hatásait akkor kezdte volna érvényesíteni. A visszalépő tagok átlagosan 76 ezer forint kifizetést kapnak, ellenben 570 ezer ember nemcsak kifizetésre nem számíthat, hanem még csökkent is a befizetésük értéke. A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal elkezdte a magánnyugdíj„alapvetően hibás adatokból von le téves következtetést Selmeczi Gabriella. Az elmúlt napok kormányzati megnyilvánulásai sok esetben nélkülözik a tényeket, vagy valós tényeket tüntetnek fél hamis színben ” - mondta Bába Julianna, a Stabilitás Pénztárszövetség elnögítását, helyszíni vizsgálatokra is sor kerül szeptemberben. Az MSZP szerint csak figyelemelterelés az egész Selmeczi- féle nyilatkozat, mert a valóság az, hogy soha nem látott megszorításokra készül a kormány a szociális ellátás, az egészségügy ke. Szerinte nem ad valós képet a reálhozamban nem részesülő tagok számáról az a kormányzati kommunikációs sem, amely elhallgatja: a kifizetésben nem részesülő volt pénztártagok mintegy 40 százalékának semmilyen befizetése nem volt. és a nyugdíjrendszer területén. „Törvény írta elő, mikor mennyit kell vásárolni állampapírból, és szinte kizárt, hogy el lehetett volna tőzsdézni ezt a vagyont, ahogy ez nem is történt meg. Sőt, mint azt Selmeczi jól tudja, profitot termeltek a pénztárak" - fogalmazott Korózs Lajos. Az MSZP elnökségi tagja szerint Selmeczi demagóg módon próbálja érzékeltetni, hogy milyen veszteségeket jelentett a magánnyugdíjpénztár, mondván, a gyest és még sok mást lehetett volna finanszírozni az ide utalt összegekből. „Nos, a valóság az, hogy semennyit. Ugyanis a beszedett járulékokból nem lehet gyógyszerkasszát, gyest és egyebeket finanszírozni, csak nyugdíjat” - magyarázta el Korózs Lajos. Szegények tömegét taszítják a nyomor felé? Csütörtökön egyeztet a hat szak- szervezeti konföderáció és a Nemzetgazdasági Minisztérium az új munka törvénykönyvének tervezetéről. „Mi egy normális, háromoldalú, valódi konzultációt kezdeményeztünk, ehhez képest külön velünk és külön a munkáltatókkal egyeztet a kormány. Ezért ezt csak első lépésként vagyunk hajlandók elfogadni” - mondta Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke. Hozzátette: félő, hogy ez csak egy félmegoldás és látszatkonzultáció lesz. „Két horgot beletettek ebbe a dologba: egyrészt a védett kor intézményét, ami jelenleg volt, kihúzták belőle. A másik pedig a kismamák ügye. Ezt a kettőt gond nélkül vissza tudják tenni, csakhogy a másik 114 pont, amit kifogásoltunk, marad” - hangsúlyozta Pataky Péter. Az MSZP a munka törvény- könyvének tervezete elleni széles körű társadalmi fellépésre buzdít mindenkit, az ellenzéki párt szerint ugyanis a munka- vállalók helyzetét rontó javaslatok ellen csak össztársadalmi szinten lehet fellépni. „A tervezet lehetőséget adna a túlórák nem pénzben, hanem szabadidőben történő kompenzálására”- mondta Gúr Nándor. A szocialista politikus bírálta a délutáni pótlék elvételét és az éjszakai pótlék mértékének csökkentését is, valamint azt, hogy a munka- vállaló az eddiginél kisebb arányban rendelkezhetne a szabadságának időpontjáról. A politikus elmondta azt is: a tervezet értelmében növekedne a munkavállalók kártérítési kötelezettsége akkor is, ha az általuk okozott kár nem szándékosság következménye. Gúr Nándor kijelentette: jelenleg Magyarországon 100 ezerrel több a munka- nélküli, mint a válságot megelőzően volt, és mintegy 3,7 millió ember él a létminimum alatti jövedelemből. „Ennek ellenére a kormányzat szétveri a közfoglalkoztatás rendszerét, ami a jelenleg is szegénységben élők sokaságát taszíthatja a nyomor felé”- mondta Gúr Nándor. ■ Bába: Hibás adatokból hibás következtetések Visegrádi négyek: egyre borúlátóbb a lakosság A lengyelek és a csehek jóval elégedettebbek saját anyagi helyzetükkel és az országuk gazdaságával, mint a szlovákok vagy a magyarok, a lakosság várakozásai tekintetében viszont alig van különbség a visegrádi négyek lakosainak véleménye között - derült ki a legfrissebb Tárki- kutatásból. Százból csak tíz magyar elégedett a mostani anyagi helyzetével és csupán kettő elégedett az ország gazdasági állapotával. A lengyeleknél és a cseheknél tízből hárman-négyen értékelik jónak háztartásuk anyagi viszonyait. A felmérés alapján az anyagi helyzethez fűződő egyéves kilátások terén viszont alig van különbség a négy ország mutatószámai között, és összességében pesszimizmus jellemzi a régiót. A kutatás szerint a derűlátás csak a lengyelek 17 százalékára és a magyarok 15 százalékára jellemző, de ettől nem sokkal maradnak el a szlovákok és a csehek sem (13 százalékos, illetve 10 százalékos aránnyal). A régió felnőtt népességének jelentős többsége tehát változatlanságot vagy a helyzet romlását várja. „A magyarok és a szlovákok már most olyan rosszul érzik magukat, mint amennyire a csehek és lengyelek rosszul fogják magukat érezni egy év múlva” - derült ki a felmérésből. ■ Ukrán módi Továbbra is őrizetben marad a hivatali visszaéléssel vádolt Julija Timosenko volt ukrán kormányfő. Kijevben, ahol hétfőn folytatódott a bírósági meghallgatása, több száz támogatója és ellenzője vonult ismét utcára. A tüntetők aláírást gyűjtenek egy petícióhoz, amelyben Viktor Janukovics elnök lemondását követelik. London belvárosára is átterjedtek a zavargások Már London központjában, a turisták által kedvelt Oxford Streeten is megjelentek a fosztogatók, több üzlet kirakatát törték be. Szombaton Tottenham negyedben kezdődtek a zavargások, de több más kerületre is átterjed- ■ Clegg: tek. A fosztogatók számos bevásárló- központot, műszaki üzletet raboltak ki és gyújtottak fel. A rendőrök 100 fosztogatót tartóztattak le. A zavargásokban 35 rendőr sebesült meg. Három rendőr akkor sérült meg, amikor elütötték őket, miközben megpróbáltak elfogni egy embert. A zavargások azután kezdődtek, hogy a rendőrök egyelőre tisztázatlan körülmények között lelőttek egy afrikai származású férfit egy razziában. Nick Clegg miniszterelnök-helyettes a BBC- nek a zavargások második éjszakájáról hétfőn úgy nyilatkozott: ez „szükségtelen, opportunista lopás és erőszak volt, aminek semmi köze sincs Mark Daggan halálához”. A politikus szerint nem szerencsés, hogy ilyesmi történik Londonban egy évvel az olimpiai játékok megrendezése előtt. A Scotland Yard megígérte: hétfő éjjel több rendőrt küldenek az utcákra, hogy megakadályozzák a további zavargásokat. ■ szükségtelen erőszak volt.
