Petőfi Népe, 2011. február (66. évfolyam, 26-49. szám)

2011-02-01 / 26. szám

6 2011. FEBRUÁR 1., KEDD GAZDASÁG A BUX index 2011. január 31-én 22 500 22400 22301 22 300 P«K Előző heti záróérték: 23 850 1 Változás:-0,62% [ 153#, a KjwYorlrti tőzsde nyitása f\ 09.00 11.00 13.00 15.00 16.30 FORRÁS: BÉT NYERTESEK 2011.01.31. Részvény Uiolsóár(R) Változás(%) Millió Ft Egis 21500 1,41 142 Richter 42 450 0,81 1573 Synergon 506 0,59 4 Mól 22 350 0,02 2 679 Econet 90 0,00 15 VESZTESEK FORRÁS: BÉT Részvény Utolsó ár (Ft) Változás (%) Millió Ft RFV 8960-2,60 72 MTelekom 541-2,16 740 ANY 725-1,76 2 OTP 5565-1,66 10 461 Fotex 386-1,02 8 A BUX index az elmúlt napokban 22700 22791 22 600, _._________________ ponK 01.21 01.24 01.25 01.26 01.27 01.28 /"a|> FORRÁS: BÉT BÉT-áruszekció (forint/tonna, 01.31.) ■P' t Új elszámolási ár EUROBÚZA 2011. augusztus_______56000 MA LMI BÚZA 2011. március_________76500 TA KARMÁNYBÚZA 2011. március_____ 67 700 TA KARMÁNYKUKORICA 2011. március 59 000 OLAJNAPRAFORGÓ 2011. március 135500 MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2011. január 31-én 1€ 1$ 1CHF f f f 273,30 Ft 200,31 Ft 212,46 Ft +1,37 Ft +2,17 Ft +2,85 Ft Forintbetéti1 kamatok (%) 2 hó 3 hó| Allianz Bank 4,25 4,25 Banco Popolare 3,48 3,51 Budapest Bank 2,75 2,75 Erste Bank 2,50 2,50 Erste Bank*­7,50 FHB3 *7,00 6,50 MKB Bank 3,95 4,04 OTP Bank 1,25 1,25 OTP Bank3­5,00 Raiffeisen Bank3 4,50 4,50 1 ALAPTERMÉKEK 1 MILLIÓ FORINTRA 2 BÓNUSZ I. FORINT BETÉT 3 FHB AKTÍV BETÉT AKCIÓ 4 AKCIÓS AKTÍV BETÉT * FHB AKTÍV BETÉT 6 HÓNAPOS AKCIÓ Euró-valutaárfolyamok (forint/euró, 01.31.) Vételi Eladási | Allianz Bank 266,76 280,44 Budapest Bank 265,18 281,58 CIB Bank 261,83 283,65 Citibank 262,74 284,64 Erste Bank 266,23 281,57 K&H Bank 265,26 280,54 MKB Bank 266,27 279,93 OTP Bank 266,42 280,08 Raiffeisen Bank 266,46 278,44 fej 4 W% * '! mSkw v Emelkedő nyugdíjkorhatárok szigorítások Nyugdíj reformokkal mentenék a deficites büdzséket Görögországban népharagot váltott ki tavaly a nyugdíjkorhatár 65 évre való emelése. Európában szinte mindenhol hasonló intézkedéseket terveznek Több európai országban is rossz híreket kaptak a leendő nyugdíjasok az el­múlt napokban, mivel szinte mindenhol a nyug­díjkorhatár emelését ter­vezik, Magyarországon például 62-ről 65 évre. Munkatársunktól A deficitproblémákkal küzdő euróövezeti országok költségve­tési konszolidációjának egyik kulcseleme lett a nyugdíjreform. Spanyolországban a korhatár 65-ről 67 évre történő emeléséről pénteken döntött a szocialista kabinet. A szakszervezetek any- nyit kiharcoltak Jósé Luis Rodriguez Zapatero kormányá­val szemben, hogy azok, akik 38,5 éven keresztül fizették a já­rulékukat, továbbra is nyugállo­mányba vonulhatnak 65 évesen. Dániában Lars Lökké Rasmus­sen kormányfő jobbközép-libe­rális kabinetjének múlt héten bemutatott reformterve egyfelől a nyugdíjrendszer finanszíroz­hatóságát kívánja biztosítani a 2014-ig 67, később pedig 71 év­re emelkedő nyugdíjkorhatárral. Másrészt így próbálnák megaka­dályozni azt, hogy a társadalom elöregedése akut munkaerő- hiányt okozzon, és ezzel megfojt­sa a gazdaság életképességét. Magyarországon jelenleg kú­szik fel az öregségi nyugdíjkor­határ 62-ről 65 évre. Az 1952 előtt születettek számára még az előbbi az irányadó érték, majd minden évvel 180 nappal emel­kedik a korhatár, így az 1957-ben vagy az után születettek eseté­ben a korhatár eléri a 65 évet. Az öregségi nyugellátásra való jogo­sultság további feltétele az, hogy az illető legalább húszévnyi szol­gálati idővel rendelkezzen. En­nél kevesebb biztosítotti jogvi­szony mellett résznyugdíj jár a nyugállományba vonulóknak, 15 • Spanyolország A korhatár 65-ről 67 évre történő emelé­séről döntött a kormány • DÁNIA 2014-ig a jelenlegi 65- ről 67 évre emelné a kor­mány a nyugdíjkorhatárt, amelyet hosszabb távon 70 év fölé vinnének • GÖRÖGORSZÁG Athén 2010 májusában döntött a korha­tár azonnali 65 évre történő emeléséről, ezt 2020-ban vizsgálják felül • FRANCIAORSZÁG A párizsi nemzetgyűlés 2010 októberé­ben hagyta jóvá a nyugdíj- korhatár 60-ról 62 évre tör­ténő emelését évnél kevesebb szolgálati idő mellett azonban már ez sem. Egy tavalyi módosítás szerint a leg­alább 40 évnyi jogosultsági idő­vel rendelkező nők koruktól füg­getlenül kérhetik nyugellátásuk megállapítását. Az időskori ellátás 40 évnyi szolgálati idő mellett jelenleg az illető átlagos nettó bérének 80 százalékát teszi ki. Az ennél rö- videbb munkaviszonyt a jogsza­bály 1-2 százalékos nyugdíjcsök­kentéssel „honorálja”. Lehetőség van arra is, hogy valaki a korha­tár betöltése előtt vonuljon nyug­• Németország A berlini tör­vényhozás 2007 tavaszán hagyta jóvá a nyugdíjkorha­tár 65-ről 67 évre történő emelését, 45 évnyi járulékfi­zetés után 65 évesen vissza lehet vonulni • Litvánia A vilniusi kabinet 2010-ben döntött arról, hogy 65 évre emeli a korhatárt 2012 és 2026 között, de a törvényhozáson nem ment át a javaslat • Észtország Egy 2010. tava­szi döntés értelmében 2026- ig 65 évre emelik a korha­tárt nők és férfiak számára egyaránt forrás: vgcyojtés állományba. Az 1950-ben szüle­tett férfiak, valamint az 1952- ben vagy 1953-ban született nők 40 évnyi szolgálati idő mellett „büntetés” nélkül megtehetik ezt, amennyiben pedig 37 és 39 év közötti szolgálati idővel ren­delkeznek, csökkentett összegű előre hozott nyugdíjat kaphat­nak. Ennél szélesebb körű előre hozott nyugdíj illeti meg azt az 1951-ben vagy az után született férfit és azt az 1959-ben vagy az után született nőt is, aki szintén rendelkezik 37 évnyi szolgálati idővel. Amennyiben a hivatalos öregségi nyugdíjkorhatárhoz az illetőnek maximum egy éve hi­ányzik, havi 0,3 százalékot „bu­kik el” a nyugellátásából, ennél korábbi nyugállományba vonu­láskor pedig havi 0,4 százalékot. Ezek a szabályok a Bajnai- kabinet nevéhez köthetők, nem­rég azonban Orbán Viktor kor­mányfő is kilátásba helyezte az előre hozott és kedvezményes időskori nyugdíjazás szigorítá­sát. Ez mindenekelőtt a rokkant­sági ellátásokat érinti majd. A 65 évnél fiatalabb nyugdíja­sokra vonatkozó jövedelmi kor­lát emelését tervezi a német ke­reszténydemokrata-liberális koalíció. A nyugdíjból és a kiegé­szítő keresetből származó jöve­delem összege nem haladhatja meg az aktív időszakban elért legutolsó bruttó fizetést. Nyugdíjreformok Európában Megújították a kollektív szerződést axel Springer Hosszú tárgyalássorozaton egyeztettek a Sajtószakszervezettel Hosszabb tárgyalássorozat befe- jeztével találkozott kiadónk me­nedzsmentje a Sajtószakszerve­zet vezetőivel. A megbeszélésen megújították a kollektív szerző­dést, mely az első változat óta im­már a huszonegyedik a sorban. Az Axel Springer magyarországi cégcsoportja nevében dr. Bayer József ügyvezető igazgató, a Saj­tószakszervezet részéről pedig F. Kováts Éva elnök és Tripolszky László társelnök írta alá a doku­mentumot, melynek rendelkező- s sei február 1-jétől hatályba lép- | nek. A kollektív szerződés irány- | adó a cégcsoport valamennyi al- J kalmazottja munkaviszonyában I kollektív szerződés vagy munka­ügyi szabályzat formájában. ■ Képünkön: dr. Bayer József, az Axel Springer Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója, F. Kováts Éva, a Sajtószak­szervezet elnöke és Tripolszky László társelnök aláírta a kollektív szerződést, amely mától lépett hatályba Közel százezren döntöttek a magánkasszák mellett A magánkasszáknál maradó nyugdíjpénztári tagok száma akár a 100 ezret - a pénztári ta­gok számának több mint a 3 szá­zalékát - is elérheti számításaink szerint a hosszabb nyitva tartás­sal üzemelő ügyfélszolgálatokon. Délután négy óra körül a már re­gisztrált és iktatott nyilatkozók száma közel 92 ezer volt, de az Országos Nyugdíjbiztosítási Fő- igazgatóság (ONYF) sajtótitkára arányosított becslést a majdani végeredményről nem kívánt kö­zölni. Az biztos, hogy aki este hat óráig sorszámot kapott, minden­képpen sorra is került - tette hoz­zá Szőke Lovas Zsuzsa. Mivel tegnap volt az utolsó esély a nyilatkozatok megtételé­re, már kora reggel kígyózó sorok álltak a nyugdíjfolyósító mindhá­rom budapesti irodájánál, azon­ban néhány órával később az ügyintézés már zökkenőmente­sen haladt. Beigazolódtak azok a várakozások, hogy a maradók döntő többsége az utolsó pillanat­ban fog nyilatkozni. Aki a magánrendszert válasz­totta, annak személyesen kellett nyilatkoznia erről a 36 nyugdíj- biztosítási igazgatóság valamelyi­kénél, a Nyugdíjfolyósító Igazga­■ A maradók többsége az utolsó pillanatokban nyilatkozott. tóságnál vagy az ONYF-nél. A tar­tósan külföldön dolgozó vagy kül­földön tanuló magán-nyugdíj­pénztári tagok a külképviselete­ken is megtehették nyilatkozatu­kat. Aki nem nyilatkozott, annak 2011. március 1-jével automati­kusan megszűnik a tagsági jogvi­szonya, és számlaegyenlegét át­utalják az állami nyugdíjalapba. Az állami rendszerbe visszalépők tagi kifizetései - a korábban be­fizetett tagdíj-kiegészítések és a reálhozam - adómentesen felve­hetők lesznek. Aki továbbra is magán-nyug­díjpénztári tag marad, a 2011. de­cember 1-je után megszerzett, já­rulékalapot képező jövedelmei után nem szerez további szolgá­lati időt az állami rendszerben, annak ellenére, hogy fizetése után a munkaadó továbbra is az államnak utalja a 24 százalékos munkáltatói járulékot; a további­akban csak a pénztárba utalt 10 százalékos járulékrész után szá­míthat járandóságra. ■ A szolidaritás mellett érvelt Brüsszelben Orbán Az Európai Uniónak el kell kerül­nie, hogy belső vitáiban szembe­állítsák a versenyképességet és a szolidaritást, mert altkor az utób­bi veszíteni fog - jelentette ki Or­bán Viktor hétfőn Brüsszelben, az Európai Bizottságnak az unió felzárkóztatási (kohéziós) politi­kájáról rendezett konferenciáján. A kormányfő hangoztatta, azt is ki kell mondani, hogy a kohé­ziós politika nem egyszerűen redisztribúciós, a forrásokat újra­elosztó politika, hanem egyúttal versenyképesség-javító rendszer is. Szerinte az ebből eddig része­sedő régiók jelentős eredménye­ket tudtak felmutatni, javult a versenyképességük, megindult a felzárkózásuk. ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom