Petőfi Népe, 2010. november (65. évfolyam, 254-278. szám)

2010-11-09 / 260. szám

2010. NOVEM KOZELET Miért fél, miniszterelnök úr? - ezt a kérdést akarta feltenni Gyurcsány Ferenc Orbán Viktornak a parlamentben, ő viszont Bukarestben tárgyalt tegnap. A volt kormányfő nem fogadta el a válaszadásra kijelölt Navracsics Tibort, mert meg akarja hagyni a lehetőséget Orbánnak. ■■■ Nagy: Ez nem minőség! Lázár úgy enyhít, hogy szigorít különadó Közszolgának 3,5 milliós, állami vezetőnek 2 milliós lenne az összeghatár Elhunyt az elgázolt tolókocsis kislány is A KÓRHÁZBAN tegnap életét vesztette az a kerekes szék­ben ülő 13 éves kislány is, akit édesanyjával és nagy­anyjával gázoltak el a Bor­sod megyei Nemesbikken a hét végén. A gázoló autóban két ember ült, az egyik ká­bítószert használt, a másik ivott a baleset előtt. Mind­kettőjüket őrizetbe vették. Kaszinótojással szabad véleményt nyilvánítani megszüntették a garázda­ság miatt indult szabálysér­tési eljárást Dániel Péter ügyvéd ellen, aki nyáron összekente egy kaszinóto­jással a nemzeti együttmű­ködésről szóló politikai nyi­latkozat egyik példányát a pénzügyőrség hivatalában. A bíróság szerint az ügyvéd tette belefért a vélemény­nyilvánítás szabadságába. A HÖOK-nak nem tetszik a tervezet A vizsgaalkalmak számá­nak drasztikus korlátozása nem a minőség fokmérője - értékelte tegnap a HÖOK a felsőoktatási törvény vita­iratát Nagy Dávid elnök szerjpt nem kell korlátlan számú vizsgaalkalmat biz­tosítani, de a tervezett négy­öt alkalom utáni „kicsapást” indokolatlanul súlyosnak tartja. A szervezet beleszó­lási jogot kér a vizsgasza­bályzatba. Maradhat némi hatásköre azAB-nek? csak akkor dönthet költ­ségvetési és adójogsza­bályokról az Alkotmánybí­róság, ha a törvény érinti az alkotmányban szereplő egyes alapjogok valame­lyikét - ez a lényege an­nak a módosító javaslat­nak, amelyet hétfő dél­után nyújtott be az Alkot­mánybíróság jogkörét kor­látozó javaslatához Lázár János, a Fidesz frakcióve­zetője. Ilyenek például azok az alapjogok, mint az élethez, emberi méltó­sághoz, személyes adatok védelméhez való jog. Ki­maradt tehát az alapjo­gok közül a tulajdonhoz való, tehát az Alkotmány- bíróság a javaslat elfoga­dása esetén nem vizsgál­hatná a magán-nyugdíj­pénztári járulékok elvoná­sáról szóló törvény alkot­mányosságát. „meggyőződésem, hogy a többségi demokrácia elvét kell érvényesíteni” - mondta Lázár, aki azt ja­vasolta, hogy ne kössék össze a népszavazási til­tott kérdésekkel az AB jog­körét. Az eredeti előter­jesztés szerint a testület nem ítélkezhetett volna olyan kérdésekben, ame­lyekről népszavazást sem lehet tartani: elsősorban költségvetési és adótörvé­nyekről. Előzőleg Schmitt Pál köztársasági elnök tegnap délelőtt hivatalá­ban fogadta a Fidesz frak­cióvezetőjét. Szintén előz­mény: egy hete Schmitt Pálnál járt elődje, Sólyom László, aki nem értett egyet az Alkotmánybíró­ság hatáskörét megnyirbá­ló alkotmánymódosító ja­vaslatokkal. A különadó összeghatárát 3,5 millió forintra emel­nék, de az állami és ön- kormányzati vezetőknél megmaradna a 2 milliós határ. Január helyett vi­szont öt évre visszamenő­leg érvényesítenék a vég- kielégítési sarcot. A nyugdíjba vonulókat mindez nem érinti. Vég Márton Lázár János fldeszes frakcióvezető új javaslatát az igazságügyi miniszter jogállami megoldásnak tartja „A bölcsek köve nincs a birto­kunkban” - ismerte be Lázár Já­nos. A Fidesz frakcióvezetője tegnap a parlamentben és az Országos Közszolgálati Érdek­egyeztető Tanács ülésén is is­mertette az alkotmányellenes különadóval kapcsolatos módo­sító javaslatait. Újdonság: az ere­detileg 2010. január 1-jéig visz- szamenőleg kivetni kívánt kü­lönadót az új változat szerint im­már a 2005. január 1-je után ki­fizetett juttatásokért kellene megfizetni azoknak, akik állami § vagy önkormányzati szervtől, 2 cégtől végkielégítést kaptak. Ezt 1 november elején, még az erede- J ti tervezethez benyújtott módosí- 1 tó indítványban a Jobbik vetette fel. Indoklás: adóügyekben öt év az elévülés, és ha a különadót adónak tekintik, akkor ötéves el­évüléssel érdemes számolni. A Munkástanácsok Országos Szövetségének számításait elfo­gadva a kormány is azt javasolja, a nyugdíjba vonulókra ne vonat­kozzon a 98 százalékos különadó. A 2 milliós összeghatárt pedig a nem vezetőknél emeljék fel 3,5 millió forintra. A juttatások 3,5 millió alatti részébe nem számí­tana bele a szabadságmegváltás. Állami és önkormányzati veze­tőknél (cégvezetőknél is) azon­ban az eredeti terv szerinti 2 mil­lió forinttól számítanák a közter­het, s ebben a körben a szabad­ságmegváltás is adóköteles len­ne. Valamint a nyugdíjba vonuló közalkalmazottakra-köztisztvise- lőkre sem vonatkozik a különadó­törvény, amelyről a jövő héten lesz zárószavazás. „Lehet, hogy nekem kell majd a legtöbbet fi­zetnem” - mondta Lázár János, aki kétszer is kapott szabadság- megváltást a hódmezővásárhelyi önkormányzattól. Ezt a pénzt jó­tékony célra fordította, de most majd különadót is fizetnie kell az MSZP pedig azt javasolja a Fidesznek és személy szerint Lázár Jánosnak, hogy „ne áll­jon meg a megkezdett úton, és a 98 százalékos különadó kvázi visszavonása után te­gyen le a magán-nyugdíjpénz­tári rendszert, illetve az Alkot­mánybíróság hatáskörét fel­számoló törvényjavaslatairól is, és azokat vonja vissza". utána. A kormány nevében Navracsics Tibor reagált Lázár szavaira. Az igazságügyi minisz­ter szerint a Fidesz frakcióvezető­je megfelelő jogállami megoldást talált. Az Országos Közszolgálati Ér­dekegyeztető Tanács munkavál­AZ LMP-ne/c az lenne jogálla­mi megoldás, ha az AB dön­tése nyomán „a különadót mint olyat elfelejtenék” - mondta Schiffer András frak­cióvezető. Megoldásként emlí­tette, hogy a tisztességtelenül kifizetett jövedelmeket a há­roméves munkajogi elévülési időn belül bírói úton le­hessen visszaszedni. lalói oldala az új szabályokat is el­fogadhatatlannak nevezte. Sérel­mezik, hogy a szabadságmegvál­tás mellett a felmentési időre já­ró juttatások nem kerültek ki a 98 százalékos különadó hatálya alól. Fehér József leszögezte: az öt évre visszamenőleges hatályt elutasítják. Varga László, a SZÉF vezetője pedig azt hangsúlyozta, a bejelentések nem oldják fel az alkotmányossági aggályt, az ösz- szeghatár pedig megbélyegző. A PDSZ elégedett az új javaslattal, mert a tanárok megmenekültek a tehertől. De a visszamenőleges hatály miatt aggályosnak tartják. Az Alkotmánybíróság egyik legfontosabb kifogása az volt, hogy a különadó azokat is érin­tette, akik több évtizedes munka után távoznak, és törvény garan­tálja nekik a végkielégítést. LMP: miért nem bírói úton veszik vissza? Újra elvörösödött az iszaptól a Torna-patak Újraindult a tanítás hétfő reggel a devecseri általános iskolában mintegy 200 felső tagozatos szá­mára, öt héttel a vörösiszap-ka- tasztrófa után. Az alsósok tovább­ra is napi 30 kilométeres kerülő­vel, a korábban bezárt Somló- szőlősön tanulhat­nak, ahová külön- busz szállítja őket. A forgalmat közleke­désbiztonsági szem­pontból, illetve a zaj- és porcsök­kentés érdekében elterelték. A devecseri zeneiskola épületében, ahol a kitelepített Dankó-telepi ro­ma családok aludnak, leszerelték a falról az iskolatáblákat, elvittek minden olyan eszközt, amely az oktatáshoz szükséges. ■ Az alsósokat továbbra is utaztatják. A Kolontáron élő tucatnyi alsó tagozatos iskolás Ajkára jár, fel­ső tagozatos képzés nincs a tele­pülésen. Ismét nagy mennyisé­gű gipszet és savat kell önteni Kolontárnál a Torna-patakba, mert a hétfő reggel óta tartó eső­zés miatt újra élénk­vörös lett a patak vi­ze, és a szakemberek attól tartanak, hogy a lúgosságot mutató pfi-érték ismét emelkedhet. A pa­tak környékén 55 hektárnyi föld­terület szennyeződött. A Mai Zrt. peren kívül is meg­egyezne, ha az állam kártérítési pert indítana ellene az iszapöm- lés miatt. Az állam nem zárná ki a tárgyalás lehetőségét. ■ Hosszabbítás. Meghosszabbította Geréb Ágnes eltiltott szülész szakorvos előzetes letartóztatását január 8-ig a bíróság, mert „Geréb veszélyeztetné a tárgyi bizonyítékokat, és esély van arra, hogy újabb hasonló jellegű bűn- cselekményt követne el". A Szülők a Szabad Szülésért Egyesület és a Születésház Egyesület Pesten fáklyás fel­vonulással tiltakozott a döntés ellen. Építkezhet Fritzi, az amstetteni rém Építési engedélyt kapott egy 13 épületből álló sorház, egy iroda­ház és egy hozzá tartozó mélyga­rázs építésére az életfogytiglan- ra ítélt Josef Fritzi. A mérnök fér­fi 24 éven keresztül fogva tartot­ta lányát pincéjükben, többször megerőszakolta és hét gyerme­ket nemzett neki. Az amstetteni rém nem sokkal azelőtt csődbe került, hogy letar­tóztatták 2008-ban. De most csőd- eljárási biztosán keresztül építé­si engedélyt kért. Nem tudni, mi­ként vezetheti a munkát. De az önkormányzat a Fritzi által 2006- ban leadott tervezetet választotta 2010. november első napjaiban. A helyiek a leendő projektet Fritzl- toronynak hívják. ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom