Petőfi Népe, 2010. október (65. évfolyam, 229-253. szám)

2010-10-26 / 249. szám

6 2010. OKTÓBER 26., KEDD GAZDASÁG A BUX index 2010. október 25-én 23 700 Változás: 0,81% 23 600 j 09.00 11.00 13.00 15.00 16.30 FORRÁS: BÉT NYERTESEK . 2010.10.25. Részvény Utolsó ár (Ft) Változás (%) Millió Ft Rába 930 2,42 62 TVK 3 530 2,31 4 PannErgy 1023 2,30 163 Egis 23 000 1,76 213 Richter 46 500 1,75 1277 Danubius 3 690 1,65 2 ANY 711 1,57 4 VESZTESEK ________ _____FORRÁS: BÉT Ré szvény Utolsó ár (Ft) Változás (%) Millió Ft | Synergon 575 -0,69 3 FHB JJ51 -0,60 _ 38^ Mól " 20 745 0.02 1681 A BUX index az elmúlt napokban 23800 BÉT-áruszekció (forint/tonna, 10.25.) Új elszámolási ár EUROBÚZA 2010. december 57 000 TAKARMÁNYBÚZA 2010. december 53 500 TAKARMÁNYKUKORICA 2010. november 47 510 TAKARMÁNYÁRPA 2010. december 47 000 OLAJNAPRAFORGÓ 2010. október 119 000 MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2010. október 25-én 1€ 1$ 1CHF 55 4 4 4 273,94 Ft 195,14 Ft 201,22 Ft-1,69 Ft-3,35 Ft-2,30 Ft Forintbetéti1 kamatok (%) 2 hó 3 hó Allianz Bank 4,15 4,25 Banco Popolare 3,20 3,25 Budapest Bank 2,75 2,75 Erste Bank 2,50 2,50' FHB3 6,75* 6,00 MKB Bank 3,95 4,04 OTP Bank 1,00 1,00 OTP Bank2 3,00 5,00 Raiffeisen Bank2 4,50 4,50 1 ALAPTERMÉKEK 1 MILLIÓ FORINTRA 2 FOKOZÓDÓ 3X2 HÓNAPOS FORINTBETÉT 3 FHB AKTÍV BETÉT AKCIÓ ’ FHB AKTÍV BETÉT 6 HÓNAPOS AKCIÓ Euró-valutaárfolyamok (forint/euró, 10.25.) ■■1 Vételi Eladási 1 Allianz Bank 267,36 281,07 Budapest Bank 266,69 283,18 CIB Bank 263,12 285,04 Citibank 262,29 284,15 Erste Bank 267,15 282,55 K&H Bank 266,62 281,98 MKB Bank 265,93 279,57 OTP Bank 266,91 280,59 Raiffeisen Bank 267,73 279,77 A kórházi adósság okai ■ az ágazatból kivont 230 milliárd ■ aránytalan informális pénzosztások ■ finanszírozási módszertani és jogi problémák ■ szerkezeti gondok ■ gazdasági és menedzsmenthiányosságok Forrás: a 2010. júniusi adósság­felméréskor készített elemzés Az államtitkár söpröget egészségügy A talpon maradáshoz kevés a „talált” 27,5 milliárd forint Már a behajtócégek sem veszik át a kórházi adóssá­got az egészségügy háttér­iparától, mert nincs esély, hogy sikerül szert tenniük a pénzre - mondta Jóbai Zsolt, az Orvostechnikai Szövetség alelnöke. Nógrádi Tóth Erzsébet Az Orvostechnikai Szövetség becslése szerint 30-40 milliárd forintra tehető a teljes orvostech­nikai ipar kinnlevősége, s 20-30 milliárd között van a lejárt szám­lák összege - ad magyarázatot a Világgazdaságnak Hornyák László elnök. Nem ritka a kórhá­zak egy éven túli adóssága, amelynek behajtásáról az egyes intézményekben a kijelölt csőd­biztossal tárgyalnak. Intő jel az is, hogy míg a bankok korábban egy-egy nagyobb tendernél - bízva az Országos Egészségbiz­tosítási Pénztár (OEP) által fi­nanszírozott vásárlások ki- egyenlítésének garanciájában - hiteleztek a beszállítóknak, 2009 eleje óta nem adnak pénzt - jelentette ki Jóbai Zsolt. „Úgy tűnik, az egészségügy belső válságának a hatása ko­moly nemzetgazdasági megol­dást igénylő kérdéssé vált. Ebből az is következik, hogy nem ha­lasztható tovább a konszolidáció megkezdése, amelyet az első Or- bán-kormány idejében mi meg- kezdtünk az alapellátásban az amortizáció elszámolhatóságá­val. Akkor 670 milliárd forint volt az ágazat forrásigénye, má­ra lényegesen több” - fogalma­zott Mikola István, a parlament egészségügyi bizottságának el­nöke. A baj nagy, júniusban megha­ladta a 70 milliárd forintot a kór­házi adósságállomány, ennek közel fele lejárt tartozás volt. A A MINTEGY 100 önálló szak­rendelő érdekeit képviselő Medicina2000 elnöke, Varga Imre szerint miközben 20 éve várat magára a teljes intéz­ményrendszer átalakítása, pár hétre elegendő összeg elosztá­sán marakodnak az intézmé­nyek. Sürgősen át kellene térni az olcsóbban fenntartható be­teg közeli ellátásra, máskülön­ben újratermelődik a pénzügyi válság. Ugyan ez az intézményi kör a nyári adósságfelmérés­most készülő harmadik negyed­éves felmérés a félévkor mért tartozás összegének a duplája le­het, év végére elérheti a 100 mil­liárd forintot. Ehhez képest el­törpül az a 27,5 milliárd forint, amely az Egészségbiztosítási Alap (EA) 2007. és 2008. évben keletkezett többletének maradé­ka, s amelyet - a parlament múlt heti döntése alapján - az egész­ségügyi szolgáltatók tartozásai­nak enyhítésére fordíthatnak. Az ágazatért felelős államtit­kár, Szócska Miklós nyugtatgat­ja a rábízott egészségügyi intéz­mények vezetőit: megpróbálnak ben nem szerepelt, de nagy ré­szüknél gyűlnek a kiegyenlít- hetetlen közüzemi számlák. S ha a szolgáltatók egy kisebb rendelőben esetleg lekapcsol­ják a villanyt stb., az végül a kórházakon csattan, mert oda mennek majd a betegek. Mivel Orbán Viktor kormányfő az ön- kormányzatok és az egészség ügy helyzetének rendezését ki­emelt célként jelölte meg, tőle vár megoldást az ágazat - tette hozzá az elnök. minden további fellelhető pénzt „összesöpörni”, s annak szétosz­tására javaslatot tenni a kor­mánynak. Eközben készül az a rende­lettervezet, amely a kórházak­nak juttatott 27,5 milliárd több­letforrás szétosztásáról szól. El­veiről már körvonalazódott a megállapodás a szakmai szer­vezetek és az egészségügyért fe­lelős államtitkárság között, e hét szerdán újabb megbeszélés­re kerül sor a tárcánál - mond­ta Rácz Jenő, a Magyar Kórház- szövetség elnöke. Figyelembe veszik az intézményi adósság mértékét, a várólisták hosszát, azt, hogy mennyivel lépték túl az OEP által számukra engedé­lyezett gyógyítási volumenkor­látot (tvk). Á tvk-túllépés első­sorban a nagyobb kórházaknál, klinikáknál gond, hiszen ők már nem tudják továbbküldeni a hozzájuk utalt betegeket, így, ha kifogyott a keret, vesztesé­gük növelésének tudatában gyógyítanak. Az elnök azt re­méli, a pénz gyorsan eljut az in­tézményekhez, de az is fontos, hogy a jövő évi költségvetés ga­rantálja az ágazat működőké­pességét úgy, hogy hozzáfognak a struktúra átalakításához - tet­te hozzá. A nemzeti bank kiáll a magánnyugdíj­pénztárak mellett A költségvetés folyó finanszíro­zásának problémáit még átme­netileg sem szabad a nyugdíj­megtakarítások terhére orvosol­ni - hangsúlyozza a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa tegnap közzétett állásfoglalásá­ban. A magánnyugdíjpénztárak működésének a hiányosságait nem a rendszer felszámolásával, hanem szabályozói eszközökkel, a verseny erősítésével célszerű kezelni - véli a tanács. A nyugdíjrendszer stabilitása önérték. A jelenlegi hárompillé­res nyugdíjrendszer elősegíti a kockázatok megosztását, összes­ségében biztonságosabb, kiszá­míthatóbb nyugdijakat eredmé­nyez - jegyzik meg. Hozzáteszik: a pénzügyi intézményrendszer stabilitása alapvető feltétele a ki­számítható gazdasági környezet­nek, s meghatározó fontosságú a monetáris politika számára. ■ A központi közigazgatást érinti a leépítés A központi közigazgatásban 5, míg a háttérintézményeknél 10 százalékos létszámleépítést ter­vez a kormány, 5 százalékos álta­lános költségcsökkentés mellett, így pontos az a sajtóban (lapunk­ban is) közölt híradás, miszerint a közszférában a kormány 10 szá­zalékos létszámleépítést tervez, és a közszféra dologi költségei­nek ötszázalékos csökkentését. A központi közigazgatás lét­számcsökkentéséről szóló ko­rábbi híreszteléseket Matolcsy György nemzetgazdasági mi­niszter az Országos Érdekegyez­tető Tanács múlt hét pénteki ülé­sén erősítette meg. A nemzetgazdasági miniszter ugyanakkor Varga Lászlónak, a Szakszervezetek Együttműködé­si Fóruma (SZÉF) elnökének fel­vetésére ígéretet tett arra is, hogy a kormány egyeztetni fog az érintett szociális partnerek­kel a közszféra létszámának és költségvetésből származó kiadá­sainak alakulásáról, de csak ok­tóber 27-e, a 2011. évi költségve­tés tárgyalásának megkezdése után. ■ VG Könyvnyomtatás igény szerint, sokkal olcsóbban kisebb költség A digitális technikával tudnak előremenekülni - Százmilliós fejlesztés Megfordítja a könyvipar eddig megszokott menetét a digitális nyomdai szolgáltatásokat nyújtó Onlineprint Kft. írásMűvek név­re hallgató projektje. Nem a ki­adók által legyártott könyveket értékesítik, hanem a webáruhá- zon forgalomba hozott címeket a megrendeléskor nyomtatják és szállítják ki a vevőknek. A digitális technikának kö­szönhetően itt megszűnik az elő­re gyártás és a késztermék rak­tározásának eddigi költséges gyakorlata. Kereskedelmi árrés sem keletkezik a könyveken (utóbbi mértéke a fogyasztói ár 50 százalékát is elérheti). „Az ÍrásMűvek modellje a könyvki­adás legköltségesebb területeit, a nyomtatást és az értékesítést, raktározást racionalizálja azzal, Milyen egyszerűnek tűnik: mára kezd beérni a több éve kezdett fejlesztés hogy a digitális nyomdatechni­kát ötvözte a webkereskede- lemmel. így a megrendelések függvényében folyamatosan ál­lítható elő a szükséges könyv, s fi­nanszírozhatóvá válik a kis pél­dányszámú megjelenés. Publiká­lási lehetőséget kaphatnak a pá­lyakezdők, s elérhetővé válnak a könyvesboltok polcairól hiányzó régebbi kiadások is” - magyaráz­ta Györgyi János, a kft. egyik tu­lajdonosa, az ÍrásMűvek projekt­vezetője. Egy könyvből akár egy darabot is gazdaságosan elő lehet állítani, így nem kell egyszerre többezres példányszámot ki­nyomtatni s a várható fogyás mértékét kockázatként bevállal­ni. A csatlakozó partnerkiadók­nak csak a könyvek tartalmi ré­szét kell digitális formában előál­lítaniuk. Az eladásnak két pillé­re van, a webáruház s egy boltok­ból álló viszonteladói hálózat, amelynek minden egyes tagja ugyanúgy elérhetővé teszi a digi­tális nyomtatás lehetőségét és a webáruház összes szolgáltatását. Györgyi János elmondta, az egyéni megrendelésre nyomott könyveik ára nem nagyobb a tö­meggyártású termékekénél, mi­vel kimarad belőlük a kereske­delmi árrés. Az utánnyomás problémája is megoldható, digi­tálisan folytonos a hozzáférhető­ség a korábban megjelent és el­fogyott művekhez. Á projektve­zető elmondta: mintegy százmil­lió forintot áldoztak a fejlesztés­re. A nyomda újabb tevékenysé­gi körrel bővülve így növelni tud­ja árbevételét. ■ VG Húsz éve rendezetlen a helyzet

Next

/
Oldalképek
Tartalom