Petőfi Népe, 2010. március (65. évfolyam, 50-75. szám)
2010-03-31 / 75. szám
6 PETŐFI NÉPE - 2010. MÁRCIUS 31, SZERDA MEGYEI KÖRKÉP Nem élhetjük fel a jövőnket környezetvédelem Elkezdődött a próbaüzem Magyarország legmodernebb komposztálótelepén Elkezdődött a próbaüzem Kecskemét új komposztálótelepén. Ezzel Magyar- ország első, teljesen zárt rendszerű szennyvíziszap-feldolgozó üzeme jött létre. A beruházásról és a város egyéb, kulcs- fontosságú környezetvédelmi fejlesztéseiről beszélgettünk dr. Zombor Gábor polgármesterrel.- Mit tudhatunk a szennyvíz- tisztító telepen létrejött beruházásról?- Ez a fejlesztés abból a gondolatból indult ki, melynek jelentőségét ma már világszerte felismerték: a szennyvíziszapban olyan tápanyagok rejlenek még, amelyek azt indokolják, hogy ne a hulladéklerakó telepekre kerüljön haszontalan anyagként - ezzel tovább növelve a környezetkárosító anyagok tömegét -, hanem megfelelő kezeléssel feldolgozva hasznosíthatóvá váljon és visszakerüljön a biológiai körforgásba. A „Kecskeméti Agglomeráció Szennyvízelvezetési és Tisztítási Rendszerének Fejlesztése (ISPA/KA 2003/HU/ 16/P/PE/019) 3. sz Építési szerződés: Kecskeméti Szennyvíz- tisztító Telep Fejlesztése - Új Komposztáló Telep” elnevezésű projekt keretében Magyarországon először valósult meg egy teljesen zárt rendszerben működő, ezáltal tökéletesen környezetkímélő szennyvíziszap-feldolgozó üzem. A komposztálótelep az 1NN0TERV-0MS Konzorcium kivitelezésében elérkezett a próbaüzem fázisába. Utóbbi megkezdődött, és hat hónapig tart. Az utolsó három hónapban a telepnek üzemszerű állapotban kell működnie. Ez alatt a hat hónap alatt kell a vállalkozónak eredményekkel alátámasztva bebizonyítania, hogy a nyertes pályázatában megajánlott komposztálási technológia megfelel az elvárásoknak.- Mit takar ez a technológia, ennek során mi történik a szennyvíziszappal?- Az alkalmazott GORE™- COVER PLS technológiával előállított végtermék a mezőgazdasági felhasználás feltételeinek kell, hogy megfeleljen, a készterméknek kereskedelmi forgalomba hozható engedéllyel kell rendelkeznie. Kezdetben a szennyvíz- tisztító telepen naponta keletkező húsz köbméter rothasztott, stabilizált szennyvíziszapot dolgozzák fel, az utolsó három hónapban pedig már az előírt napi 31,5 köbméteres próbaüzemi mennyiséget. A technológia szerint az iszapot megfelelő mennyiségű fás aprí- tékkal keverik össze, utána betárolják négy darab, egyenként 745 köbméteres beton támfalú silócellába. Ott speciális anyagú ponyvával letakarva, alsó levegőztető rendszerrel 21 napig érlelik, majd áthordva az utóérlelő cellákba, további 21 napos érlelési folyamatnak vetik alá. Ezt követően egy nagy teljesítményű gépen átrostálják, és a végtermék - attól függően, hogy milyen lyukméretű rostát alkalmaztak - vagy virágföld szemszerkezetű, vagy mezőgazdasági földekre kihordható állapotúvá válik. Mindezek a technológiai folyamatok teljesen zárt körülmények között zajlanak. A belső terek levegőjét óránként kétszeres légcserével, közel 350 négyzetméteres zárt biofilteren szűrik át. így 92-95 százalékos szagemissziót érnek el, a levegő így jut ki a szabadba, tehát a környezet további szagterhelését meggátolják.- Mikorra a várható a műszaki átadás?- A próbaüzem sikeres lefolytatása után várható a műszaki átadás-átvétel, ez reményeink szerint szeptember 15-én lesz.- Kecskeméten jelenleg számtalan olyan fejlesztés van folyamatban, amelyik a környezetvédelmet szolgálja. Nem keveset költenek ilyen célokra.- Nem lehet kérdés, hogy erre mindig kell forrásokat találni és áldozni. A környezetközpontú gondolkodásmódot csak így tudjuk elterjeszteni. Az ilyen beruházások célja, haszna valójában kettős. Az egyik azonnal megmutatkozik, nevezetesen az, hogy mennyit kell költeni energiára. Egy hőszigetelt, cserélt nyílászá- rós, futés-korszerűsített épületben például akár felére csökkenhet a fűtésszámla, ami azonnali, komoly megtakarítás a családoknak. De ugyanez igaz az intézményeinkre is. Ha pedig utóbbiak fenntartása kevesebbe kerül, akkor az önkormányzatnak több forrása marad további fejlesztésekre vagy oktatási, egészségügyi célok támogatására. A környezetvédelmi beruházások, energiatakarékosság másik haszna ugyan nem azonnal mutatkozik meg, de évtizedes távlatokban létkérdés: nem éljük fel a jövőnket. Az önkormányzat ezért messzemenően támogatja a megújuló energiaforrások alkalmazását is.- Mondana néhány példát?- A megújuló energiaforrások közül a biomassza rendelkezik az egyik legnagyobb potenciállal. A kecskeméti önkormányzat többségi tulajdonában lévő Bácsvíz Zrt. két évtizede gázmotorokban égeti el a szennyvíziszapból előállított biogázt. Ezzel napi 6000 kilowatt villamos energiát állítanak elő, és ezzel az energiaköltségeiket csökkentik. A cég most a szintén többségi városi tulajdonban lévő Termostar Kft-vel együtt arra készül, hogy energiafűz-ül- tetvényeket hoz létre. Ezt a törvényi kötelezettséggel visszatartott csapadékvízzel locsolják majd. Energiafűzzel fűtve a távfűtés árát tovább lehet csökkenteni. Ezenkívül nem utolsó szempont, hogy a város kevésbé függ majd a gáztól. Túl ezeken a napenergia hasznosításában is gondolkodunk. Azt tervezzük, hogy az ön- kormányzati tulajdonú épületek melegvíz-ellátását napenergiával oldjuk meg. Kétségtelen, hogy ez a beruházás sem lesz olcsó, de a megtérülése úgy anyagilag, mint környezetvédelmi szempontból nem kétséges. ▲ Kecskeméten tesznek is a környezetvédelemért adatok és jelentős összegek igazolják, hogy Kecskemét az a város, ahol a környezetvédelemről és energiamegtakarításról nemcsak beszélnek, hanem tesznek is érte. Eddig 53 önkormányzati tulajdonú épületben újították fel a ßtösi rendszert, és 93 intézményi épületben történt meg a villamos rendszer rekonstrukciója. Az önkormányzat évente nem kevesebb mint egymilliárd forinttal támogatja a panelprogramot, ez idén is így lesz. Ezenkívül 2010- ben ismét húszmillió forintot költenek a tävßtött lakások fűtés-korszerűsítésére, így év végére minden második panellakásban szabályozható lesz a ßtös. A szolgáltató Termostar Kft. következetes gazdálkodásának és fejlesztéseinek köszönhetően sikerült elérni, hogy a háztartások tavaly október óta 10 százalék hődíjkedvezményt kapjanak, az önkormányzat pedig garantálja, hogy a következő ßtösi szezonban is váltó zatlan marad a hődíj - ßgget- lenül a gyakori és jelentős gázáremelésektől A technológia szerint az iszapot fás aprítékka! keverik össze, utána betárolják négy darab, egyenként 745 köbméteres beton támfalú silócellába Neve egybeforrt a „Röpülj, páva!” országos mozgalommal népfőiskola Vass La] os zeneszerzőre, a nemzet karnagyára emlékeztek szombaton Laki teleken Negyven esztendővel ezelőtt a televízió „Röpülj, páva!” népdalos vetélkedője, Vass Lajos zeneszerző elbűvölő egyénisége, vonzereje országos mozgalmat indított. Hatására szinte minden településen népdalkör alakult. Lakiteleken először 1971 novemberében Gyöngyösi György, Le- zsák Sándor és a helyi Szikra kórus szervezett Vass Lajossal járási népdalos találkozót a művelődési házban. Szombaton a Lakitelek Népfőiskolán erről is megemlékeztek. Vass Lajos Vass Dániel fotókiállításának megnyitója után, padavató körséta keretében egy-egy népdallal köszöntötte a több száz résztvevő a Népfőiskola udvarán elhelyezett padokat faragó művészeket és a padok névadóit. A századik évében járó Búza Barna szobrászművész alkotását, Vass Lajos zeneszerző bronz mellszobrát Faragó Laura, a „Röpülj, páva!” televíziós vetélkedő egykori győztese és Birinyi József nép- zenekutató leplezte le. A szobor talapzatán ez a felirat olvasható: „Hogy fényesedjenek a lelkek.” A faragott padok névadói Bíró Zoltán, Budai Ilona, Búza Barna, Csengey Dénes, Csoóri Sándor, gróf Esterházy János, Faragó Laura és Szakolczay Lajos, Fekete Gyula, Gyarmati Dezső, Illyés Gyula, Makovecz Imre, Nagy László, Németh László, Örkény István, Püski Sándor és Zoltán Ilona, Sütő András, Szécsi Margit, Szörényi Levente, Tollas Tibor, valamint az amerikai magyarok és Kalotaszeg. A résztvevő népdalkörök Bársony Mihály Népdalkor, Ti- szaalpár (vezetője: Horti Sándor); Kálmán Lajos Népdalkor, Bugac (Herbály Jánosné); Lakiteleki Népdalkor (Csinger Sándorné); Nyárlőrinci Népdalkor (Németh Mihályné); Szabadszállási Népdalkör Az idén százesztendős Búza Barna szobrászművész Lezsák Sándorral beszélget a felavatott szobor előtt A lakiteleki Kösöntyű Néptánccsoport Vass Lajos felesége, Kapusi Edit Padavató körséta a népfőiskolán, útban Nagy László és Szécsi Margit néptáncgyűjtő emlékére mutatta be műsorát padjához (Kovács Imréné); Tiszakécskei Népdalkor (Zoboki Józsefné); UNIVER Népdalkor, Kecskemét (Mónus Ferencné); Felvidéki Népdalkor (Hecht Anna). Padfaragó művészek Antal Éva, Partium, Köröstár- kány; Buják Vince, Felvidék, Tartoskedd; Gál Potyo Róbert, Erdély, Zsobok; Gerendás Norbert, Felvidék, Ógyalla; Gérné Mezősi Aranka Albertirsa; Miklós János, Partium, Belényes; Recskó Béla, Délvidék, Zenta; Szőke Sándor Kötegyán; Tihanyi Valéria, Albertirsa; Torzsa Ibolya, Kötegyán; Ungvári Mihály, Kötegyán; Ungváriné Spiegel Julianna, Kötegyán; Várhelyi György, Albertirsa. A „Vass Lajos Emlékezete” című pályázaton díjat nyert dolgozatot küldött be: Csinger Sándorné, Lakitelek; Czine Erzsébet, Budapest; Demeter Györgyné, Tiszakécske; Dora Lajos, Bugac; Hanacsek Gábor, Budapest; Herbály Jánosné, Bugac; Horti Sándor, Tiszaalpár; dr. Horváth Géza, Felvidék, Zselíz; Kovács Imréné, Szabadszállás; Krukovsz- ky Lászlóné, Kecskemét; Lázár Melinda, Dég; Molnár Klára, Budapest; dr. Radics Éva, Őrvidék, Bad Tatzmannsdorf; özv. Rácz Attiláné, Nyárlőrinc; Réti Ágnes, Fót; Révayné Vörös Zsuzsa, Budapest; dr. Tóthpál József, Budapest; Urbán Rudolf, Budapest; Zoboki Józsefné, Tiszakécske. ▲
