Petőfi Népe, 2009. január (64. évfolyam, 1-26. szám)
2009-01-31 / 26. szám
Ádó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal :auv. januar 01bz.uivmi Legfontosabb tudnivalók röviden Az adókedvezmények új rendszere Az adójóváírás, valamint az őstermelői adókedvezmény, a személyi és családi kedvezmények szabályainak változatlanul hagyásával a módosítás az egyszerűsítés jegyében megváltoztatta az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmények szabályait, valamint az eddigi kedvezmények meghagyása mellett egy új, a feketegazdaság kifehérítését célzó adókedvezményt vezet be. Továbbra is évi 3,4 millió forint jövedelemhatárig és legfeljebb évi 100 ezer forint keretben lehet a törvényben meghatározott esetekben (három társadalombiztosítási és magánnyugdíjpénztári befizetéshez kapcsolódó kedvezmény, foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató intézménybe történő befizetés utáni kedvezmény, tandíj, biztosítások, közcélú adományok kedvezménye, valamint az új háztartási adókedvezmény) adó- kedvezménnyel élni. Az egyes jogcímekre vonatkozó összegszerű egyedi korlátozások megszűntek, az új szabály szerint az összevont kedvezményalap 30 százalékát lehet adókedvezményként érvényesíteni. Ha az éves jövedelem meghaladja az évi 3,4 millió forintot, de nem éri el az évi 3,9 millió forintot, akkor ezen jövedelemhatáron belül csökkentett összegben érvényesíthető adókedvezmény, ekkor a 100 ezer forint keretet a jövedelemhatárt meghaladó jövedelemrész 20 százaléka csökkenti. A lakáscélú megtakarítás (ifjúsági takarékbetétkönyv) után a korábbi években igénybe vett adókedvezményt akkor sem kell visszafizetni, ha a felvett megtakarítást nem lakáscélra használják fel. A rendelkezést már a 2008. évben felvett megtakarításokra is alkalmazni lehet. A háztartási szolgáltatások utáni adókedvezmény A módosítás alapján egy új, egyes háztartási szolgáltatásokról a számla kérését ösztönző adókedvezmény is bevezetésre került. A jellemzően a háztartások által igénybe vett és a szolgáltatás tényleges nyújtásának helye szerint is közvetlenül a lakás falain, a ház kerítésén belül megvalósuló szolgáltatások esetében a szolgáltatást ellenérték fejében nyújtó vállalkozások tevékenységükről számlát jellemzően nem állítanak ki, bevételüket ezzel kivonják az adóztatás alól. A szolgáltatást igénybe vevő magánszemélyek ebben főként azért partnerek, mert a nem számlázott szolgáltatás olcsóbb, mint amikor a magánszemély ragaszkodik a számlához. A számla értéke után igénybe vehető új kedvezménnyel a szolgáltatást igénybe vevő magán- személy számla iránti érdekeltsége teremtődik meg. Az adó- kedvezmény a következő szolgáltatások után vehető igénybe: • lakásfelújítással, korszerűsítéssel kapcsolatos szolgáltatás • gyermekfelügyelet, gyermek- gondozás, • háztartásvezetés, házi ápolás, • háztartási nagygépek karbantartása, javítása, • a lakás, a lakóház tüzelőberendezésének, fűtésrendszerének, égéstermék elvezető rendszerének, hideg- és meleg-, valamint szennyvízrendszerének karbantartása, javítása. A kedvezmény alapja a számla (áfát tartalmazó) értéke, mértéke - a többi kedvezményhez hasonlóan - 30 százalék. A kedvezmény a 100 ezer forintos kedvezményi kereten belül és jövedelemkorláthoz kötötten vehető igénybe. Ha a magánszemély háztartási kedvezményt kíván érvényesíteni, munkáltatói adómegállapításra nem lesz jogosult. Az egyéni vállalkozókra vonatkozó szabályok Egyszerűsödtek a fejlesztési tartalékra és a 10 százalékos adókulcs alkalmazására előírt szabályok. A fejlesztési tartalék címén elszámolt összeget, illetve a ló és 10 százalékos adókulcscsal kiszámolt adó közötti különbözet (az alacsonyabb adókulcs alkalmazása miatti adóelőny) összegét már nem kell elkülönített bankszámlán elhelyezni, elég nyilvántartásba venni. A fejlesztési tartalékként nyilvántartásba vett összeget 3 éven belül tárgyi eszköz beszerzésre kell fordítani. A módosítás az átalányadózás szerint adózó egyéni vállalkozó, mezőgazdasági őstermelő számára kötelező előírást iktatott be a törvénybe a beszerzéseiről szóló bizonylatainak megőrzésére vonatkozóan, valamint felemeli az átalányadózás-választási lehetőségének értékhatárát (általános esetben 8 millió forintról 15 millió forintra, a kereskedők esetében 40 millió forintról 100 millió forintra). Az átalányadózók számlatartására vonatkozó rendelkezés 2009. február 1-jén lép hatályba. Az átalányadózás szerint adózó egyéni vállalkozó, mezőgazda- sági őstermelő e törvénnyel előírt bizonylat-megőrzési kötelezettségét a 2009. január 31-ét követően teljesített kiadásokkal összefüggésben kell alkalmazni. Osztalék adózása Változott az osztalékból származó jövedelem adóztatásának szabálya. Megszűnt az osztalék 35 százalékos adókulcsa, és a magánszemély osztalékból (osztalékelőlegből) származó jövedelme, illetve az egyéni vállalkozó az osztalékalapja teljes egészében 25 százalékkal adóköteles. A módosítás bármelyik korábbi évből származó, 2009. évben fizetett osztalékra alkalmazható. Munkáltatói adómentes juttatások Megszűnt a munkáltató által nyújtott adómentes béren kívüli juttatások 400 ezer forintos korlátozása. A munkáltatónál adóköteles béren kívüli juttatásokra vonatkozó 400 ezer forintos korlát megszüntetésével összefüggésben indokolt volt a korábban ebbe a körbe tartozó, korlátozás nélkül adható juttatásokra (iskolai rendszerű képzés átvállalt költsége, művelődési intézményi szolgáltatás) egyedi korlát bevezetése. A javaslat ennek
