Petőfi Népe, 2009. január (64. évfolyam, 1-26. szám)

2009-01-31 / 26. szám

megfelelően az iskolai rendszerű képzés esetén a munkáltató által átvállalt képzési költségnek a munkavállalónál figyelembe nem veendő részét a minimálbér két és félszeresében határozza meg. A munkáltató által átvállalt iskolai rendszerű képzés szabályozásában a munkáltatónál adóköteles béren kívüli juttatásokra vonatkozó 400 ezer forintos korlát megszüntetésével összefüggésben meghatározott egyedi korlát csak a 2009. február 1. napja után megkezdett képzésekre vonatkozik. A művelődési intézményi szolgáltatás esetén adómentes az adóévben juttatott ilyen szolgáltatás értékéből legfeljebb a minimálbér összegét meg nem haladó értékig azzal, hogy a meghaladó rész adóköteles természetbeni juttatásnak minősül.

A tagi kölcsön elengedése

A jellemzően alacsony jegyzett tőkével rendelkező társaságokat érinti az a szabály, hogy ha a tag által nyújtott tagi kölcsönt a tag a társaságnak elengedi, és a társaság az ebből keletkező eredményjavulást a 2008. évi adózott eredmény felosztásakor osztalékként kifizeti, akkor ez az osztalék 10 százalékkal adózik. Az eszerint teljesített adókötelezettség alapján a magánszemélynek az elengedett tagi kölcsönnel azonos vagyona tekintetében vagyongyarapodás nem vélelmezhető. A társas vállalkozás előzőek szerint leadózott tagi kölcsön elengedéséből származó vagyonszerzése mentes az ajándékozási illeték alól.

Egyéb változások

A mezőgazdasági kistermelő bevételi értékhatár 8 millió forintra nőtt (értelemszerűen az átalányadózás értékhatára is).

Közös tulajdonban lévő ingatlan, tulajdonostársak közössége által történő bérbeadása esetén, ha nem társasházról van szó, akkor a kifizető nem vonhat le adót. Önadózással negyedévente kell a magánszemélyeknek az adót fizetni, annak függvényében, hogy a bevételt hogyan osztják fel egymás között.

Az árvaellátásra jogosult gyermekre tekintettel kapott özvegyi nyugdíj 2007. január 1-ig visszamenőleg teljesen adómentesnek minősül.

2UUV. január ö lSZOMBAI _

Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal

Illetékszabály változások

Örökösönként 20 millió forintig illetékmentes az örökhagyó házastársa, szülője, gyermeke, háztartásában eltartott szülő nélküli unokája által örökölt vagyon. Az örökbe fogadott, a mostoha- és nevelt gyermek a vér szerinti gyermekkel, az örökbe fogadó, a mostoha- és a nevelő szülő a vér szerinti szülővel esik egy tekintet alá. Ha az örökölt lakástulajdon, lakáshoz kapcsolódó vagyoni érték nem éri el a 20 millió forintot, a 20 millió forintból fennmaradó összeg erejéig az egyéb, az általános mértékű öröklési illeték alá eső vagyontárgyak mentesülnek az illeték- fizetési kötelezettség alól. Nem tartozik az általános mértékű öröklési illeték alá, így mindenféleképpen kell öröklési illetéket fizetni például a gépjárművek után. A módosító rendelkezéseket a törvény kihirdetésének napján, 2008. december 9-én még jogerősen el nem bírált ügyekben kell alkalmazni.

Ha visszterhes vagyonátruházás keretében a vételár nem éri el a forgalmi érték 50 százalékát, a forgalmi érték 50 százaléka és a vételár közötti különbözet után az ajándékozási illetékmérték szerint kell kiróni az illetéket, és a forgalmi érték fennmaradó részére lehet a visszterhes vagyonátruházási illetékmértéket alkalmazni. Ha tehát egy 20 millió forint értékű lakást a szerződés szerint 8 millió forintért adnak el, a forgalmi érték 50 százaléka, azaz 10 millió forint és a szerződés szerinti összeg közötti különbözet, azaz 2 millió forint után ajándékozási illetéket, a maradék 18 millió forint után pedig a visszterhes vagyonszerzési illetéket kell kiszabni. A szabályt a kihirdetést követő 45 napot követően kötött ügyletek esetében kell alkalmazni.

Az ingatlanértékesítés bejelentése

Az APEH által rendszeresített, az értékesítő magánszemély adatainak bejelentésére szolgáló 08B400-as adatlapot 2009. január 1-től felváltotta a 09B400-as adatlap, ezért a 08B400-as adatlap kizárólag 2008. december 31- ig volt benyújtható az ingatlanügyi hatósághoz (földhivatalhoz).

A korábbi évektől eltérően a 09B400-as adatlapon az illeték- törvényben bejelentésre kötelezettnek be kell jelentenie a vagyont szerző (vevő, megajándékozott stb.) magánszemély és nem magánszemély adatait is (mind ingatlan visszterhes jogügylettel történő megszerzése, mind ingatlan ajándékozása esetén). Az adatlapot továbbra is a vagyonszerzést tanúsító okirattal együtt a földhivatalhoz kell benyújtani, ezért elektronikus benyújtásra nincs lehetőség.

Ingatlan visszterhes vagyonszerzés útján történő megszerzése esetén a vagyonszerzőnek az értékesítő adatait is kötelezően be kell jelentenie, kivéve, ha az ingatlan vásárlása kizárólag közérdekű célra történt, illetve, ha kizárólag magánszemélyek által kötött tartási, életjáradéki és öröklési szerződés keretében történik az ingatlan átruházása. Az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogról ellenérték fejében lemondás, ilyen jog visszterhes alapítása, átruházása (átengedése), megszüntetése esetén a vagyonszerzőnek a bevételt szerző személy adatait kell az adatlapon bejelentenie. Az adatlapon továbbra sem kell bejelenteni ingóság visszterhes

vagyonszerzés vagy ajándékozás keretében történő megszerzését.

Jelentős változást jelent, hogy 2009. január 1-től a vagyonszerző az adatlapon nyilatkozhat a jogszabály alapján őt megillető illetékmentességről vagy -kedvezményről is. A vagyonszerző a mentességről, kedvezményről nemcsak a 09B400-as adatlapon nyilatkozhat, hanem ezt megteheti a vagyonszerzést tanúsító okiratban (adásvételi, ajándékozási szerződés stb.) vagy külön nyilatkozatban is, továbbá, ahol a törvény a nyilatkozat megtételét az illetékkiszabásra történő bejelentést - azaz a vagyonszerzést tanúsító okiratnak a földhivatalba benyújtását - követően is lehetővé teszi, továbbra is lehetőség van a mentesség, kedvezmény előbbi időpontot követő érvényesítésére.

Az állami adóhatóság által rendszeresített adatlap és kitöltési útmutató kereskedelmi forgalomban nem kapható, de az APEH internetes honlapjáról letölthető. Az adatlap a kitöltő programmal is kitölthető és kinyomtatható, továbbá az adatlap és a kitöltési útmutató az ügyfél- szolgálatokon is beszerezhető.

Házipénztár

A számviteli törvényben 2009. január 1. napjától módosultak a házipénztárra vonatkozó rendelkezések. A napi készpénz záró állomány maximális mértékét a házipénztár szabályzatban úgy kell meghatározni, hogy a készpénz napi záró állományának naptári hónaponként számított napi átlaga - kivéve, ha külön jogszabály eltérően rendelkezik- nem haladhatja meg az előző üzleti év - éves szintre számított- összes bevételének 1,2 százalékát. Ám létezik egy alsó limit, amely azoknak a kisvállalkozásoknak jó, melyeknek a bevétele alacsony. Például egy évi 10 milliós kis cégnél napi 120 ezer forint lenne az 1,2 százalék esetében az összeg. Ám e helyett a jogalkotó 500 ezer forintnál húzta meg a határt. Az átlag számításánál az adott hónap naptári napjainak záró készpénz állományát kell figyelembe venni. Amelyik adózó a számviteli törvényben meghatározott pénzkezelési szabályzatra vonatkozó rendelkezéseket megsérti, 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható.----------------