Petőfi Népe, 2009. január (64. évfolyam, 1-26. szám)

2009-01-31 / 26. szám

zuuv. januar ói., öajiviöai Adó- érPénzügyrEllenörzési Hivatal zat közlésével egyidejűleg tájé­koztatja a mögöttes felelőst a fel- számolási eljárás időtartama alatt hozott, utólagos adómegál­lapítás tárgyában készült jegyző­könyv tartalmáról, első-, illetőleg másodfokú határozatról. A mm göttes kötelezett felügyeleti intéz­kedés iránti kérelmet terjeszthet elő az utólagos adómegállapítási határozat ellen, még akkor is, ha az olyan időszakra vonatkozik, amelynek tekintetében az adó megállapításához való jog már elévült. Fontos kiemelni, hogy a költ­ségvetés érdekei egybeesnek az adózónak a vállalkozás hosszú távú működésének fenntartásá­ra irányuló törekvéseivel. A vég­rehajtási eljárás alkalmazása nem cél, hanem egy eszköz az adóhatóság kezében. A törvény lehetővé teszi, hogy végrehajtást megelőzve, vagy annak bármely szakaszában - szigorú törvényi feltételek mellett - az adós ma­gánszemély jövedelmi, vagyoni és szociális, gazdálkodó esetén pedig annak gazdasági, pénz­ügyi körülményeinek komplex vizsgálatát követően a tartozás­ra fizetési halasztást vagy rész­letfizetést engedélyezzen az adóhivatal. A cél ebben az eset­ben az, hogy az engedélyezett kedvezmény úgy enyhítsen az adózó nehéz pénzügyi helyze­tén, hogy egyúttal biztosítsa az adó megtérülését is. Fizetési kedvezmény és könnyítés A fizetési kedvezmény fizetési könnyítést és adómérséklést je­lent, melynek engedélyezésére irányuló eljárás az adózó kérel­mére indul. A kedvezmény nem a törvény erejénél fogva jár, an­nak engedélyezése - a méltá­nyosság elvét szem előtt tartva - az adóhatóság mérlegelési jog­körébe tartozik és szigorú jog­szabályi feltételei vannak. Ezen feltételek fennállását az adóha­tóságnak minden esetben vizs­gálni kell, melyhez az adózó - általában írásbeliségen alapuló közreműködése szükséges. A bizo­nyítási teher az adó­zóra hárul, ezért az adóhatóság - a tény­állás tisztázása érde­kében - a kérelem alapján adatlap kitöl­tésére, valamint a jogszabályi feltéte­lek fennállásának igazolására szólítja fel a kérelmezőt (az adatlap az inter­neten is hozzáférhe­tő). Amennyiben adózó az elbírálás­hoz szükséges hi­ánypótlási kötele­zettséget nem teljesí­ti, az adatlapot nem tölti ki, vagy a kért okiratokat nem csatolja, a kedvezmény in­dokoltsága csak a rendelkezésre álló adatokból vizsgálható. En­nek okán az eljárás megszüntet­hető, vagy ha az információk nem elégségesek a törvényi fel­tétel megállapításához, a kére­lem elutasítható. A kedvezmé­nyek törvényi feltételei eltérőek a magánszemély és egyéb szer­vezetek tekintetében. Adót, illetéket mérsékelni ma­gánszemély esetében a kérelme­ző és a vele közös háztartásban élők megélhetésének súlyos ve­szélyeztetettsége esetén lehetsé­ges. Ehhez az adózó és a vele együtt élő közeli hozzátartozók szociális helyzetét, jövedelmi, va­gyoni viszonyait vizsgálja meg az adóhatóság. A jövedelmi hely­zet vizsgálatakor az együtt élők havi összes jövedelméből kell kö­vetkeztetést levonni, figyelembe véve a havi létszükségleti kiadá­sokat, a lakhatással kapcsolat­ban felmerült költségeket. Egyéb szervezetek tekinteté­ben csak pótlék és bírságtarto­zás mérsékelhető akkor, ha an­nak megfizetése a gazdálkodási tevékenységet ellehetetlenítené. Ez a vállalkozási tevékenység folytatásának veszélyeztetettsé­gét jelenti. Ehhez a gazdálkodók beszámolóit, különösen a mér­legadatait, pénzügyi tervét, szer­ződéseit és egyéb, a gazdálko­dásra vonatkozó adatait vizsgál­ja az adóhatóság. Nem mérsékel­hető a tartozás, ha az adótartozá­son kívül fennálló egyéb hátra­lékos kötelezettségek már amúgy is lehetetlenné tennék a további működést. Fizetési könnyítés (részletfi­zetés, fizetési halasztás) az adó­zó és az adó megfizetésére köte­lezett személy kérelmére, az adóhatóságnál nyilvántartott adóra, járulékra és illetékre en­gedélyezhető. A részletfizetés, fizetési ha­lasztás megítéléséhez a magán- személynél szintén vizsgálni kell az adózó és a vele közös ház­tartásban élők vagyoni, jövedel­mi és szociális helyzetét, a vár­ható bevételeket, és mindezek mellett azt, hogy az adózó eleget tud-e tenni az engedélyezett kedvezmény jövőbeni megfize­tésének. A fizetési könnyítés feltétele a vállalkozási tevékenységet foly­tató magánszemély és egyéb szervezetek tekintetében az, hogy a fizetési nehézség ne le­gyen felróható a számára, ne rendelkezzen olyan pénzeszköz­zel, vagy egyéb anyagi forrással, amelyből tartozását akár egy összegben is meg tudná fizetni, továbbá fizetési nehézsége át­meneti jellegű legyen. Ennek ke­retében az adóhatóság megvizs­gálja a gazdálkodás működésé­nek tendenciáit és a likviditási problémája kialakulását is. A fi­zetési halasztás, részletfizetés engedélyezését az adóhatóság feltételhez kötheti. A jogszabály 2008. május 21. napjával lehetővé tette az adó­zóknak, hogy fizetési könnyítési kérelmüket elektronikus úton is benyújthassák az adóhatóság­hoz. Az elmúlt év adatai azt mu­tatják, hogy a Dél-alföldi Regio­nális Igazgatóság illetékességi területén közel 200 alkalommal éltek ezzel a lehetőségekkel az adózók. Ez a szám azonban mindössze az összes kérelem 0,6%-a, mely arra enged követ­keztetni, hogy az adózók még nem szokták meg, esetleg nem ismerik kellően ezt a kényelmes és gyors ügyintézési módot. Ahhoz, hogy az adózók elektroniku­san tudják kérelmü­ket benyújtani, a la­kóhelyük szerint il­letékes Okmányiro­dánál regisztrálniuk kell az Ügyfélkapu rendszerbe. Azok, akik bevallási kötele­zettségüknek már elektronikus úton tettek eleget, az ABEV kitöltő prog­ram segítségével is - a megfele­lő adatlapot letöltve - kérelmez­hetik a fizetési könnyítést. Az adóhatóság a jövőben törekszik arra, hogy a benyújtott kérelme­ket elektronikus úton válaszolja meg, ennek infrastrukturális háttere kiépítés alatt van. A fizetési könnyítés tehát - akár elektronikus formában - egy lehetőség azon adózók szá­mára, akik adófizetési kötele­zettségüknek eleget kívánnak tenni, de adójukat átmeneti fi­zetési nehézségük okán egy összegben nem tudják megfi­zetni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom