Petőfi Népe, 2009. január (64. évfolyam, 1-26. szám)

2009-01-31 / 26. szám

Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal .2009. január 31., SZOMBAT Amit a végrehajtási eljárásról tudni kell Az adóhatóság alapfelada­ta az adóztatás működte­tése során az állami fel­adatellátás finanszírozá­sához szükséges adóbevé­telek törvényes módon történő biztosítása, az adó- és köztartozások be­szedése. Az adózók adókö­telezettségeik zömét ha­táridőben megfizetik, azonban előfordul, hogy - önhibából vagy a megvál­tozott gazdasági körülmé­nyek miatt - fizetési ne­hézségeik adódnak. A tartozás az adózó által beval­lott vagy adóhatósági határozat­tal megállapított kötelezettség megfizetésének elmaradásakor keletkezik. A végrehajtási terü­let feladata, hogy az adótartozás beszedése érdekében - törvé­nyek által pontosan meghatáro­zott eljárási rend szerint - meg­tegye a szükséges intézkedése­ket. Tekintettel arra, hogy a köte­lezettséget eredeztető bevallás, vagy adóhatósági határozat az adózó által ismert, a végrehajtá­si eljárás külön értesítés nélkül elindítható. A foganatosított cse­lekmények sorrendisége nincs meghatározva, azonban az adó­hatóság azokat alkalmazza el­sődlegesen, melyek az adott ügy szempontjából a leggyorsabban vezetnek eredményre, sőt egyi­dejűleg több végrehajtási intéz­kedést is tehet. Főként kisebb összegű tarto­zások esetén lehet hatásos esz­köz a fizetési felszólítás. Ennek alkalmazásakor az adózó értesí­tést kap tartozása mértékéről és a végrehajtási eljárás megindítá­sa előtt lehetőséget kap annak adott napig történő rendezésére. A végrehajtási eljárás során általában az adós bankszámlája ellen benyújtott azonnali besze­dési megbízás élvez elsőbbséget. Az inkasszó az adós bármelyik számlája - akár a lakossági fo­lyószámla, takarékbetét - ellen benyújtható. Garanciális előírás értelmében azonban a lakossági folyószámlán levő pénz az öreg­ségi nyugdíj legalacsonyabb ösz- szegéig mentesül a végrehajtás alól. Jelenleg ez a leghatéko­nyabb és leggyorsabb beszedési módszer az APEH kezében. Magánszemélyek esetében le­hetőség van a tartozás munka­bérből történő letiltására is. Eb­ben az esetben a munkáltató vonja le a tartozást alkalmazott­ja munkabéréből és utalja át az APEH számlájára. A munkabér­ből történő letiltás esetén szin­tén érvényesül, hogy a minden­kori öregségi nyugdíj legkisebb összege mentes a végrehajtás alól, ezen összeg felett 33%-ot, több jogcímen történő levonás esetén 50%-ot lehet levonni. En­nek okán magasabb adótartozás esetén a levonás elhúzódhat. Előfordul, hogy üzleti partne­rével szemben magának az adó­zónak is van pénzkövetelése. Az APEH ilyenkor a követelést le­foglalva (úgynevezett: követelés- foglalással) biztosíthatja az adó­tartozás megtérülését. Ebben az esetben a tartozást az üzleti partner nem az adózó, hanem az adóhatóság számlájára köteles fizetni. Az ingóságok végrehajtása foglalással történik, amely a fi­zetésre kötelezett lakóhelyén, telephelyén, székhelyén az adós ingóságainak foglalási jegyzőkönyvbe történő össze­írásával valósul meg. Lefoglalni kizárólag az adós tulajdonában álló vagyontárgyakat lehet. Mentes a végrehajtás alól az életvitel - vállalkozás esetén ­az üzleti tevékenység alapszük­ségletét szolgáló eszköz, tárgy. Ilyen például a foglalkozás gya­korlásához nélkülözhetetlen szerszám, műszer; a tanulmá­nyok folytatásához szükséges tanszer, tankönyv, hangszer, a ruházkodáshoz és a háztartás­hoz a törvényben meghatáro­zott mennyiségű tárgy; a fűtő- és világító eszközök, tüzelő­anyag; gyógyszerek, gyógyá­szati eszközök; gyermekek ré­szére szolgáló tárgyak. Ezeket még az adós beleegyezésével vagy felajánlására sem foglal­hatja le a végrehajtó. Ingatlan lefoglalására csak akkor van lehetőség, ha a tarto­zás összege meghaladja az 500 ezer Ft-ot vagy a tartozással ará­nyosan kis értékű az ingatlan. Az ingatlan foglalása nem a la­kás APEH általi kiürítését és el­foglalását jelenti. A végrehajtási jogot a tulajdoni lapra jegyzi be a földhivatal az APEH foglalási határozata alapján. A lefoglalt ingóságot és ingat­lant elsősorban árverésen kell értékesíteni. Ezt megelőzően azonban időt kell biztosítani a tartozás kifizetésére. A türelmi idő eredménytelen kifutását kö­veti az árverés. Az adósnak leg­később az árverés megkezdésé­ig van lehetősége az adótartozás kifizetésére, különben a sikere­sen licitáló árverési vevő meg­kapja a vagyontárgyat, az a tu­lajdonába kerül. Az adótartozások beszedését elősegítendő, 2005-től az adózás rendjéről szóló törvény lehetősé­get biztosít arra, hogy az adóhi­vatal a magánszemélyek tarto­zásainak beszedésére önálló bí­rósági végrehajtó közreműködé­sét kérje. így előfordulhat, hogy nem az APEH végrehajtói, ha­nem bírósági végrehajtó kopog­tat a tartozásért. Az adózói jogérvényesítés eszközeként a végrehajtás során az adóhatóság és az adóhatóság megbízásából eljáró bírósági végrehajtó jogsértő intézkedése vagy intézkedésének elmulasz­tása ellen a végrehajtást elren­delő adóhatóságnál előterjesz­tett végrehajtási kifogásnak van helye. Az eljárás illetékköteles, melynek mértéke továbbra is 5000 forint, azonban 2009. ja­nuár 01. napjától már nem ille­tékbélyeg formájában, hanem az APEH 10032000-01076064 számú llletékbeszedési számla javára kell teljesíteni, mégpedig esedékességkor nem teljesítés esetén mulasztási bírság kisza­básának terhe mellett. 2009. január 01. napjától ha­tályos az a rendelkezés, mely a mögöttes felelős jogorvoslati le­hetőségét szabályozza a felszá­molási eljárás során. A felszá­molási eljárás befejezése után ugyanis a megszűnt adózó tarto­zásainak megfizetésére az adó­hatóság határozatban kötelezi a mögöttes felelősséggel rendelke­ző személyt. A kötelező határo­

Next

/
Oldalképek
Tartalom