Petőfi Népe, 2009. január (64. évfolyam, 1-26. szám)

2009-01-12 / 9. szám

4 PN-POSTA PETŐFI NÉPE - 2009. JANUÁR 12., HÉTFŐ A kémények teli torokkal ontják magukból az artalmas füstöt Kecskeméten nem lehet panasz a tömegsportra. Futók tucatjai le­pik el délutánonként, esténként a Széchenyiváros járdáit a domb környékén. Csodálkozva figye­lem őket: a hatalmas forgalom­ban kipufogók ezrei ontják az ár­talmas gázokat. Ők pedig ekkor gyötrik magukat - úgymond hogy egészségesebbek legyenek. Nem vagyok biztos abban, hogy egy alapos egészségügyi vizsgá­lat nem azt derítené-e ki, hogy többet ártanak maguknak, mint amennyit használnak. A levegő minősége a kertvá­rosokban sem jobb ilyenkor. A kémények teli torokkal okádják a füstöt, és szélcsendes napokon a szmog rátelepszik a városra. A kitartó egészségküzdelem láttán mindenesetre levonhatjuk azt a következtetést, hogy minél több futópályára lenne szükség a megyeszékhelyen. Mert ha még a hideg és füst sem tartja vissza a testedzés megszállottá­it a mozgástól, akkor igazán megérdemelnék, hogy több, erre alkalmas szabadtéri hely is vár­ja őket. Főként, hogy ha már a tüdejüket is rongálják, legalább attól a veszélytől menekülhesse­nek meg, hogy a korai estéken elütik őket. Tisztelettel: K. Gy., Kecskemét Mínusz tíz fok alatt nem beszélgetek Jó időben sem szoktam megáll­ni az utcán leszólítgató kérege- tőknek, de ebben a zimankós té­li hidegben nem is értem, hogy képzelik. Főleg azok, akik úgy­mond beszélgetni szeretnének, hogy meggyőzzenek: fizessek ilyen-olyan jó célra. Nincs az az érvelés, ami rávenne, hogy mí­nusz 10 fokban az utcán ácso- rogjak. A napokban az egyik drogéria előtt kétszer is leszólí­tottak, meglehetősen erőszako­san. Persze nekik sem lehet könnyű: szabadtéri „munkát” végezni ebben a zord időben. Be­le sem akarok gondolni, hogy ha télen ilyen kitartóak, akkor hány leszólítgatót kell majd elhárítani, ha jön a kikelet és vele együtt a jó idő. Tisztelettel: S.-né Melinda, Baja A temetőt sem kímélték rongálok A fenyőfa megcsonkítva várt bennünket a sír mellett Kegyelet, tisztelet, emlékezés - a jóérzésű emberekben kiolthatatlanul élnek ezek az érzések Kecskemét az Alföld leg­szebb városa, ám még itt is akad tennivaló - írja olvasónk, aki több témá­ban is elküldte lapunk­hoz véleményét. Nem tudom minek nevezni azt az alávalóságot, amit karácsony szentestéjén tapasztaltam a Köz­temetőben. Valószínűleg nem mi voltunk az egyetlen sértettek. Saj­nos több helyen is láttuk a vanda­lizmus jeleit kripták, sírok körül. A Köztemető területét szebbnél szebb fenyőfák díszítik. Látvá­nyuk megnyugtató, jól illik a hely hangulatához, ahol sokak emlé­keznek elhunyt szüleikre, testvé­reikre, rokonaikra, egykori sze­retteikre. Kegyelet, tisztelet, emlé­kezés - a jóérzésű emberekben kiolthatatlanul élnek ezek az ér­zések. Családi sírunk mellett is állt egy igen szép fenyőfa. 3-3 és fél méter magas lehetett. Amikor szenteste kilátogattunk a sírhoz, hogy az ünnepen emlékezzünk ked­ves halottainkra, megcsonkítva talál­tuk a fácskát. Az al­só ágait letördelték, vandál mó­don megritkították. Nekem és családomnak nem a pusztítás ér­téke okozott fájdalmat. Sokkal in­kább az a tudat, hogy vannak em­berek, akik a halottak emlékét sem tisztelik. S mindezt karácsonykor! Mint­ha szándékosan akartak volna tettükkel fájdalmat okozni. Kese­rűen hagytuk el a temetőt. Az ün­nepet beárnyékolta ez az eset. Engedjék meg, hogy egy másik témáról is megosszam gondola­taimat, melyek a Széchenyi téri autóbusz-állomással kapcsolat­ban megjelent olvasói levélről ju­tottak eszembe. Gyakran utazom más városokba, ezért van némi ösz- szehasonlítási ala­pom. Sajnos azt kell mondanom, hogy több megyeszékhelyen is lesújtó látványt nyújtanak a hasonló mé­retű buszpályaudvarok. Azonban ez nem adhat felmentést arra az állapotra, ami a gróf Széchenyi Istvánról elnevezett kecskeméti téren kialakult, s már jó ideje jel­lemző. Padoknak csúfolt, lerombolt ülőhelyek, rongyos plakátokkal borított falfelületek, cigaretta- csikkekkel tele várakozóhelyek ­undorító. A töredezett, rossz álla­potban lévő aszfalton foltok - job­ban tesszük, ha nem kutatjuk eredetüket És az eldobált szemét: bevásárlószatyrok, a közeli pék­ség zacskói, s még ki tudja, mi minden hever szanaszét Pedig micsoda környezetben van ez a szégyenfolt! Nem messze tőle a Nagytemplom, a városháza, az ifjúsági otthonépülete, a négy- csillagos Aranyhomok Hotel és a Malom központ. Egy másik, a PN-postában meg­jelent olvasói levélre szeretnék utalni: nem tudjuk megvédeni ér­tékeinket. Milyen igaz! Ami szép, azt támogatni kellene, hogy még inkább érvényesülhessen. De a balkáni körülmények ez ellen tesznek: lerontják a szépet. Maradok kiváló tisztelettel: Vata Pál, Kecskemét ■ Gyönyörű kör­nyezetben szé­gyenfolt. Elégtelen a szülők bizonyítványába Ismét sok reggelente és délutá- tás. Érdekelne, hogyan véleked- tanak, amíg kiugrik a gyerek. A szélyhelyzeteket okoznak. Vajon nőnként a szabálytalanul megái- nek a saját maguk által mutatott Piarista-iskola mellett, a postá- hogyan magyarázzák meg gyer- ló autó az iskolák környékén. Hi- példáról azok a szülők, akik az nál, az ÉZI-nél - és még sorolhat- meküknek ezt a bizonyítványt? ába, újra megkezdődött a tani- iskolák mellett szinte csak lassí- nám a példákat. Torlódást és ve- Horváthné, Kecskemét írja meg nekünk véleményét, hogy mások is olvashassák! PN-Posta című összeállításunk­ban a szerkesztőségünkhöz ér­kezett olvasói levelekből köz­lünk válogatást. Örömteli ese­mény történt környezetében? Bosszantják a lakóhelyén ta­pasztalható, sokakat érintő prob­lémák? Témaötlete van, amiről szívesen olvasna lapunkban? ír­ja meg a Petőfi Népének! CÍMÜNK: PETŐFI NÉPE KECSKEMÉT, SZÉCHENYI KRT. 29. 6000 E-MAIL: PETOFINEPE@AXELS.HU KÉRJÜK, LEVELÉRE ÍRJA RÁ: PN-POSTA Napok óta jégfolton csúszkálnak az autósok A hideg idő beállta az utakon is nyomot hagyott. Szerencsére nagy hó nem esett, azonban így is keletkeztek több helyen felfa­gyások. A közeli közkútból kifolyó víz miatt alakulhatott ki egy jókora jégfolt a Kaszap utca-Szarvas utca sarkán. Igen forgalmas út­szakaszról van szó, hiszen rész­ben a piaci forgalmat is ez veze­ti le. Ennek ellenére úgy tapaszta­lom, hogy ez a körülbelül két­szer két méteres, vastagra hízott jegesedés senkinek sem keltette fel a figyelmét. Nem sózták fel, homokot sem szórtak rá. Pedig aki a Szarvas utcáról kanyarodik ki, esetleg egyene­sen szeretne tovább haladni a Csáky utca felé, könnyen be­csúszhat a kereszteződésbe, ha egy kicsit nagyobb lendülettel közelíti meg azt. Sajnos nap mint nap azt halljuk, hogy lesz még a mosta­ninál hidegebb is. Jó lenne meg­úszni az idei telet minél keve­sebb komoly balesettel. Ez mindannyiunk jól felfogott, közös érdeke. Tisztelettel: Fazekas Roland, Kecskemét Egyetlen oszlop nem lehet megálló busz Egy kényszerű, ázó-fázó tömegközlekedő panaszos levele Hol maradnak a csábító tél végi árleszállítások? Engedjék meg, hogy hangot ad­jak véleményemnek: az 1-es au­tóbusz vonalán, a Vályogvető ut­ca új, becsatlakozó keresztező­désébe felállított fémoszlop semmiképpen sem nevezhető buszmegállónak. Még akkor sem, ha rajta díszeleg az autó­busz piktogram. Azon a részen járda sincs, te­hát se járdaszegély, se kiemel­kedő várakozóhely, se fedett, kis- pavilon, de még egy kis szeme­testároló sincs. Közvilágításról ne is beszéljünk! Lakatlan, műveletlen, kóbor kutyáktól, félszemű kóbor macs­káktól hemzsegő területre leállí­tották ezt az oszlopot. Ennyi? 10-15 perc várakozás? - jó, ha védett a megálló A lakótelepen élő embereknek kisgyermekekkel kell itt vára­kozniuk? Csakúgy, mint a Les- tár-középiskola diákjainak - akár esik, akár fúj, hóban, fagyban, szélben? Telefonon beszéltem a Kunság Volán három munkatársával is. Senkitől sem kaptam érdemi vá­laszt. Úgy gondolom, legalább a tanév kezdetére csinálhattak volna valamit! Remélem, mások is veszik a fáradságot, és reklamálnak e méltatlan, balkáni állapot miatt, a véleményem szerint utas­ellenes intézkedések ellen. Tisztelettel: Tajti István, egy kényszerű „tömegközlekedő" Nézem a tévében a híradót, s azt látom, hogy a budapesti nagy­áruházak hatalmas árenged­ménnyel csábítják be a vásárló­kat. A riporter még azt is hozzá­teszi, hogy nagy a tömeg az üz­letekben, sokan vásárolnak fél áron vagy még annál is nagyobb kedvezménnyel. A hír hallatán én is összekap­tam magam, és január első nap­jaiban elmentem több, kisebb- nagyobb áruházba. Csalódnom kellett. A tévében látott 50-70 százalékos engedmények he­lyett átlagosan 20-30 százalék­kal olcsóbban kellették portéká­ikat a kereskedők a kecskeméti üzletekben. Elvétve akadt egy- egy 50 százalékos árengedmény, de általában az sem a teljes áru­készletre vonatkozott, hanem csak bizonyos termékekre. Azóta is azon töprengek, miért lehet ez. Vagy a hírekben állítot­tak valótlanságot, és Budapesten is 20 százalékot engedtek az árakból, vagy pedig a kecskemé­ti üzletekben gondolják azt, hogy nekünk ennyi is elég. ígérem, kiderítem. A követke­ző hétvégén felkeresek néhány fővárosi bevásárlóközpontot. Ha nagy akciókat találok, akkor ott költőm el a pénzem. Ha nem, ak­kor nincs más választásom: ki­kapcsolom a tévét. És csak a Pe­tőfi Népét olvasom. Üdvözlettel: Király Adrienne, Kecskemét

Next

/
Oldalképek
Tartalom