Petőfi Népe, 2009. január (64. évfolyam, 1-26. szám)
2009-01-12 / 9. szám
PETŐFI NÉPE - 2009. JANUÁR 12., HÉTFŐ 5 FOKTŐ r^\t^ Pusztította a tűz és a víz, sarcolta török A Római Birodalom idején már hunok és szlávok által lakott hely volt, a honfoglalás korában a környék az Árpád-háziak birtokába került. Ä Duna mellett épült község nevét a folyóból kiszakadó mellékágáról, a Fok nevű patakról kapta. Ez a mellékág a középkorban igen forgalmas vízi út volt, de az áradások sok veszélyt, pusztulást is jelentettek. A község címerében szereplő 1311-es évszám a település első, okleveles említésének dátuma. A török idők nagy megpróbáltatásait úgy élte túl a lakosság, hogy inkább súlyos adókat fizetett, de nem hagyta el faluját. Volt kapuadó, hal-, sertés-, marha-, ló-, só-, bor-, méhkasadó. Ezenkívül búza-, kender-, répatizedet kellett fizetni. A községük címerében ábrázolt süllyedő csónak egy - az 1599 májusában lezajlott - dunai ütközetre utal, melyben báró Pálffy Miklós generális hajdúival tízszeres török túlerőt vert szét a Duna Foktő és Úszód közötti szakaszán, s majd’ száz hajót zsákmányolt vagy süllyesztett el. Foktő 1720-ban már népes hely volt. 1836-ban a faluban óriási tűzvész pusztított, melyben az egész község leégett. Az élni akarás azonban ismét győzött, és újból épült a falu. 1843-ban már állt az új református templom. KÉPVISELŐ-TESTÜLE Jakab Ferenc polgármester, Búkor Lajosné alpolgármester. Balázs Zoltán, Battáné Pálfi Erzsébet, Krausz László, Mészáros Béla, Molnár László Krisztián, Patik István, Sipos Buda Koppány, Szűcs Ferenc. Körjegyző: Zsigmond Katalin. Nagy lépések közben fejlesztések Sokat várnak a többmilliárdos befektetéstől A hatalmas raktárak megépítése fontos változás volt Barákán Volt területük és egy kis szerencséjük, amit megragadtak.- Begyújtásnál is először a papír gyullad meg, majd a vékony ágak, végül pedig a hasábok - mondja Jakab Ferenc polgár- mester. Véleménye szerint a településfejlesztésben is hasonló a folyamat: ők a rőzsénél tartanak. Pedig már most is sokan irigykedve tekintenek az 1700 lelkes, folyóparti településre. A volt katonai repülőteret Úszóddal és Kalocsával közösen vehették birtokba, annak érdemi hasznosítása azonban hosszú évek óta megoldatlan. Viszont az arról leválasztott ipari park volt az első fontos állomás a fejlődésben. Féltucatnyi cég települt be, aztán 2005-ben Baráka területe is a településé lett.- Ez volt a következő fontos lépés, már évekkel korábban szerettük volna magunkénak tudni, mert a Duna-parti terület iránt érdeklődtek befektetők. Többen odébbálltak, de ezt ma már akár szerencsésnek is nevezhetjük. A folyamatos kutatásnak, kapcsolatépítésnek és egy jó adag szerencsének köszönhetően kerültünk kapcsolatba a Glencore magyarországi érdekeltségével. Hazudnék, ha azt mondanám: már az első percben tudtuk, hogy a világ egyik legnagyobb alapanyagszállító cégével egyezkedünk. Amikor 2006 nyarán szerződést kötöttünk, kevesen hitték, hogy rövidesen milliárdos nagyság- rendű beruházásokról lesz szó. Aztán a társaság megépítette logisztikai bázisát, jelenleg pedig épül az üzem, ahol olajos magvakat fognak sajtolni, készül a kikötő, több milliárd forintot fektetnek be - foglalja össze a polgármester. Véleménye szerint jó a mul- tikkal üzletelni. Nagyon feszített tempót és alapos felkészülést igényel, a hosszas tárgyalások nem engedik meg a hivatalnoki hozzáállást és időbeosztást, a viták lezárását követően megkötött egyezségeket komolyan kell venni. A nagy nemzetközi cégek figyelik és követik egymást, ami újabb előnyöket kínálhat a fogadó térségekben.- Vannak, akik nem tudják vagy nem akarják elhinni, hogy európai összevetésben is jelentős kapacitású üzem fog itt működni. Általa több száz ember juthat munkához, illetve megélhetéshez. Most másfél százalékos az iparűzési adó, ebből 30 millió a bevételünk. Nem mellékes, hogy a mérték csökkentése esetén is több pénzhez jutunk, a fejlődés révén még a lakosság száma, így a gyerekeké is nőhet - sorolja a várható következményeket Jakab Ferenc. Hangsúlyozza: néhány éve Foktő egy eladósodott, gondokkal küszködő település volt. Ma az önkormányzat pénzügyi tartalékokkal rendelkezik, helyzete és gazdálkodása stabil. Igaz, ehhez kellettek a kiadáscsökkentő intézkedések, leépítések, átszervezések.- Messze túlnő a község határán az itt zajló fejlesztés jelentősége. A folyó menti településekkel összefogva, közös adópolitikát folytatva a térség számára valódi értékké válhat a reptér, ami újabb minőségi változást hozhat. Ennek érdekében szeretnénk mintegy ezer hektárt mezőgazdaságiból ipari területté átminősíteni. Fontos a több lábon állás, ezért szeretnénk további jó üzleteket kötni - foglalja össze terveiket Jakab Ferenc. Pörgés után csend és nyugalom- lóháton bejárni a környéket, a Duna-partoL Nincs annál jobb dolog - mondja kedvenc időtöltéséről Jakab Ferenc, aki jogi tanulmányainak végéhez közelít. A település 36 éves vezetője 2002-ben az Országos Atomenergia Hivatal Nukleáris Biztonsági Igazgatóságáról került posztjára. Budapesten született, 1997-ben a Budapesti Műszaki Egyetem Építőmérnöki Karán végzett, majd jogi szakokleveles mérnöki és környezetvédelmi mérnöki diplomát is szerzett, 1993-tól 1996-ig az Alsó-Duna- völgyi Vízügyi Igazgatóság Kalocsai Szakaszmérnökségén dolgozott. T Ingyenkönyv jár a diákoknak, elkészült a sportcsarnok A község diákjainak, illetve családjaiknak nem kell számolniuk tanévkezdéskor a könyvek árával. Azt ugyanis évek óta áz ön- kormányzat fizeti ki. Ezzel igyekeznek csökkenteni a beiskolázással járó anyagi terheket, erre évente mintegy két és fél millió forintot költenek a települési kasszából. Igyekeznek tartós könyveket vásárolni, ezeket kétévente vásárolják meg. A kedvezőbb finanszírozási feltételek miatt második éve Bátyával társulva működtetik az oktatási-nevelési intézményeket. « ■ Még elviselhető mértékű a létszám- csökkenés. Farkas Anikó, az iskola vezetője szerint a gyereklétszám csökkenése még elviselhető mértékű, néhány éve 105 gyerek járt az iskolába, jelenleg a nyolc osztályban 97 tanulójuk van. A világhírű Afrika-kutató, Magyar László nevét viselő intézmény másfél évtizede rendezi meg a környékbeli falvak diákjait is megmozgató hetét. Ekkor egy-egy témához kapcsolódva szerveznek tantárgyi versenyeket, vetélkedőket, melyek 300400 gyereket érintenek. A község saját pénzét felhasználva mintegy 60 millió forintért egy 13x26 méteres sportcsarnokot, valamint két tantermet építtetett. A következő időszakban azt szeretnék elérni, hogy - újabb tanterem kialakítása után - a jelenlegi kettő helyett egy épületbe költözhessenek az iskolások. Alkotókat is rendszeresen támogatnak Kiállítási lehetőségekkel, nyári alkotótáborral is segítik a képzőművészetek művelőit a településen. A helyi Gyöngyszem Amatőr Alkotók Klubjában csaknem húszán tevékenykednek. Nyaranta a község egy héten át vendégül látja a művészeket, cserébe az itt készült alkotások díszítik a közintézményeket. Ezt a rendezvényt összekötik a gyerekek nyári erdei táborával, így az érdeklődő utánpótlás is biztosított. Több fokkal szebb Fokot szeretnének környezet Rövidesen több mint tízmilliót költenek a terület rendezésére Kérték, hogy ne a Dunánál álljon a Krisztus-szobor Fok. A településen csak így említik a hivatalosan csorna-foktői, közkeletűbb nevén Vajas-csatornának nevezett vízfolyást, ami kettészeli a községet. Ezt szeretnék a falu díszévé alakítani a vízüggyel összefogva. Tavasszal, nyáron 1200 méter hosszan kotorják ki a medret, és töltik fel a meredek partoldalt. Ehhez hétnyolc méteres oszlopokat vernek le. Az utóbbi másfél-két évtized során közel másfél méternyi volt a feltöltődés a rézsű pusztulása miatt. Ezt sürgeti, hogy a fok partján épült házak falai a partfal csúszásával repedezni kezdtek. Saját pénzük mellett pályázati támogatásokat is szeretnének. Látványosabbá és biztonságosabbá kívánják tenni a Vajas-csatornának nevezett vízfolyást Tucatnyi falunapot tartottak már a településen, hiszen a 2008-as rendezvény volt a tizenkettedik. Ezen alkalomból Bábel Balázs kalocsa-kecske- méti érsek szentelte fel azt az alkotást, amit a falu lakosságának kérésére helyeztek a település központjába, a katolikus templomhoz. Korábban ugyanis az volt a terv, hogy a Dunához közel, Barákán állítják fel a szobrot. A Teremtő Krisztus Rocskár Sándor helyi fafaragó munkája. Nem ez az egyetlen alkotása a településen, hiszen a hivatal előtt álló, Árpád vezért formázó szobor is keze munkáját dicséri. Három és fél méteres a monumentális mű
