Petőfi Népe, 2008. október (63. évfolyam, 230-255. szám)

2008-10-30 / 254. szám

PETŐFI NÉPE - 2008. OKTÓBER 30., CSÜTÖRTÖK 6 OREGCSERTO Közel száz éve önálló a szállás Kalocsától keletre, a Sárköz víz­erekkel szabdalt, magas árté­ren fekszik a település. IV. Bé­la 1239-ben Csertő apátsági lo­vas csőszt (hírvivőt) a szek­szárdi monostor szabad jobbá­gyai közé emelte Halom és Iván falvakban lakó rokonaival együtt. Kötelességük volt a ki­rály seregében páncélosán szolgálni, és az apát követségé­ben részt venni. Neve a cserfaerdő és az ’alsó rész’ jelentésű tő főnévből szár­mazik. Az ’öreg’ előtag a szom­szédos Kiscsertőtől való megkü­lönböztetésre szolgált. A török megszállás alatt a szegedi szan­dzsák kalocsai náhijéjébe szer­vezték-Csertőházát. A török elleni felszabadító há­borúk alatt elnéptelenedett a vi­dék. A török kiűzése után, 1703- tól fóldesuraktól, a kalocsai ér­sektől bérelték a kalocsaiak Csertőpusztát, 1730-tól Csorna- pusztát is. Mária Terézia úrbérrendezé­sekor a bérelt puszták területét számították be a jobbágyok telki illetőségébe, így a mai Csertő Igazi kalocsai határrá vált. Ek­kor alakult ki a térségre jellem­ző településforma, a szállás. 1898-ban elszakadtak Kalocsá­tól. Öreg- és Kiscsertő Ho- mokmégyhez került. 1915-ben vált önállóvá Öregcsertő, majd 1922-ben Kiscsertő szakadt el Homokmégytől, és Öregcsertő­vel egyesült. ÖNKORMÁNYZAT Kis-Vén László (polgármester), Herczeg András Gáborné (alpol- gámester), Aranyos Gábor, Ben- csics Gyula, Boldoczki Józsefné, Feketéné Hídvégi Erzsébet, Greksa János, Kákonyi Csabáné (képviselők). Évi százmillió forinttal gazdál­kodhat az ezernél kevesebb lel­ket számláló település. Az önkor­mányzati léptékben aprópénz­nek számító összegből igyekez­nek minden évben a fejleszté­sekre is fordítani.- Nem nagy a költségveté­sünk, éppen ezért minden fil­lérre odafigyelünk és próbá­lunk olyan lehetőségeket keres­ni, amelyek az ilyen apró tele­pülések számára is kínálnak némi esélyt. Az utóbbi tíz év­ben hitelt nem vettünk fel, fej­lesztéseinknél is inkább a pá­lyázatokra hagyatkoztunk. Mű­ködésünknél pedig szó sem le­het külső forrásról - sorolja Kis- Vén László. Példaként említi az iskola ese­tét. A változó központi előírások miatt és az anyagi ösztönzők ha­tására Kalocsával és több kör­nyékbeli településsel társulva tartják fent oktatási intézménye­iket. Lassan kiürül a felső tago­zat, hiszen ebben a tanévben már az ötödikesek és a hatodiko­sok utaznak naponta Kalocsára. - Nem volt könnyű kimondani a társulást, és elmagyarázni a szü­lőknek a változtatás szükséges­ségét. Végül mindenki megértet­te: ragaszkodhatunk az iskola önállóságához, de akkor kitehet­jük a csőd feüratú táblát. Szerin­tem sikerült a lehető legkisebb fájdalommal megoldani az utaz­tatást. Ez évi 2,7 milüóba kerül, aminek felét állami normatíva- ként kapjuk meg. Huszonhét gyerek utaztatása esetén null­szaldós lenne az ingázás. De szü­lői értekezletre, iskolai bulira ugyanúgy szállítjuk a gyereke­ket, illetve szüleiket, mint a taní­tási napokon tizenkilenc tanu­lónkat. Helyben 57 gyerekünk van az iskolában, és 19 az óvodá­ban. Sajnos már jobb évnek szá­mít, ha van három-négy szüle­tés. A gyereklétszámban jelen­tős változást hozhatnak a beköl­tözők, a közelmúltban például egy négygyermekes család lett öregcsertői - mondja a polgár- mester. Évente hatmillió forintot szán­nak fejlesztési önrészre, ennek egyik pénzügyi hátterét az te­remti meg, hogy az önkormány­zati képviselők nem kapnak tiszteletdíjat, hagyomány a pár Nem vonult be a polgármester A KRISZTUS! KORBAN IÉVŐ ti lepülési vezető pár hónap­pal a keszthelyi egyete­men szerzett diplo­ma átvétele után - némi unszolásra - jelöltette magát, majd foglalhatta el szül& falujának polgármesteri székét 1998-ban. Ez men­tette meg a sorkato­nai szolgálattól. Már H a behívóparancsot is kézbe f ■ vehette, de a csertőiek vá­lasztása volt az adu. Nős, egy fiuk van, aki a napi focizást tette apja hobbijá­vá. De a meccsné­zés, illetve a For- ma-1 szintén ked­velt foglalatossága Öregcsertő polgár Kis-Vén László mesterének. Saját sorsukat alakítanák öregcsertő Végre beindíthatják a falugondnoki szolgálatot Minden lehetőséggel pró­bálkozniuk kell. A falu központjában lévő buszmegálló fontos szerepet tölt be az itt élők hétköznapjaiban. ezer formtos költségtérítés. A be­ruházások mérete a pályázatok feltételeitől függ. Iskolaépületük 2005-ös felújításakor például a 95 százalékos támogatásnak, il­letve az önerős pályázat sikeré­nek köszönhetően gyakorlatilag másfél milliós saját keret mellett közel százmilliós korszerűsítés valósulhatott meg. - Érdekesek manapság a pályázatok, az Uyen kicsi településeknek szinte elér­hetetlenek az uniós pénzek. Elő­fordult, hogy az előzetes, hivata­los tájékoztatások alapján terve­ket készíttettünk, aztán a pályá­zat kiírásakor már más feltételek jelentek meg, ezért túl kicsi lett, és esélyünk sem volt nyerni. Pe­dig egy kis falunak minden kí­nálkozó lehetőséggel próbálkoz­nia kell, különben visszafejlő­dik. Ennek ellenére hiszem, hogy a jövőt mi is tudjuk alakí­tani - számolt be tapasztalata­ikról Kis-Vén László. Ugyanak­kor a kitartó munka eredmé­nyéről is beszélhet, hiszen évti­zedes próbálkozás után falu- gondnoki autóra nyertek támo­gatást. - Beindítjuk a falugond­noki szolgálatot. Eddig egy szo­ciális gondozó biciklivel járta a falut, a gépjárművel viszont a közel száz fő otthonának számí­tó, hat kilométerre fekvő Csor- napusztát is jobban el tudjuk majd látni. Kerékpárral erre nem sok esély volt. Szükség van a segítségre a hétköznapi apró­ságoknál, hiszen a lakosság ne­gyede 60 év feletti - érzékelteti a változás fontosságát a telepü­lés első embere. Ősszel tartják a falunapot, a templomhoz nem mehet nagy gép Meglepődődik a községbe érke­ző idegen, amikor a templomto­rony felé veszi az irányt a főut­cáról. A Szent György vértanú tiszteletére 1894-ben szentelt templomhoz ugyanis egy szűk utcácskán juthat, még magas­ságkorlátozó kaput is építettek, így védik a hozzá vezető, asz­faltozott utat. Az öregcsertői plébánia 1919-ben alakult, de csak 1927-ben vált el Ho­mokmégytől, anyakönyveit 1920-tól vezetik. ■ Szeretnék hivatalossá tenni kapcsolatukat a vajdasági Paliccsal. Nagy hangsúlyt helyeznek a hagyományok ápolására. Ennek jegyében kalocsai gépi és kézi hímzéssel, valamint tojásfestés­sel foglalkoznak. A zenei múlt emlékeit pedig a helyi asz- szonykórus őrzi, a több évtize­de működő csoport rendszere­sen - évente legalább két-há- rom alkalommal - lép közönség elé a helyi és környékbeli ren­dezvényeken, versenyeken. Fel­léptek már a vajdasági Palicson is. Öregcsertő 2003-ban alakí­tott ki szoros kapcsolatot, ezt szeretnék hivatalos formába ön­teni. Szintén a hagyományok közé tartozik 1996 óta a falunap, amit az utóbbi években ki­alakult szokás szerint már nem augusztus 20-ához kötődve, hanem szeptember első szom­batján tartanak főzőversennyel, vetélkedőkkel, nagy vendégse­reggel. Magas vagy széles nem mehet. :»gS jÍ,4h ISTVAk : Äm. I WííY IONAC NíCY ISTVÁN : NAGY SANK« : PtAF JÚZSLf PÉCSI FlRi-SC ROUSES SÁNDOR ROMSCS SÁNDOR SÁL*2 JOZSci ftUtt ISTVÁN SALAC2 6TVÁN SEBÜK FERENC SZABÓ jOZSÖ Hamas ferenc . TAMÁS ISTVÁN TAMÁS ISTVÁN TAMÁS ISTVÁN: TAMÁS IST VÁN. TAMÁS ISTVÁN tamás i$tvás TAMÁS St VOR TAMÁS : • .5 TÓTH A" , TÓTH ISTVÁN Túl II JÓZSEF tóTújózsfr teilt MIHÁLY Tóth SÁNDOR VARGA ANDRÁS: mm* : W ISTVÁN ; , ^ TSTVÁS :: : Mi IVÁN : : VteföVÁN j ORtCCSY'' H| <W'. pi| TLSÖ •, MAW)., lm ; YU -V MÁBéldT \V Kg fii' ií',- vi: ’ - in ei $3 ■..IVOTTÁ- H Hősi A falu központjában áll a hősi halottak emlékműve. Mindig adnak témát az ezüstlábú fiúk Fontos a kis faluban a focicsa­pat. A tárgyi feltételek mellett évente 800 ezer forintot költ a község az együttes­re. Mérkőzéseikre 100-200 néző jár ki, ami magasabb osz­tályban, és jóval na­gyobb lélekszámú településeken is tisztes érdeklődést jelez.- Néha vidéken is a mi szurko­lóink vannak többségben, a szom­szédvárak elleni meccsek mindig különlegesek. Mi biztosítunk be­szédtémát a falunak - számol be a csapat körüli hangulatról Túri János edző. Mint mondja: most ke­vésbé fényes a helyzetük, mint az előző években, amikor folyamato­san a bajnoki címre hajtottak, de Négy ezüstöt szereztek a me­gye háromban. négy éven át ezüstöt szereztek a megyei harmadosztályban. Mivel edzésre szinte senkinek nem jut ideje, ezért könnyen jönnek a sérülések és a gondok. Tisztábah vannak a hiányosságokkal a játékosok is. Ezt bizonyítja a csa­pat honlapja, amin beszámolókat olvashatnak a látogatók a mérkő­zésekről és körülményeikről. Iró­niából sincs hiány, hiszen pályá­jukról közük a látogatókkal: „...van ülőhely bőven a nézők részére, igaz, a pálya középvo­nalának magasságában általá­ban a mindig elfogulatlan és tár­gyilagos hazai keménymag buz­dítja a csapatot.” Utón Fontos a csertőieknek a kalocsa-kiskőrösi út felújítása (felvételün­kön). Remélik, hogy a községi két kilométer is megújulhat.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom