Petőfi Népe, 2008. október (63. évfolyam, 230-255. szám)
2008-10-30 / 254. szám
7 PETŐFI NÉPE - 2008. OKTÓBER 30., CSÜTÖRTÖK BÁCSBOKOD Kegyeleti park emlékeztet a többnemzetiségű falu múltjára A temető keleti oldalán található egy régi sírjelekből összeállított kegyeleti park, ami a településen élt magyar, német és bu- nyevác elődökre emlékeztet. A régi, már nem gondozott sírokhoz tartozó keresztek száma megközelíti a 250-et. A gyűjtőmunka során harminc régi vaskereszt is előkerült, s ezek híres kovácsmesterek munkáját dicsérik. Említést érdemel, hogy a legrégebbi sírkő az 1861-es esztendőből származik. A kegyeleti park létrehozását a Német Kisebbségi Önkormányzat kezdeményezte. Az ötlet valóra váltását a horvát kisebbség testületé és a nagyközségi önkormányzat is támogatta, de a lakosság körében is kedvező fogadtatásra talált. Ezzel a település temetője egy újabb látnivalóval gazdagodott. Az 1895-ben épült Anna- kápolna és az értékes, régi gyászhintó mellett most már az emlékpark is megtekinthető. Régi időkről mesélnek a keresztek. Rekordhalak kerültek ki a horgásztóba A Kígyós vízgyűjtő területének belvízrendszeréhez tartozik a bokodi halastó, ami a központtól 4-5 kilométerre fekszik. A sporthorgászok évente egyszer telepítenek békés és ragadozó halakat. Ez busásan megtérül, hiszen a jelenleg 230 tagú egyesület fennállása - 1976 - óta már több rekordfogás is született. Tavaly egy bajai horgász 81 kilogrammos szürkeharcsával térhetett haza. Igazán szép eredménynek számított az a pontyfogás is, amelyik 27 kilogrammot nyomott a mérlegeléskor. A fiatalok részére nyári táborokat szerveznek, hogy minél közelebb kerüljenek a természethez. A horgásztanya pedig a vendégeknek biztosít szálláslehetőséget. KÉPVISELŐ-TESTÜLET: Mészáros István polgármester, Kiss Zoltán alpolgármester. Képviselők: Ala- dics László, Deák Viktor, Harsá- nyi Gábor, Harsányi Zsolt, Kovács László, Masajcsek Mihály, Oberman László, Sziegl György, Szöllősi Viktor, Ürge Sándorné. Jegyző: Héhn László. HORVÁT KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZAT: Muity Antal elnök, tagok: Michler Ferencné, Szabó Istvánná Petres Mária, Papp Istvánná Kollár Mária, Jágity Borbála. NÉMET KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZAT: Etsberger Mária elnök, tagok: Szabó Istvánná Túri Margit, Szauter Anna, Szei- bert Mihály, Sziegl György. Az egészet kell nézni gazdálkodva Konfliktusokkal jár a biztonság megteremtése Megélhetésük miatt fontos volt a maguk által üzemeltetett tisztítótelep megépítése, most fejlesztésén ügyködnek. Takarékoskodnak, hogy visszaforgathassák a pénzt.- Stabüak vagyunk, ami manapság nem mondható el mindenkiről. De nem másokkal, hanem magunkkal, a község érdekeivel vagyunk elfoglalva. Egy nagy lépéssel előrébb jutottunk - mondja Mészáros István polgár- mester. Az pénzügyi biztonságot azért is említi, mert két nagyberuházáson van túl a háromezer lelkes település. A csatornázás és a szennyvíztisztító megépítése mintegy 600 millió forintba került, amihez a pályázati pénzek mellé 74 millió forintos hitelt vett fel az önkormányzat. Számításaik szerint a húszéves futamidő alatt kényelmesen tudják teljesíteni kötelezettségüket. Sőt újabb fejlesztést szeretnének levezényelni, hogy a telep kapacitását megnövelve több település szennyvizét is fogadhassák és tisztíthassák. Ennek érdekében egyszer már próbálkoztak a hat- milliárd forintos projekthez támogatást nyerni. A Madarassal, Katymárral, Csávollyal és Felső- szentivánnal közös terv megvalósítása érdekében újabb köröket kell futniuk.- Tragikus lett volna, ha nem oldódik meg a szennyvíztisztítás. Fejünk fölött lebegett ugyanis a kétszáz embernek munkát adó tejüzem bezárása, ami családokat tett volna tönkre és a községi adóbevételek megcsappanása miatt a teher többszöröse jutott volna ránk. Még nem teljes a gerinchálózat, viszont közintézményeink használják. Kevés háztartás köthetett, illetve kötött rá a rendszerre, de jelzi az igényt, hogy a családok háromnegyede már lakástakarékban gyűjti a pénzt, ami a hálózat továbbépítésének önrésze lesz. A bokodiak megélhetése szempontjából fontos, hogy az itt kisebb dolgozói létszámmal működő cégek képesek megfelelni a piaci igényeknek. Ennek függvényében változnak a profilok és a munkalehetőségek. Most például épül egy üzem, ami harminc embernek ad majd munkát - számol be helyzetükről és terveikről a polgármester. Mészáros István szerint: aki jól gazdálkodik, az gondol és áldoz a fejlesztésekre. Példaként említi, hogy pályázati pénz nélkül 10 milliót költöttek iskolájuk nyüás- záróinak cseréjére, a tető átrakására. A pénz előteremtése kapcsán kiemeli: tartósan nem érdemes a központi, állami akarat ellen hadakozni. Ezért a társulásban működtetett Intézményeknél a törvényben előírt minimumlétszámokkal számolnak.- Nem rosszabb az oktatásunk, mint ott, ahol többen vannak. Rendezvény sincs kevesebb attól, hogy három-négy szervező helyett egyet fizetünk. A megtakarított pénzt viszont vissza kell forgatni, ez az egész község érdeke. Nehéz leépítésekről dönteni, de néha szükséges. Ráadásul ilyenkor fix ellenfeleket szerezhet magának az ember. De még az esetleges munkaügyi perek költségeit is beleszámítva az egyenleg kedvező, ha a település egészét nézzük - összegez Mészáros István. Bükedtől a nagyközségi önkormányzatig Először Büked néven említik, tehát a régi Bük személynév származékán. Van olyan magyarázat is, hogy ez az ótörök bük (jelentése: erdő, sűrűség, bozót) szóból származik. A török hódoltság alatt betelepült szerbek a magyar Bükedegy-házból Bikityet formáltak, mely Bikittya alakban ismét visszamagyarosodott. Végül 1904-ben nyerte a község mai nevét a Bököd helynév megyére utaló előtagjával. A község helyén - a leletek erre utalnak - római település volt. Az első írásos említés 1208-ból való, amikor II. Endre Bucchidot (Bököd) a bátai apátságnak adományozta. Három évszázaddal később - a Dózsa-féle parasztháború és a török megszállás alatt - sokat szenvedett a lakosság, éppen ezért sokan Gömör megyébe vándoroltak. Az adólajstromok viszont azt igazolják, hogy ekkortájt sem szűnt meg a falu létezése. 1541-ben Bököd idegen uralom alá került, a bajai náhijébe (járásba) tartozott, nevét az 1542- es dézsmajegyzék Bigittyának említi, majd 1580-ban már Bikityként Ezt a nevet 1904 márciusáig viselte a település, amikor a képviselők egyhangú határozata alapján Bácsbokodra változtatták. 1982. január 1-jén Bácsbokod és Bácsborsód község egyesült nagyközséggé. Nyolc évvel később, 1990. január 1-jétől, a bácsborsódiak kezdeményezésére szétváltak, s azóta önálló nagyközségi önkormányzat működik a településen. Első testvértelepülési szerződésüket a németországi Walz- bachtallal 15 éve kötötték. Három éve tették hivatalossá a vajdasági Nemesmiliticcsel évtizedek óta meglévő viszonyt, nincs egy éve, hogy szorosra fűzték kapcsolatukat az erdélyi Gyi- mesfelsőlokkal. Diplomahalmozó mészáros István, aki 1990 óta vezeti a települést, végzős joghallgató. Másfél évtizede viszont a Külkereskedelmi Főiskolán diplomázott. Eredetileg Keszthelyen szerzett agrármérnöki végzettséget 1977-ben. A polgármesteri feladat előtt a Bácsalmási ÁG szaktanácsadójaként dolgozott. Négy gyerek apja, elvált Hobbijaként a kertészkedést, az utazást és a festészetet említi. Nemzedékről nemzedékre száll a zene szeretete muzsika A fúvósok több évtizede, a tamburások két éve álltak össze Nagy hagyománya és több évtizedes múltja van a helyi ifjúsági fúvószenekarnak, hiszen fennállása óta már több generáció is váltotta egymást. Bácsbokodon működik a bajai központú Da- nubia Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, a tanítványok fafúvós, rézfúvós, ütős hangszereken, valamint szaxofonon, szintetizátoron és zongorán sajátíthatják el a zenét A fiatalság nagy létszámban használja ki ezt a lehetőséget, olykor-olykor még az idősebb tagok is visszajárnak. Forgó Zoltán karmester - aki 1975 óta vezeti a zenekart - érdeklődésünkre elmondta, hogy a repertoár összeállításánál nagy figyelmet fordítanak a település Rendszeresen lépnek fel a fúvósok a környékbeli településeken, de külföldön is bemutatták tudásukat. etnikai összetételére, az ő népzenéjükkel is foglalkoznak. FeUé- péseikkel jó hírnevet szereztek, bejárták a környékbeli településeket, de voltak már Budapesten és Szegeden is. Rendszeresen részt vesznek a különböző fúvós- zenekari találkozókon, és többször vendégszerepeitek már Baranya megyében is. Külföldi meghívásaik sorában Németország, Szlovákia és Szerbia szerepelt. Két évvel ezelőtt - 2006 tavaszán - megalakult a tambura- zenekar is, mely jelenleg 14 fővel működik. A délszláv zene szépségeivel ismerkednek a fiatalok, fellépéseik során pedig népdalokkal és kólókkal szórakoztatják az érdeklődő közönséget.
