Petőfi Népe, 2008. július (53. évfolyam, 152-178. szám)
2008-07-01 / 152. szám
6 2008. JÚLIUS 1, KEDD GAZDASÁG HÍ HSAIT Alig nőtt májusban a magyar mobilpiac csupán 23 ezerrel nőtt idén májusban a mobil-előfizetések száma, így a hónap végén a három szolgáltató ügyfeleinek száma összesen 11 millió 462 ezer volt - közölte a Nemzeti Hírközlési Hatóság. Hazánkban így 100 főre 114,1 előfizetés jut. Mától kitárja előttünk kapuit Franciaország teljesen szabad munkavállalást biztosít Franciaország az Európai Unióhoz 2004- ben csatlakozott tíz ország - köztük hazánk - állampolgárainak július elsejétől. A régi 15 tagállam közül már csak négy, Ausztria, Belgium, Dánia és Németország tart fent különféle korlátozásokat az új tagországok munkavállalóival szemben. Megérkezett Brüsszelbe az első hazai nagyprojekt TEGNAP MEGÉRKEZETT BrÜSZ- szelbe az Új Magyarország fejlesztési terv első nagyprojektje: a debreceni 2. villamosvonal kiépítésének támogatásáról két héttel ezelőtt döntött a kormány. A tervek szerint idén tíznél is több további, 13 milliárd forintot meghaladó nagyprojektet küldhetnek el uniós jóváhagyásra. Pari no A Hírsávot a támogatja. A BUX-index 2008. június 30-án 20500 20400 20300 20200 20100 20000 19900 pont./ 09.00 11.00 13.00 15.00 16.30 FORRÁS: BÉT NYERTESEK 2008.06. 30. Reszwny ttÉlK Váltóst*) Mtf$K Llnamar 3 339 +6,00 6,38 ORC 8 900 +3,48 0,87 Danubius 6 600 +3,04 7,79 Richter 32305 +1,74 1928 ANY 10370 + 1,17 6,7 VESZTESEK FORRÁS: BÉT Raba 1580-2,94 79,77 Egis 15105 t «o-»4 11 0,9 Econet 105-0,94 11,55 Pannergy 1320-0,67 41,65 OTP 6259-0,63 6866 A BUX-index az elmúlt napokban 21400 21200 21000 20 800 ......................... ............. 20 600 20400 20200 20323 20386 20343 20000------------------------------------po nt 06.20 06.23 06.24 06.25 06.26 06.27 FORRÁS: BÉT MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2008. június 30-án. €/Ft $/Ft CHF/Ft t t t 237,03 149,76 147,72 +1,97 Ft +1,84 Ft +1,02 Ft Segély a létminimumért javaslat Sokkal kevesebb lenne az összege a minimálbérnél Parlagfűirtás és fűnyírás közmunkában. A kormány jelenlegi terve szerint hasonló programok szervezésére ösztönöznék az önkormányzatokat. Jövő januártól jelentősen csökkenhet a szociális támogatások összege - legalábbis a kormány napvilágot látott elképzelései szerint. Hampl Márta Csökkentené a segély összegét a kormány: a szociális támogatási rendszer tervezett átalakítása a kiszivárgott hírek szerint jelentősen növelné a különbséget a minimálbér és a segély legmagasabb összege között. Megváltoztatnák a segély kiszámításának módját: a jövőben nem a - jelenleg 69 ezer forintos - minimálbérhez kötnék a maximális összeget, hanem a lét- vagy a nyugdíjminimumhoz. Ez utóbbi ma 28 500 forint, ennek legfeljebb 150 százalékában határoznák meg a segélyt, amely így nem érné el a 45 ezer forintot sem. A most is érvényes rendszerben a rendszeres szociális segély havonkénti összege a minimálbér 70 százaléka. A segély csökkentése mellett a pénzügyi támogatások átcsoportosításával az önkormányzatokat arra ösztönöznék, hogy a rendelkezésükre álló forrásokat segély helyett közmunkaprogramra fordítsák. Az elképzelések szerint így több segélyezett találhat majd magának munkát a közfoglalkoztatásban. Idén tíz- milliárd forintot szánnak a költségvetésből közcélú munkákra. „Egyfajta csapdahelyzetet teremt a kormány azzal, hogy közmunkára sarkallják a segélyezetteket. Természetesen hasznos dolog, hogy van, aki kitisztítsa a szennyvízelvezető árkokat, de ezek áz emberek nyilván nem a fizetésből élők körét fogják bővíteni” - véli Drimál István munkaerő-piaci szakértő. Ennek elkerülése végett a tervek között szerepel az is, hogy negyedévente 120 óra „valódi munkát” kellene biztosítani az állástalanoknak, és ez után valódi munkabért kapnának. Ennek pontos összegéről azonban még nem született döntés. A fiatal munkanélkülieket - a segélyezettek negyven százaléka harminc év alatti - sem kímélné a tervezett átalakítás. Ők csak akkor kaphatnának segélyt, ha képzésen vennének részt. Ez helyzettől függően lehetne az általános iskola befejezése vagy szakmatanulás is. Az MSZP-frakció várhatóan egy hét múlva veszi napirendre a segélyezési rendszer átalakításának kérdését. Sünön Gábor, a párt választmányi elnöke elmondta: a szaktárca javaslatát július 8-án terjesztik a szocialista párt képviselői elé, és a kormány ezt követően alakítja ki álláspontját. „Augusztus végén születhet egységes döntés arról, hogy miképp kell átalakítani a szociális támogatások rendszerét. Most az irányelvek kijelölésénél tart a kormány” - mondta lapunknak Daróczi Dávid. A kormányszóvivő hozzátette: találgatás a segélyek kiszámításának fent említett módszere, erről még javaslat sem született. Mint mondta: egyetlen fillért sem akarnak kivenni a támogatások rendszeréből, a rendelkezésre álló keret hatékonyabb átcsoportosításáról van szó, hogy minél több munkanélküli térjen vissza a munkaerőpiacra. Rendszeres szociális segélyben részesülők száma egyes megyékben Baranya megye 2008. május 8961 2007. május 7892 2006. május 7877 2005. május 7865 Bács-Kiskun megye 8162 7313 5838 6244 Békés megye 9318 8281 7342 7167 Budapest 3177 2653 2440 3244 Heves megye 5874 5141 4947 5494 Jász-Nagykun-Szolnok megye 7452 6105 5477 7244 Komárom-Esztergom megye 818 948 751 1206 Nógrád megye 6489 5944 5291 5506 Somogy megye 9314 8999 7801 8262 Tolna megye 4022 3703 3162 3701 FORRÁS: ÁFSZ Nem voltak kelendők a vidéki posták partnerprogram Nyár végétől 54 fiók üzemeltetését veszik át vállalkozók Kevés vidéki postafiók üzemeltetését veszik át helyi vállalkozók - tudta meg lapunk Tomecskó Tamástól, a Magyar Posta Zrt. szóvivőjétől. A tavaly októberben indított Postapartner program első ütemének tegnapi eredményhirdetésén kiderült, hogy a meghirdetett 292 posta közül csupán 52 talált gazdára. Hevesben 8, Somogybán 17, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 27 fiókot üzemeltetnek majd vállalkozók, Komárom- Esztergom megyében a felhívásban érintett 33 fiók közül egy sem kelt el. „A nyertesek július-augusztus végétől vehetik át a posták üzemeltetését, ahol nem született nyertes, ott az ígéretnek megfelelően a Magyar Posta folytatja a munkát” - mondta a szóvivő. Egyes vélemények szerint a posták iránt érdeklődő vállalkozások nagyszámú elpártolásának oka, hogy a posta a korábTEGNAP munkakezdettől határozatlan időre korlátozott sztrájkba kezdtek a postai kézbesítők. A postások az ellen tiltakoznak, hogy a levelek és küldemények kihordása mellett ügynöki munkát is kell végezniük, biztosításokat, sorsjegyeban ígértnél 40-45 százalékkal kevesebb pénzt adna kis egységei üzemeltetéséhez a leendő tulajdonosoknak, ami a dolgozók fizetésére sem elegendő. Emellett a bonyolult közbeszerzési eljárás is sokakat elijeszthetett. ■ Németh Márk két kell árulniuk. Azt szeretnék elérni, hogy ez ne legyen kötelező, hanem csak önkéntes alapon működjön. A sztrájk alatt a postások a klasszikus kézbesítői feladatukat ellátják, viszont nem foglalkoznak értékesítési tevékenységgel. A vállalkozók is elhagyták a postákat Félig-meddig sztrájkolnak a kézbesítők Szünetel ma az ügyintézés, mert magukat ünnepük a köztisztviselők Jobb, ha otthon marad az, aki ma szerette volna elintézni ügyesbajos dolgait valamelyik közhivatalban: mindegyik zárva lesz ugyanis a közüsztviselők napja miatt. Se a minisztériumok, se a közigazgatási hivatalok, se a megyei önkormányzati hivatalok, se a polgármesteri hivatalok, se az okmányirodák, se az APEH és az OEP, se más köztisztviselő- | két foglalkoztató intézmények nem állnak ma az ügyfelek rendelkezésére. Az intézmények csak ügyeletet tartanak, a köz- tisztviselők pedig otthon pihennek. A köztisztviselők napját a köz- tisztviselői törvény 1992. július 1-jei életbe lépésének alkalmából tartják Magyarországon. A Ma- [ gyár Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezete 1996- ban kezdeményezte, hogy ebből az alkalomból július 1-je legyen a köztisztviselők napja. Ezt először 1997-bén ünnepelték meg, 2001 óta pedig munkaszüneti nappá is vált ez a nap a köztisztviselők számára. ■ N. M. Minél több felelőség, annál több szabadság A köztisztviselők jogállásáról szóló törvény a felelősséggel arányosan állapítja meg a köz- tisztviselőknek járó szabadnapok számát. Az osztályvezetőknek például 36, a főosztályvezetőknek 38, a szakállamtitkároknak pedig 40 nap szabadság jár egy évben. Kötelezővé vált az elektronikus cégbejegyzés Mától, azaz július elsejétől kötelező lett az elektronikus cégbejegyzés, amely nemcsak a sorban állást szünteti meg, hanem az eljárási illetéket is csökkenti. Ez korábban százezer forint volt, az elektronikus eljárásban viszont csupán 15 ezer forint, és ez az összeg vonatkozik az egyszerűsí- j tett eljárásra is. Az elektronikus cégeljárás informatikai rendszerének kialakításában részt vevő Microsec Számítástechnikai Kft. ügyvezető igazgatója, Vanczák József lapunknak elmondta: az eddigi papíralapú eljárás postázással együtt 15-25 munkanapba telt. Az elektronikus eljárás ezt az időt annyival rövidítette le, hogy a kézbesítés elektronikusan történt, de a cég által készített összesítés szerint a bejegyzés így is 15 munkanapot vett igénybe. Az elektronikusan érkezett iratok száma tavaly szeptember óta hónapról hónapra nőtt. Múlt év szeptemberében 1500, idén májusban már 15 ezer kérelem érkezett a bíróságokra. Júniusban eddig ez a szám meghaladta a 24 ezret. Tavaly átlagosan egy hónapban 25 ezer papíralapú és elektronikus kérelmet adtak be. Mostanáig a fővárosban csaknem háromezer, vidéken további | háromezer ügyvéd szerzett tanúsítványt digitális aláírásra, amely feltétele a gyors cégbejegyzésnek - mondta Vanczák József, aki érdekességként megemlítette, hogy vizsgát tett náluk vak, azaz erősen gyengén látó és egy nyolcvan év feletti ügyvéd is. ■ B. J.
