Petőfi Népe, 2008. július (53. évfolyam, 152-178. szám)

2008-07-24 / 172. szám

4 VASKÚT PETŐFI NÉPE - 2008. JÚLIUS 24.. CSÜTÖRTÖK EPVTSELO-TESTULE KÉPVISELŐ-TESTÜLET: Alszegi Zol­tán polgármester, Németh Mi­hály alpolgármester, Bondor Bé­la, Czikoliai Ferencné, Grünfel- der Jários, Halákné Turné Éva, Knipf lánosné, Krix Rita, Kurucz János, Stadler Zoltánná, Tapodi Gábor, Vörös Csaba Endre, kör­jegyző: dr. Gyenes Gabriella, né­met KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZAT: Posgay Erzsébet elnök, Knipf Já­nos elnökhelyettes, Oláhné Bo­hner Kornélia, Vörös Endréné. HORVÁT KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNY­ZAT: Kulisity Antal elnök, Pap Il­dikó elnökhelyettes, Kulisity Antalné, Pap Gézáné, Vargáné Rigó Hajnalka. Jubilál a Német Hagyományőrző Táncegyüttes Harmincéves a messze földön, határainkon túl is jó nevű vaskú­ti Német Hagyományőrző Tánc- együttes. Amint Krix Ritától, az együttes vezetőjétől megtudtam: lelkes fiatalok álltak össze 1978- ban a hagyományok ápolására, a nemzetiségi kultúra őrzésére. Az alapítók Oláh András, Oláhné Bohner Kornélia és Födi Tibor voltak. Első teendőjüknek a táncruhák, a nemzetiségi vise­let összegyűjtését tekintették. Házról házra jártak. Az idős em­berek örömmel keresték elő a lá­dafiából a szüleiktől, nagyszüle- iktől örökölt pompás viseleteket. Ettől kezdve szakmai színvona­lát, létszámát tekintve töretlenül fejlődött a művelődési ház égi­sze alatt működő tánccsoport. Zenekar is alakult Túri István vezetésével, a létszám pedig 130- 140 főre emelkedett. A németség betelepítése 250. évfordulójának megünneplése kapcsán újraalakult, majd 1993- ban egyesületté alakult a tánc­csoport. Azóta Krix Rita vezeti. Négy nemzetiség békéje összefognak Szeretik községüket a vaskúti emberek Hat évszázad a történelem embert próbáló nagy viharaiban Igazi látványosság a Vaskúti Vendégváró Vigasságok során, amikor köcsögös babot főznek a községben. Senki se szívesen hagyná ki a mulatozást. A leletek szerint a község terüle­te már ötezer évvel ezelőtt is la­kott volt. Oklevelekben első alka­lommal 1400-ban említtetik a te­lepülés Bachkuta (Bács kútja) néven. A Töttös család birtokolta, míg a Dózsa-féle parasztháború idején elpusztult. A török hódolt­ság alatt valamelyest ismét be­népesült - a török adójegyzékek­ben 28 adózó házzal szerepel de Baja 1676-os felszabadulása után lakossága elköltözött. A Rá- kóczi-szabadságharc után, 1727- től 1750-ig a Czobor család birto­ka lett. Jelentős fejlődést hozott, amikor Mária Terézia királynő a falut 1750-ben hűbérbirtokul kedvelt hívének, Grassalkovich Antal grófnak adományozta. I. Antal a falut először részlegesen, majd 1756. január 1-jével telje­sen elválasztotta Baja mezővá­rostól, és független községgé szervezte. Ez időben vált a német telepesek érkezésével Vaskút többnemzetiségű községgé, arcu­latát tekintve pedig mérnökileg tervezett, széles utcákkal épített, rendezett településsé. ■ A falut Mária Terézia királynő 1750-ben Grassalkovich Antal gTÓfnak adományozta. Ha Bajáról déli irányba visz az utunk, a várostól mintegy hét kilométerre egy rendezett, festői szép­ségű, tiszta településre találunk. A községen átvezető országút bal oldalán szemünkbe tűnik a régi Kálvária és kápolna. Mellet­tük elhaladva érkezünk a Vas­kút központjában levő község­házához. Alszegi Zoltán polgár- mestert kérdeztük jelenről és jö­vőről. - Vaskút életképes falu. Lehet számítani a lakosság ösz- szefogására, ha a település fej­lesztéséről van szó. Szükség is van az aktivitásra, hiszen a köz­ség igen feszes gazdálkodást folytat. A korábbi beruházások következtében jelentős adósság- állományt görget maga előtt, en­nek kezelése nagy kihívás. A képviselő-testület számos intéz­kedést hozott a hatékonyabb gaz­dálkodás érdekében. Bátmonos- torral körjegyzőséget és közokta­tási társulást hoztunk létre. Be­váltották a reményeket.- Milyen a község foglalkozta­tási helyzete?- Viszonylag jó, köszönhetően a jelentős vállalkozásoknak, il­letve jól működnek a családi vál­lalkozások. Vaskút alapvetően mezőgazdasági vidék, de van­nak építő-, élelmiszer- és konfek­cióipari cégek is. Emellett szép számban járnak dolgozni Bajá­ra. így a munkanélküliség jóval a kistérségi átlag alatt van.- Vaskútról köztudott, hogy többnemzetiségű község.- Békében, egymás iránti megbecsülésben élnek itt ma­gyarok, németek, horvátok, székelyek. Anyanyelvűk, kul­túrájuk, hagyományaik ápolá­sával gazdagítják a közösséget. A vezetőségnek az a törekvé­se, hogy minden vaskúti jól érezze magát lakóhelyén. Ezt szolgálja az élénk nemzetiségi élet, a kisebbségi önkormány­zatok tevékenysége. A gyerme­kek nemzetiségi iskolába jár­nak, ahol két tannyelvű okta­tás is folyik. Ott is, a művészet- oktatás keretében is megis­merkednek nemzetiségük ha­gyományaival, kultúrájával, táncaival és népdalaival.- Mit tart a községfejlesztés legfontosabb feladatának?- Víz, villany, gáz van. A falu utcái - néhány kivételével - el vannak látva burkolattal. Felújí­tottuk a temetőkápolnát és a ra­vatalozót. Együtt pályáztunk Sü- kösddel, Érsekcsanáddal és Bajá­val egy közösen kiépítendő csa­tornahálózatra. Első lépcsőben a tervezésre és előkészítésre közel 240 milliót nyertünk. A bajai szennyvíztisztítónak van szabad kapacitása, így tisztítót nem kell építenünk- Vaskúton sok gondot okoz a belvíz is. A csatornázás ezt a gondot is csökkentheti. rendőrtisztként teljesített szol­gálatot különböző beosztások­ban. 1969-ben szerzett diplomát a Rendőrtiszti Főiskolán. Vas­kút polgármestere 2005 óta. Leánya a Szegedi Tudomány- egyetemen jogot tanul. Hobbija a kertészkedés. A harmadik Grassalkovich An­tal herceg 1841-ben bekövetke­zett halálával az uradalom visz- szaszállt a kamarára, melytől szentgyörgyi Horvát János és Jó­zsef vette bérbe. Az 1848-as for­radalommal megszabadultak a vaskúti jobbágyok is azoktól a szolgáltatásoktól, melyekkel az uradalomnak tartoztak. A földte­rületből 1850-ben csak egy kis rész maradt a földesúr, Viczay- Khuen Károly gróf kezelésében, aki azt hat esztendő múltán elad­ta Zichy-Ferraris Félix grófnak. 1862-ben a község ezt is, az in­gatlanokat - köztük a „nagy ven­dégfogadót” - is megvásárolta a gróftól. Ezzel véglegesen lezárult Vaskút földesúri korszaka. Óriá­si veszteséget jelentett lélek- számban a II. világháborút köve­tő kitelepítés, amikor a kilencti­zed részben sváb lakosság több mint felét elűzték otthonából. Ek­kor érkeztek a szintén rengeteg megpróbáltatást szenvedett, a Délvidékről kiutasított széke­lyek, 1947-ben pedig az emberte­len lakosságcsere keretében a felvidéki magyarok. Tősgyökeres vaskútinak számít a Baján született polgármester alszegi Zoltán 1957-ben szü­letett Baján. Tősgyökeres vas­kútinak számít, mert a születések történtek csak a bajai kórház­ban. 1963-71: Vaskúti Ál­talános Iskola. 1972-76: bajai Berecz­fc,... ki Máté Kertészeti Szakközép- iskola. Gyakornok 1976-78 között a Bajai Mező- gazdasági Kombinát­ban. 1978-ban sorkatonai szolgálatot teljesített. 1980-2005: a bajai rendőrkapitányságon JÓ 3 kŐZÖSSég A község népe összefogott a szép cél érdekében. Ennek köszönhetően felújították a temetőkápolnát és a ravatalozót. Súlyt helyeznek az utánpótlásra a futballcsapatnál A vaskúti labdarúgók a megye II. osztályának déli csoportjában szerepelnek. Az egyesület játé­koskerete jelenleg tizenkilenc felnőtt, tizenhat ifjúsági és tizen­kilenc serdülő korosztályú tag­ból áll. így részt vesz a csapat a megyei felnőtt- és ifjúsági mel­lett a serdülőbajnokságban is. Az idei évtől még nagyobb hang­súlyt fektetnek az utánpótlásra. A felnőttcsapatban máris szere­pelnek ifjúsági játékosok. Az a cél, hogy a bajnokságban hely­béli fiatalok képviseljék a köz­séget. A tárgyi feltételek sokat javul­tak: korszerűsítették a fűtést, megoldották a pályavilágítást, és felújították az öltözőket. Chfilszervezetek A régi hagyományokhoz híven ma is több mint húsz egyesület, civilszervezet, alapítvány fogja össze a falu lakóit. Nem kevesebb, mint tizenhat egyesület, négy alapítvány és három klub fejti ki a közösségért folyó tevékenységét. Felvételünk a galambkiállításon készült.

Next

/
Oldalképek
Tartalom