Petőfi Népe, 2008. május (63. évfolyam, 102-126. szám)
2008-05-08 / 107. szám
PETŐFI NÉPE - 2008. MÁJUS 8., CSÜTÖRTÖK 15 BUGACPUSZTAHÁZA A látvány nem kerül pénzbe berczeu István A kerékpárút révén megnő a környék látogatottsága Az idei pusztaházi napokon nagy sikere volt Gulyás Lászlónak, aki vásári zenés komédiát adott elő. Kecskemét itt legeltette saját ménesét, szürke gulyáit Bugacpusztaháza és környéke már az avarkorban lakott terület volt. A környéken végzett ásatások szerint a mai település helyén a honfoglalás utáni időszakban Bugacháza néven, a hatalmas puszta központjának számító, virágzó település létezett, mely a 13. századi nagy tatárdú- lás során pusztult el. Többé nem épült fel. A mai Bugacpusztaháza keletkezését egyes kutatók 1835 körűire, mások jóval korábbra teszik. Tény, hogy a 19. század elején a Kecskemét városhoz tartozó Nagy- és Kisbugacon már élénk szilaj pásztorkodás folyt. A hatalmas pusztát több ezer állat népesítette be. „Kecskemét itt legeltette Szent György napjától Szent Mihály napjáig saját ménesét, magyar szürke gulyáit, juhnyájait, de jutott bőven legelő a környező városok és falvak úgynevezett szájbéres állatainak is” - írja Bugac történelme című könyvében Czakó Ferenc. A puszta életét a Bugacpuszta- házán lakó pusztabíró irányította. Az utolsó pusztabíró 1884- ben halt meg. Helyét a kecskeméti születésű Tóth Mihály személyében egy intéző állatorvos vette át. Őt Bónis Árpád követte. A futóhomokot akácerdőkkel állították meg A Nagyalföld őshonos erdői a török korban és az utána következő háborúskodások idején csaknem teljesen megsemmisültek. Egyre nagyobb területeket foglalt el a futóhomok, mely hovatovább a gazdálkodást is ellehetetlenítette. Az Alföld - beleértve Bugacpusztaháza környékének fásítása - II. lózsef császár érdeme. A „kalapos király” 1791-es LVII-es számú törvényének hatására nagyszabású erdőtelepítés kezdődött el. Az igazán jelentős fásítás azonban csak hatvan éve, 1947-ben kezdődött el. Eredményeként mintegy 300 ezer hektárral növekedett az Alföld erdőterülete. Bugac nagyközség területének jelentős részét ma már erdő borítja. A hiányozhatatlan akác mellett az egyik kedvelt fafajta a nyár. Bugacpusztaháza alapításának pontos időpontja nem ismert. Egyes szakemberek 1835 tájára, mások jóval korábbra, a kunok letelepedésének idejére teszik. Bár nevében máig őrzi az ősi puszta emlékét, Bugacpusztaháza természeti szépségei mellett egyéb adottságokkal is rendelkezik. Ezekről és a település lehetőségeiről beszélgettünk Berczeli István polgármesterrel.- Régi vágya Pusztaházának egy kerékpárút, ami összekötné Bugaccal, a szomszédos Móricgáttal, de akár távolabbi településekkel is. Van remény arra, hogy ez az óhaj megvalósuljon?- Olyannyira, hogy valószínűleg már a nyár elején el is kezdődnek a kivitelezési munkálatai. A Pusztaháza északi határától Erdőszéplakig terjedő, közel nyolc kilométer hosszú kerékpárút költségeire tavaly Bugaccal közösen nyújtottunk be pályázatot, amit meg is nyertünk. További jó hír, hogy a támogatás elnyeréséhez szükséges, több mint tizenhétmillió forintos önrész előteremtése se okoz különösebb gondot. Az elmúlt évi takarékos gazdálkodás eredményeként a két település társult önkormányzata több mint hatvanhatmillió forintos pénzmaradvánnyal kezdhette a 2008-as esztendőt. A szerződéskötések már folyamatban vannak. Amint megtaláltuk a megfelelő bonyolító céget, kiírjuk a közbeszerzési pályázatot, s a nyár elején már el is kezdődhet a 171 millió forintos beruházás megvalósítása, melytől valamennyien az idegenforgalom fellendülését és bevételeink növekedését reméljük.- Ha már az idegenforgalmat említette, azért ahhoz más is szükséges...- Természetesen ezt mi is tudjuk. Ezért is határoztuk el egy központi pályázat kapcsán a közelmúltban, hogy Bugaccal közösen belépünk egy turisztikai társulásba, melyben rajtunk kívül Ágasegyháza és Orgovány is részt vesz. Az öt települést ösz- szekötő gyalogos és kerékpáros útvonalak egyik állomása Pusztaházán lenne. Ennek kapcsán felújítanánk a polgármesteri hivatallal szomszédos üres épületet, már amennyiben nyerünk a pályázaton. Egyébként az említett épület felújítására kínálkozik egy másik lehetőség is. A három - Kiskunfélegyháza, Kis- kunmajsa és Kiskunhalas - kistérséggel közösen a LEADER- programban is részt veszünk. Ehhez is megvan a szükséges 25 százalékos önerőnk. Bár nem feltétlenül ide kapcsolódik, azért megemlíteném: hatéves falubuszunkat is ki szeretnénk cserélni. Most készül a pályázat, amit május elsejéig kellett benyújtani. Jelentős pozitívumként értékelhető, hogy folyamatban van a kábeltelevíziós és az internethálózat kiépítése is.- A tervekhez, elképzelésekhez pénz is kell. Mi az, amit térítésmentesen tud nyújtani Pusztaháza?- Elsősorban csodálatos - vagy inkább páratlan szépségű - természeti környezetet, főleg tavasszal. Kizárólag ezen a tájon fellelhető növényritkaságokat, állatfajtákat, őshonos szürke- marha-gulyát, rackanyájat, madarakat. Ha mindehhez még hozzáadjuk a pusztaháziak őszinte vendégszeretetét, konyháink különleges ízvilágát, még csábítóbbá válik ez a sajátos vonzerővel bíró alföldi táj. Látnivalóban, élményekben sosincs hiány Bugacpusztaháza számos nevezetességének egyike a keskeny nyomtávú (760 mm) vasút, melynek Kiskunmajsáig terjedő ötvenhárom kilométer hosz- szú vonalát 1928. szeptember 17-én adták át az utazóközönségnek. Első mozdonyvezetője Schuch István volt, aki akkortájt már több mint másfél évtizedes szakmai múlttal bírt. A kis szerelvény szaporán szuszogó mozdonyának - állítólag - Móricz adta a Kispöfögő nevet, a vasutasok maguk közt csak Jónásnak hívták, a keskeny sínpáron ugyanis úgy festett, mint az ószövetségi prófétát lenyelő bibliai cethal. A Bugaci Pásztormúzeum 1975-ben épült meg Kerényi lózsef terve alapján, mely a nemzeti park leglátogatottabb kiállítóegysége. A nomád pásztorélet hagyományos eszközeit a félegyházi Kiskun Múzeum kölcsönözte. A Kiskunsági Nemzeti Parkhoz tartozó közeli pusztában lovasbemutatók, szürkemarha-gu- lyák fogadják a látogatót. A puszta egyben számos, vadon élő állatnak is élőhelye. HASZNOS INFÓK Noha Bugacpusztaházának van saját polgármesteri hivatala, a hivatalos ügyeket többnyire a bugaci polgármesteri hivatalban lehet elintézni. A bugaci polgármesteri hivatal ügyfélfogadási rendje: hétfőtől szerdáig: fél 8-tól délután 4-ig, csütörtökön nincs ügy- félfogadás, pénteken: fél 8-tól déli 12 óráig. A hivatal címe: 6114 Bugac, Béke utca 10. Telefon: 76/575- 100; fax: 76/575-107; e-mail cím: bugaconk@t-online.hu Berczeli István nagykörösön született 1939-ben. Tanulmányait Cegléden, Nyársapáton és szülővárosában végezte. 1957-ben a nagykőrösi tanítóképzőben érettségizett, és Kecskeméten 1958-ban tanítói oklevelet szerzett. Tizenegy évig Tiszakürtön, illetve Tiszaugon tanított. Pályázat útján, 1969-ben került Bugacra, ahol nyugdíjaztatásáig tanított 2002 őszén választották meg Pusztaháza polgármesterévé, 2006-ban újra bizalmat kapott. Nős, három gyermeke van, mindhárom pedagógus. Ritmusra jártak A falunapi rendezvényen felléptek egy fővárosi tánciskola kiskunfélegyházi csoportjának modern táncosai is. Megduplázta gépparkját fuvarozás Ha szükséges, Sutus János is a volánhoz ül Sutus János (31) bugac pusztaházi egyéni vállalkozónak saját javítóműhelye és tizennégy járműve van: háromféle billenőkocsi, vízszállító seprős autó, markoló. Többnyire alvállalkozóként vesz részt különböző beruházások megvalósításában, de alkalmanként bérmunkát is elvállal. Noha tevékenysége zömét útépítések teszik ki, egyéb megbízásokat sem utasít vissza. Minden járművének van sofőrje, ám ha a helyzet úgy hozza, ő maga is a volán mögé ül. Az aktív vezetést egyébként három éve hagyta abba. Akkor még csak hat gépkocsija volt, ma már tizennégyre gyarapodott járművei Gépei nem tegnap készültek, de még nem vallott velük szégyent. száma. Mindezt hitel nélkül si- még sosem vallott szégyent ve- került megvalósítania - állítja lük. Mindazonáltal amint lehe- büszkén. Gépei nem idén gör- tőség nyílik rá, elkezdi jármű- dültek le a gyártószalagról, de állománya frissítését.
