Petőfi Népe, 2007. október (62. évfolyam, 229-254. szám)

2007-10-31 / 254. szám

/ BACS-K1SKUN MEGYEI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA CHAMBER OF COMMERCE AND INDUSTRY BÁCS-KKKDN COUNTY A Petőfi Népe gazdasági melléklete Ablak A Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara kiadványa Székház: 6000 Kecskemét, Árpád krt. 4. Tel.: 76/501-500 Fax: 76/501-538 e-mail: bkmkik@mail.datanet.hu • Kirendeltségek: 6500 Baja, Szentháromság tér 4. Tel/fax: 79/520-400 e-mail: bkmkikbaja@emitelnet.hu • 6300 Kalocsa, Bátyai út 2. Tel/fax: 78/566-220 e-mail: bkmkikkalocsa@emitelnet.hu • 6400 Kiskunhalas, QAKMZl JÁNOS Venesz-díjas mes­Szilády Á. u. 5-7. TeL/fax: 77/428-493 e-mail: bkmikhalas@emitelnet.hu • internet www.bkmkik.hu I. ÉVFOLYAM, 8. SZÁM terszakács. ► n. oldal Riportokban dokumentálják Bács-Kiskun mindennapjait \ megye tv Varga István napra­készen jól ismeri a televíziós média megyei szakembereit. A kamara elnökségi tagja a Bács- Kiskun Megyei Helyi Televízi­ósok Egyesületének az elnöke. A 10. éve kéthetente látható huszonöt perces Megyei Króni­ka főszerkesztője a császártöl­tési szakember. A történet még a rendszer- váltás idejére nyúlik vissza - mondja Varga István. A kábel- rendszer kiépítése ekkor kez­dődött, s ezzel párhuzamosan megjelentek olyan érdeklődők, akik kedvet kaptak ahhoz, hogy szalagra rögzítsék telepü­léseik krónikáit. ■ Az évi 26 műsort 7 mil­lió forintból állítják ösz- sze 60-80 ember közre­működésével. A kecskeméti televíziósok segítségével képezték ki eze­ket a helyi tévéseket. Ma már 15 településről kapják az anya­gokat, melyeket a kiskunhalasi stúdióban szerkesztenek két­hetente. Általában 12-15 riport fér egy 25 perces összeállítás­ba, ahol a térség eseményeit láthatják a nézők. Kecskemé­ten, például, minden második szombaton este fél nyolctól a KTV csatornáján. Bár a megyét meg akarják szüntetni, a tér­ségbeli tudatot nem lehet má­ról holnapra megváltoztatni. Ez élteti ezt a műsort - mondja a főszerkesztő. Pörgős tudósításokat készítünk - mondja VARGA ISTVÁN. A vadkerti embert érdekli, mi történt Halason, csakúgy, mint a kalocsait, hogy mi van Kecskeméten. Közel félmillió embert ér el a műsor, de a né­zettsége 300 ezer körül alakul - vélekedik Varga István, aki a császártöltési vegyesipari szö­vetkezet képviseletében tagja a kamarai elnökségnek. A ter­vek szerint ebbe a műsorba a gazdasági érdekképviselet hí­reit is hamarosan közzéteszik. Mint mondta: az utóbbi időben sokat fejlődött a kamara kom­munikációja, az információk közzététele gyors, s a mai vál­tozó világban ez nagy érték. A szervezet munkatársai felké­szültek, és szinte minden kér­désre tudják a választ. ■ Az uniós üveghegy neve: eurózóna perspektívák A közös nevező Elképesztően nehéz ösz- szehangolni az érdekeket az Európai Unióban. Ez a véleménye dr. Becsey Zsoltnak, a Fidesz-MPSZ színeiben a brüsszeli par­lamentbe jutott képvise­lőnek. Barta Zsolt Nemcsak a nemzeti érdekek el­térősége, de a gazdasági fejlett­ség szintje is megosztja a 27 tagországból álló Európai Uni­ót. Egyebek mellett erről be­szélt a megyei kamara Európa Klub rendezvényén a közel­múltban dr. Becsey Zsolt, aki Brüsszelben a nagy közösség parlamentje Néppárti Frakció­jának a tagja. Mint mondta: míg Luxemburgban egy személyre 43 ezer eurónyi GDP jut, addig Bulgáriában kevesebb, mint 3 ezer. Nyilvánvaló, hogy a hatal­mas különbségek miatt teljesen más a balkáni, és más a nagy- hercegség polgárainak az érde­ke. Úgy tűnik, hogy az uniós ér­tékrendszer négy alapelve sem jó mindenkinek. A régi tagállamok mindig úgy értel­mezik, ahogy az nekik megfele­lő. Az áruk szabad áramlása a korábbi tagállamoknak jó, mert a később belépőknél gyenge a fogyasztóvédelem, s a bóvli ter­mékeket is könnyű a volt KGST-országokban elsózni. A régiek érdekeit szolgálja a tőke szabad áramlásának az alapelve is, mert a nyu­gati, hatalmas anyagi hát­térrel rendelkező vállala­tok könnyedén felvá­sárolhatják a keleti ha s o n 1 ó profilú sokszor csak délibáb az EU-n belül r ben, ugyanakkor az eurózóná- ba nagyon nehéz bárkinek is bejutnia. Az uniónak egyrészt érdeke, hogy a keleti csatlako­zók felzárkózzanak, ehhez ko­moly anyagi támogatást is nyújt, ugyanakkor az ezzel járó következményeket nem akar­ja elfogadni. A felzárkózás ugyanis az infláció felpörgé­sével jár, a pénzromlás magas szintje pedig a belépést hátráltató té­nyező. és nem válto­zik. A hazai üzletemberek még mindig nem értik, hogyan lehetne lobbizni Brüsszelben - mondta a képviselő. cégeket. A szolgáltatások sza­bad áramlásánál azonban a ke­letiek lennének előnyben, mert ugyanolyan jól tudunk hajat vágni, vagy vízvezetéket javíta­ni, mint a nyugatiak, csakhogy kevesebbet kérünk ezért. Emi­att több országban korlátozták a szolgáltatások indításának a lehetőségét. A negyedik szent­ség esetében a munkaerő sza­bad áramlását sem mindenhol engedélyezik, s itt is hátrány­ban vagyunk - mondta Becsey Zsolt. Előreléptünk a schengeni rendszer lebontása tekinteté­Becsey Zsolt elemzésében arra is rámutatott, hogy amenynyiben a törökök 2013- ban belépnek az unióba, s a tagállamok közösségi hoz­zájárulása nem változik, akkor érzése szerint a költségvetés összeomlik. A 80 milliós óriási ország ugyanis alacsony fej­lettsége miatt hatalmas támo­gatási igényekkel lépne fel. Ezt azonban a tagállamok többsége nem nézné jó szemmel. A ma­gyar ügyekre áttérve elmondta, hogy a Dél-alföldi Régió a kö­zösségi térségek egyik sereg­hajtója. Az uniós átlagfejlettség 30 százalékát sem éri el. Ezért volna szükség egy komoly ér­dekképviseletre Brüsszelben. A politikusok azonban ezt nem ismerték fel. Olyannyira nem, hogy még azokat a hon­atyákat sem kérik fel lobbizni egy-egy magyar ügy érdeké­ben, akik ott ülnek a brüsszeli parlamentben. A helyi döntés­hozók úgy viselkednek, fogal­mazott a politikus, mint a KGST korszakában. A kor­mánytól várják, hogy lépjen az érdekükben valamit, holott a képviselőknek, így neki is je­lentős a befolyása, mivel a gaz­dasági bizottságban dolgozik. A szakember a klub vendégei előtt elmondta, hogy meglátása szerint az euró bevezetésének időpontjához közeledve a jelen­legi 250-254 forintos árfolyam változni fog. Ezt kívánja az ex­portálók érdeke. Ugyanakkor nem rejtette vé­ka alá azt sem, hogy ennek az lesz az ára, hogy a devizában eladósodott polgárok nagyobb törlesztést fizethetnek a hitele­ik után. A közösség gazdasági bizottságának tagja klasszikus karrierdiplomata-szakmai utat járt be 1964-8 én született Szegeden, földműves családban. 198&BAN diplomát szerez a Marx Károly Közgazdaság-tudományi Egye­tem nemzetközi kapcsolatok szakán. 1988-ban dolgozni kezd a Külügyminisztériumban az európai integrációs terüle­ten. 1988-91 között az Európa Tanács ügyeinek referense. 1991-95 között Brüsszelben az EK melletti magyar képviselet titkára. 1995-96hBAN az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium Eu­rópai Ügyek Hivatala vezetőjé­nek főtanácsadója. 1996-8AN a Külügyminisztérium Integráci­ós Államtitkársága helyettes ve­zetőjének, majd 1998-tól veze­tőjének titkárságvezetője. 1999- től 2003-ig rendkívüli követ, és meghatalmazott miniszterként Brüsszelben az EU melletti ma­gyar misszió helyettes vezetője, a magyar EU Társulási Tanács titkára. 2005-től uniós képvise­lő. 1988 óta nős, három gyer­mek édesapja. Ezernyi szállal kapcsolódunk országunk exportjának a 79,98 százaléka (30 milliárd 668 millió euró) talált piacot a közösségben, míg az import 71,4 százaléka (27 milliárd 901 millió euró) érkezett július végé­ig az unióból. A világ mindig az újdonságot keresi a piacokon... innováció Eötvös Loránd és Rubik Ernő nyomdokain kell haladnunk, akkor érünk el sikereket! Amikor pár éve egy angol bará­tommal a Szimikron automati­kus pofaállítású tokmány szaba­dalmáról beszélgettünk, azt mondta, hogy ne aggódjunk, Amerikában mindent el lehet adni, ami újdonság. Kicsit meg­lepődtem. Ez tényleg így megy? És valóban: nap mint nap ta­pasztalhatjuk, hogy az új termé­kek keltik fel a vevők figyelmét. Nem mellékesen, a termékgörbe „sztár” szakaszán tartózkodó új termékek ára akár többszörösen haladja meg valós használati ér­téküket és előállítási költségü­ket, extraprofithoz juttatva ezzel a gyártót. A világban megfigyelhető pél­dák azt mutatják, hogy azok az országok érik el a leggyorsabb gazdasági növekedést, ame­lyek élen járnak a kutatás- fejlesztésben, az innováció­ban és a felsőfokú oktatás­ban. Az utóbbi évek sikersztorija, példá­ul, Dél-Korea. Ott a GDP 4 százalékát fordítják K+F-re (nálunk ez kb. 1% (!!), és a GDP sem koreai még...) Magyaror­szágon a hazai vál­lalkozások számá­ra az egyik fő kitö­rési pont az inno- gaál József, váció. A fogalom magába foglalja a gyártási, szer­vezési, irányítási vagy logisztikai módszerek fejlesztését is, de a csúcsán mindenkép­pen az önálló ter­mék létreho­zása áll. Új ötleteket megszülni, kicsiszolni, abból gyárt­ható és nem utolsósorban használható terméket ké­szíteni kimű­velt emberfőt kamarai elnök. kíván, ahogy Edison mondta: „A kreativitás 10% tehetség és 90% elszántság”. Mindezt lenne hivatott előse­gíteni a Kecskeméti Kreatív Tu­dásközpont majdani működése is. Kecskemét ipara, a GAMF Kar számára is talán a legfonto­sabb kitörési pont a következő évekre. A kamara egyik kiemelt feladatának tekinti, hogy min­den érintett összefogása révén megvalósuljon a közös cél. * * * Magyarországon a működő kutatóhelyek döntő hányada Bu­dapestre és a Központi Régióba koncentrálódik. A Dél-Alfóld - bár gazdasági fejlettségéből nem következik - a K+F (kutatás és fejlesztés) alapján a főváros után következik egy 2005-ös felmérés alapján. Megnevezés Régiós helyezés Kutatóhelyek száma: 316 2 K-F létszám: 5 742 2 Ebből kutató és fejlesztő: 3034 2 K»F ráfordítás (millió Ft): 14 658 3 Beruházás (millió Ft): 1635 3 Kutatási témák: 2454 2 A 2005-ben végzett kutatási eredményeket 426 könyvben és 3400 folyóiratban publikálták, ennek ötödé, illetve fele idegen nyelven jelent meg. ■ Gaál József- Barta Zsolt

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom