Petőfi Népe, 2007. július (62. évfolyam, 152-177. szám)
2007-07-18 / 166. szám
5 PETŐFI NÉPE - 2007. JÚLIUS 18., SZERDA MEGYEI KÖRKÉP Balotaszállás nem támogatja az informatikai hálózat kialakítását halasi kistérség A ma ismert legmodernebb üvegszálas optikai hálózat kiépítésére készül a Halasi Többcélú Kistérségi Társulás. A rendszerre első körben a polgármesteri hivatalokat és az önkormányzatok intézményeit csatlakoztatnák. A hálózat a belső kommunikáció mellett lehetővé teszi a lakossági beadványok gyorsabb ügyintézését is. Sőt képes biztosítani internet-, kábeltelevíziós, videotelefon- és IP-tv-szolgálta- tást. A folyamatos összeköttetést a településeken belül kábel, a városok és községek között pedig mikrohullám biztosítja majd. A kiépítés költsége megközelíti a 600 millió forintot. ■ A hálózat lehetővé teszi a lakossági beadványok gyorsabb ügyintézését. Az összeg 85 százalékát a norvég alap, a fennmaradó részt pedig állami és önkormányzati források biztosítják. A beruházás megvalósíthatósági tanulmánya néhány hét múlva készül el. A pályázatot 2008 márciusáig kell beadni. A kezdeményezést egyedül Balotaszállás nem támogatta, így a község nem lesz része az informatikai rendszernek. ■ H. A. Megelőzési nap színes programmal és ajándékokkal kiskörös Vasárnap 9-től 18 óráig „megelőzési napot” rendez a kiskőrösi rendőrkapitányság a helyi Tesco áruház parkolójában. A helyszínen biztonsági övvel és motoros szimulátorral, fordított kerékpárral, filmvetítéssel, valamint „B” kategóriás teszüap kitöltésével és vizes aszfalton való gyakorlás lehetőségével várják az érdeklődőket. A kisgyermekek a mobil KRESZ-parkban gyakorolhatnak, és lesz kerékpáros ügyességi verseny is. Ezenkívül szakértők válaszolnak majd a droggal kapcsolatos kérdésekre, továbbá jelen lesz a katasztrófa- védelmi hivatal is újfajta védelmi eszközökkel. A rendezvényen értékes ajándékok várják a résztvevőket. ■ S. I. Sárkányok szelték a habot verseny Hazai pálya, meggyőző bajai fölény a spéci evezésben Felvételünkön előtérben a győztes bajai, profi legénység látható. Nem hiába gyakoroltak egész héten a Sugovlcán. Baján a halászléfőző népünnepély napján rendezték meg első alkalommal a sárkányhajók országos versenyét. Bár az országban még csak három ilyen, távol-keleti mintára elkészített, díszes, húszszemélyes vízi jármű van, tizenöt csapat mérkőzött meg a Sugovicán. Meglepetésre, az amatőr csapatok között a bajai Motorcsónakosok vitték el a pálmát. Szépen szerepeltek a Tűzoltók és a Vízügyesek is. A profik küzdelmében a Sugó- sárkányok fölényesen nyertek, második helyre szorítva a Bajai evezősök legénységét. Valamennyi hajóban tizennyolc evezős, továbbá egy-egy kormányos és dobos ült. A látványos, így hamar népszerűvé váló vetélkedő kapcsán felmerült, hogy Baján is megépítenek egy sárkányhajót. Egy ilyen vízi alkalmatosság potom másfél millió forintba kerül. ■ Római romokra építenének turizmust dunafalva/dunaszekcső A védvonal turistacsalogató látványosság lehet Megnyitották tegnap a hagyományos nyári rendezvénysorozatot, a Lu- gio-napokat. A limestáborral, ókori kalandtúrával fűszerezett program hét végén Dunafalván zárul a Castor és Pollux elnevezésű fesztivállal. Közben a római kori védvonal maradványait is feltámasztanák. Munkatársunktól A dunaszekcsői római kori emlékek egy részének feltárása és bemutatása a község helyzetén is lendíthetne - különösen, ha a Római Birodalom határvonalának magyarországi szakasza a világörökség része lesz. A folyó másik partján, Dunafalván alacsony vízállásnál jól láthatóak a római védvonal, a limes maradványai. A Római Birodalom a mai Magyarország területén futó egykori védvonala, a limes, gyakorlatilag egybeesik a Dunával. Régészek és a Pécsi Tudományegyetem kutatói szorgalmazzák, hogy a határvonal a világörökség részévé váljon. Előkészítik az ezt célzó pályázatot. - Megítélésem szerint nem a tetőnél, hanem az alapnál kell kezdeni a megvalósítást - vázolja alapvetését Faller János, Dunaszekcső polgár- mestere. - Nem a méregdrága régészeti feltárásokkal kellene elindítani a turisták csalogatását Az új, tervezett árvízvédelmi építmények kialakításakor lehetne építeni egy római kori kikötőt. Biztos látványossággá válna. így már tudnánk valamit mutatni a látogatóknak. S ha lesz vendég, megteremthető a további beruházásokhoz is a pénz. Bíró Zsolt, a Dunaszekcsőért Alapítvány alapító tagja érdeklődésünkre elmondta: nem kizárt, hogy már 2009-ben a világ- örökség része lehet a magyarországi határvonal. Ennek támogatása érdekében holnap megalakítják a Limes Szövetséget, melynek célja a vüágörökségi pályázat előkészítésének segítése. - Meg kell győzni a mintegy nyolcvan, Magyarországon érintett települést, hogy álljon a terv mellé. A limes mentén kulturális útvonalat szeretnénk kialakítani. A faluban, hogy átélhetővé váljanak az emberek számára a római hagyományok, egy örökségvédelmi oktatóközpontot alakítanánk ki. Ott rendszeres foglalkozásokat is kínálnánk - vázolja az alapító. Gábor Olivér régész érdeklődésünkre elmondta, hogy a szóban forgó erőd jelentős részét széthordták. Már csak a falak alapját lehetne feltárni. De látványos lehetne, ha az erőd egy részének rekonstruált változatát újraépítenék. ■ Dunafalván alacsony vízállásnál jól láthatóak a római védvonal, a limes maradványai. Új igazgatók kinevezéséről döntött Félegyháza képviselőtestülete váltás A jövőben új vezetők irányítják Kiskunfélegyháza ösz- szevont oktatási intézményeit. Az új igazgatók kinevezéséről hétfői ülésükön döntöttek a városatyák. Eszerint a Kiskunfélegyházi Napközis Óvoda irányítását öt évig Csernus Krisztina, a Darvas József Általános Iskola és Egységes Pedagógiai Szolgálat vezetését Abonyi Henrik látja el. Mester Ernő lett az igazgatója a Kiskunfélegyházi Összevont Általános Iskoláknak, míg a Többcélú Közös Igazgatású Közoktatási Intézmény élére Makányné Óvári Éva került. A Kiskunfélegyházi Középiskolák, Szakiskola és Speciális Szakiskola, illetve Kollégium intézményvezetői állását Ágoston Tibor nyerte el. Határozatlan időre szól a kinevezése Nemes-Nagy Andrásnak, a félegyházi tűzoltóság új parancsnokának, valamint Vaszkó Józsefnek, a Városfenntartó és Szolgáltató Költségvetési Szervezet új igazgatójának. ■ Sz. A. Gregoriánokat énekelnek Árpád vezér emlékére harangszentelés Programokban gazdag, kétnapos rendezvénysorozattal emlékeznek szombaton és vasárnap Árpád vezér halálának 1100. évfordulójára az ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban. Az íjászversenyek, lovas- és kézműves-bemutatók, előadások és egyéb látványosságok mellett a rendezvény csúcspontját annak a helyreállított harangnak a felszentelése és meg- kondítása jelenti, amely egy 1993-ban végzett ásatás során került felszínre, és melyet feltehetően Kalán, későbbi pécsi püspök, majd esztergomi érsek, a szeri monostor építtetője készíttetett. A Kiss-Rigó László sze- ged-csanádi püspök adománya révén megújult harangot Beer Miklós vád püspök szenteli meg a vasárnap délelőtt 10 órakor kezdődő szentmise keretében. A szertartás középkori hangulatát bencés, cisztercita, premontrei, pálos és ferences szerzetesek gregorián énekekkel teszik még hatásosabb^. ■ Szász A. Apró kincset rejt a kiskunmajsai homok világritkaság Négyszáz milliós európai uniós támogatás a tartós szegfűnek A vüágon egyedül hazánkban él az a ritka növény, melynek megmentése - az Európai Unió támogatásával - a napokban kezdődött meg régiónkban. A tartós szegfű legnagyobb lelőhelye Kiskun- majsa határában található, ahol nyolcezer tövet tartanak nyüván. Nyúlánk termetű, élénkrózsaszín vadvirág a tartós szegfű. A virágzaton belül a virágok nem egy időben nyílnak. Innen ered a „tartós” szegfű elnevezés. A megjelenésében jellegtelen növény a régió buckái között járva fel sem tűnik a kirándulónak. Könnyen lehet, hogy a többi mezei virággal együtt sokan ezt is csokorba gyűjtötték már a Duna-Tisza közén. Talán ismeretlenségének és a meggondolaüan erdőtelepítéseknek, valamint az agresszívan terjedő Észak-Amerikából behurcolt selyemkórónak köszönhető, hogy élőhelye visszaszorulóban van. Egyedszáma az utóbbi évtizedekben jelentősen csökkent. Az egykor hazánk több pontján honos tartós szegfű ma már csak Kiskunmajsa, Harkakötöny, Bocsa és Csévharaszt homokpusztáin él. Legnagyobb, mintegy nyolcezer egyedet számláló populációját Majsa külterületén, Bodoglár térségében találták a természetvédők. Az 1982-től védett, 100 ezer forint eszmei értékű növényre mostantól fokozott figyelem összpontosul. A Kiskunsági Nemzeti Park ötéves programot indít megmentése érdekében, az unió Life Nature alapjának 400 millió forintos támogatásával. A szegfumentő projekt részleteivel a ritka növény legnagyobb lelőhelyén ismertették meg az újságírókat, természetbarátokat a nemzeti park munkatársai. Mint elhangzott: jelenleg az adatgyűjtés folyik, ami főképp az élőhely pontos behatárolásából áll - műholdas helymeghatározó rendszerrel és légi felvételekkel. Ugyancsak elindult a magok gyűjtése is, ami része az állomány megerősítésének. A Szegedi Tudományegyetem füvész kertjében tizenötezer palántát nevelnek fel, és helyeznek majd vissza élőhelyére.- Év végén pedig 160 hektárnyi területen indul el a megfelelőbb élőhely kialakítása. Szeretnénk összekapcsolni az egymástól távoli területeket Ehhez szükség lesz a fenyő- és akácfaállomány ritkítására, melyeket szürke- és fehérnyárra cserélünk - mondta lapunknak Mile Orsolya programvezető. A szegfűprojekt keretében tanösvény épül KiskunmajA szegfűmentés megkezdődött Az apró növény védelmére már táblák is figyelmeztetnek a bodoglári határban. sa közelében, amely a világ legnagyobb, tartósszegfü-ál- lományának bemutatása mellett a homokpusztagyep élővüágát is megismerteti a kirándulókkal. - Túdtuk, hogy kincset rejt a homok - mondta a szegfűmentő kiránduláson Terbe Zoltán majsai polgármester, aki a ritka növénytől a város idegenforgalmának fellendülését várja. ■ Hegyes Attila
