Petőfi Népe, 2005. június (60. évfolyam, 126-151. szám)
2005-06-13 / 136. szám
2 PETŐFI NÉPE - 2005. JÚNIUS 13., HÉTFŐ MEGYEI KÖRKÉP - VÉLE M É N Y E K NÉZŐPONT A boldogság Kék Madara páncsics hajnalka Hagyni, hogy általunk segíthessen a Kék Madarat birtokló beteg gyermekeknek. Régvolt gyermekkorom meséje szerint a Kék Madár a boldogság szimbóluma. A mára halvány emlékfoszlányok, az egykor bábszínházban látott Maurice Maeterlinck mesejáték részletei újra élesen élnek bennem azokon a hétvégéken, amikor Kalocsa fölött bont szárnyat a Kék Madár. A favágó gyermekei, Mytyl és Tyltyl a tündér utasítására kelnek útra karácsony éjszakáján, hogy megkeressék a Kék Madarat. Kalandos utat járnak be, és kiderül, a kék tollú madár végig náluk volt, Tyltyl madara a boldogság Kék Madara. Néhány évesen még a szüleimtől kérdeztem meg, akkor miért is kellett elmenni a gyerekeknek? Mára tudom, velünk felnőttekkel is gyakran előfordul, nem látjuk meg azt, ami pedig nyilvánvaló. A bennünk, velünk élő szépet, jót, boldogságot. Érzéketlenek vagyunk rá, észrevétlen marad, mint Tyltylnek a madara. Néha talán nekünk is útra kellene kelnünk. Elmenni ahhoz, hogy lássuk, milyen fontos, értékes az, ami tulajdonképpen már a birtokunkban van. Észrevehessük, hogy a Kék Madár, a boldogság madara a miénk. Velünk, bennünk él a hétköznapokon is. Szégyellem, de nekem ez a mese általában csak azokon a hétvégéken jut szembe, amikor a Kék Madár látványosan megérkezik Kalocsára, három napra. Garasokért kínál egyébként szinte elérhetetlen kulturális élményt. Az alapítvány, a fesztivál szervezői nem kérnek mást, csak együttérzést. Azt sem saját maguknak, hanem a térségben élő tartósan beteg gyermekeknek. A mese végén a kislány meggyógyul, de a madár elrepül. A szereplők a nézőket, gyerekeket kérik arra, hozzák vissza a Kék Madarat. Én Lakatos György fagottművészhez, a Kék Madár Alapítvány és a fesztivál szellemi atyjához fordulok ezzel a kéréssel. Hozza vissza a Kék Madarat minden évben Kalocsára. Mi pedig igyekezni fogunk, hogy megértsük a fesztivál üzenetét. Képesek legyünk különbek lenni önmagunknál, és hagyni őt, hogy általunk segíthessen a Kék learat birtokló beteggyprme^nj?^,,, ;J A gyermekek jobb sorsáért KEREKEGYHÁZA A gyermekvédelmi és -jóléti feladatok ellátása nagy körültekintést és humánumot igényel. Ehhez jócskán kellenek anyagiak is. Az érintett korosztály helyzete egyébként a társadalom tükre. Ezzel nemcsak szembe kell nézniük az önkormányzatoknak, hanem minden lehetségest megtesznek, hogy a rászorultak körülményein változtassanak. így van ez Kerekegyházán is, ahol e téma a minapi testületi ülésen napirenden volt. A rendszeres és rendkívüli gyermekvédelmi támogatások mellett étkezési hozzájárulással is segítik a rászorulókat. Vannak, akik térítésmentesen kapják az ételt. A Humán Szolgáltató Intézményen belül működő Gyermekjóléti és Család- segítő Szolgálat munkáját - amelyet jogász is segít - igénybe vevők problémái általában életviteli, családi, szocializációs, mentális, anyagi eredetűek, illetve foglalkoztatással kapcsolatosak. Az éves forgalom jelentős - derült ki Hum József gyámhivatalvezető előterjesztéséből. Tavaly több mint ezer alkalommal 136 család élt a lehetőséggel. Krízissegély kiutalás^ Ó7 estben állapította meg a testület. A családgondozók nagy figyelemmel kísérik a gyerekek helyzetét. Gyakori, hogy intézmények - óvoda, iskola -, védőnő, orvos, felelős állampolgárok jelzéseire történik a kapcsolatfelvétel. Az előforduló veszélyeztetettségek között sajnos ott a fizikai és lelki bántalmazás, a gondozás hiánya, az alkoholizmus, a nem megfelelő táplálkozás. A gondozott családok száma 84, s 173 kiskorút érint. A tanyajáró szolgálat is sok segítséget nyújt. Vannak időszakos ruhaosztások, albérlet- és munkalehetőség közvetítések. A serdülő korosztályra külön is odafigyelnek: számukra személyiségfejlesztő, önismereti csoportot szerveztek. Szükség lenne viszont gyermekpszichológusra, ifjúsági klub létrehozására, s arra, hogy a művelődési ház hétvégeken is programokkal várja az ifjúságot. A szociális ellátásból, a gyermekprogramok szervezéséből egyébként a máltai szeretetszolgálat helyi önkéntesei is kiveszik részüket. ■ Pulai Sára 2004-ben rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesült 536 tó 32.750 eFt .rendkívülitámogatáson ,, 225,tó l,($0eFt •,■ •'•,; "V:", II rv.Y MTV.', n ,\Vr -------------—"M !■,--------—>1 :——-i---------------------sttrr irr-rr ■> n—■ ■ ' "■) i —•—ív bnmulm \ — Me sék szárnyain a Cifrapalotában A Játékos kedvű alkotó és a házigazda. Dr. Zongor Gábor és dr. Balogh László. Teltház előtt nyílt a hétvégén kiállítása a kecskeméti Cifrapalotában Zongor Gábornak, aki egyben a települési önkormányzatok országos elnöke. Az egyedi vi- lágú alkotót dr. Balogh László, a megyei közgyűlés elnöke mutatta be az érdeklődőknek. Nem csak Kecskemétről, a Dunántúlról is számosán érkeztek a Cifrapalota legutóbbi kiállításának megnyitójára. A kiállított művek alkotója, Zongor Gábor ugyanis veszprémi, korábban a térség megyei közgyűlésének elnöke volt, másrészről az ország legfelkészültebb közigazgatási szakjogásznak tartják. Dr. Balogh László, a Bács- Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke, akinek felkérésére vállalta a ritka képességű alkotó, hogy bemutatkozik Kecskeméten, elmondta: ez az egyedülálló festői világ méltó helyre került most a Cifrapalotában, hiszen egy éve, amikor az épület felújítását befejeztük, azt mondtuk, ne csak a régi idők művészetét, hanem a jelen tehetségeit is mutassuk be. Balogh László szerint már az első pillanatban, amikor meglátjuk Zongor Gábor műveit, érzékelhetjük, hogy ritka képességű alkotóval találkoztunk, aki jogászként az értekezletek, tárgyalások unalmas óráit és szüneteit rajzolással tölti, mert nem szereti elfecsérelni a ránk szabott időt. S mit üzen számunkra Zongor Gábor? Nem kétséges, a személyiségéből is áradó üdeség, humor művészetének alapeleme, nem csüggeszt bennünket, hanem biztat, arra, hogy nevessünk, és higgyünk a mesékben. Az alkotót Szigeti András író is köszöntötte: vélemény szerint Zongor Gábor maga rejtély, hiszen a jogi pálya és a közigazgatás meglehetősen távol esik a művészettől, a folyamatos alkotástól, de hát nem a funkció teszi az embert! - tette hozzá. Bár Zongor Gábor titkát nem tudta megfejteni, annyi biztos, az alkotó igyekszik megtanítani bennünket repülni, varázsolni, álmodni, mesélni, és meséket mondani. Véleménye szerint fontos az, hogy Zongor Gábor nem egy köz- igazgatási szakemberből és egy festőből áll, hanem e két pálya egymástól él benne, kiegészítik egymást. A festő ugyanis megőrizte magában a gyermeki vágyakozást, a csodák iránti kíváncsiságot, miközben felnőve, egyedi, teljességre törekvő világot alkotott. A képei a posztmodern utáni könnyedséget sugallják, egy olyan alkotót láttatnak, akinek kezében az ecset úgy dolgozik, ahogyan mi élni szeretnének: merészen, könnyedén, és szabadon. Tekintsünk tehát úgy ezekre az alkotásokra e méltó helyen, hogy azokat egy tiszta szívű ember alkotta a mi boldogulásunkra! ▲ 'v nmr ■ ■■■■■" --------------- n Tr agédiák, bűntettek ugyanabban a családban Folytatás az 1. oldalról orgovány Az alkoholista férfi - aki mindvégig tagadta a bűn- cselekmény elkövetését - a börtön után sem változtatott magatartásán, és rendszeresen italozott. Ittas volt akkor Is, amikor szóváltásba keveredett most szombatra virradó éjjel egy jakabszállási albérletben a húgával, Ibolyával. Talán éppen az édesanya elleni erőszak miatt kaptak hajba, de az sem kizárt - a rendőrségi tájékoztatásban utalt erre a szóvivő -, hogy Ibolyát is molesztálta Sándor. Mire az asszony indulatában felkapott egy kést asztalról, és a bátyja szívébe szúrta. A férfi szinte azonnal életét vesztette. A Petőfi Népe tudósítójának sikerült elérnie telefonon az asszony kecskeméti ügyvédjét Dr. Lovas József elmondta, hogy vélhetően ma állítják nyomozási bíró elé az őrizetben lévő Ibolyát. A bíró dönt majd arról, hogy előzetes letartóztatásba kerül a nő, vagy szabadlábon védekezhet Ez utóbbi eset akkor valószínű, ha elfogadja a bíróság Ibolya feltételezhető védekezését: miszerint jogos védelmi helyzetben vette a kezébe a kést, amikor Sándor rátámadt a házban. Velocipéddel a munkahelyre NAGYKŐRÖS Egy 1870-es évekből származó rajz alapján készített velocipéddel közlekedik Nagykőrösön Pap Zsolt. Mint mondja, nyolc éven át áhítozott a csodajárgányra, végül bajai barátai szereztek neki egyet. Azóta szinte le sem száll az ósdi kétkerekűről, néha még Kecskemétre, a munkahelyére is ezzel teker át.- Volt, amikor fél óra alatt tettem meg az utat, ez pedig 30 kilométeres átlagsebességet jelent - állítja a bringák szerelmese. - Mindezt úgy, hogy a meghajtásban nincs áttétel, az első kerék annyiszor és olyan gyorsan fordul, ahogyan a pedált tekerem. Egyenes úton nincs is semmi baj egy ilyen bicajjal, a fel- és leszálláskor, a kanyarodáskor azonban igencsak észen kell lenni.- Másfél méter magasan ülök, minden nehézségnek ez az oka - véli Pap. - Induláskor a hátsó kis kerék fölött lévő csőre teszem a bal lábam, a jobbal pedig addig „rollerezek” amíg a kellő lendület elérem, és fel tudom tornázni magam a nyeregbe. Nagyjából a leszállás is így történik. A kanyarodást viszont az nehezíti, hogy a kormány közvetlenül a térdemnél van, beakadhat. Ezért forduláskor az akadályozó lábamat oldalra ki kell nyújtanom. Ebben a helyzetben azonban nem tudom hajtani a pedált, a sebességem lelassul. Papék kirándulni is kerékpáron járnak - egyelőre 15 darab közül tudnak választani, s természetesen van egy speciális gyermekhordó utánfutójuk is.- Legutóbb a nagymama lánykori biciklijét bütyköltem meg. Nagyon szép darab, de alkatrészeket már nem lehet kapni hozzá, volt, amit egyedileg kellett legyártatnom. Nagyon szeretném, ha a meglévők mellé sikerülne szereznem egy fekvő kerékpárt. Az lesz majd az igazi kirándulás: én fekszem, majdnem a földön, a feleségem pedig a velocipéd nyergében másfél méterrel fölöttem teker! ■ Galambos Sándor