Petőfi Népe, 2004. december (59. évfolyam, 280-305. szám)
2004-12-16 / 293. szám
Címlapsztori Ez a Reál(is) A kis és közepes méretű boltokat szaktanácsadással, pályázatírással foglalkozó cégekkel, fejlesztési hitelekkel, halasztott fizetéssel segíti az ország egyik legnagyobb kiskereskedelemmel foglalkozó vállalkozása, a 2000-ben alakult Reál Rt. A kereskedelem koncentrálódása, a multinacionális üzletláncok és hipermarketek térhódítása igencsak megnehezítette sok kereskedő munkáját. Azonban a kis üzleteknek is van jövője a hazai kereskedelem területén - nyilatkozta lapunknak Kujbus Tibor, a Reál Rt. cégvezetője. A Reál hálózat országos lefedettséget ért el, mostanra 2200 üzlet tartozik hozzá - főként Kelet-Magyarországon -, melyeket regionális központok irányítanak, illetve koordinálnak. Az üzletek tulajdonosai egyrészt alapítói és tulajdonosi tagjai a Reálnak, de számosságában több a kicsi, alul tőkésített, főként családi vállalkozásban vidéki településeken működő partneri kapcsolatban lévő üzlet. Utóbbiak főként a Reál-pont néven létrehozott hálózatba tartoznak. A több ezer partnerrel kapcsolatos munkához egyébként az idén már uniós támogatásra is pályázott a Reál: a Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP) keretén belül a vállalatok közötti kommunikáció javítását szolgáló címen belül próbál elnyerni támogatást. A kisebb és nagyobb üzletek életrevalóságát a Reál, egy a cég szakemberei által készített és kiadott kézikönyvvel is segítik. Ebben az élelmiszer-biztonsági előírások betartásának fortélyaitól kezdve, a Tulajdonosok: Alfi-Ker Kft - Nyíregyháza Alaszka Kft. - Debrecen Arzenál Kft - Budapest Kisalföld - Füszért Kereskedelmi Rt.- Győr Z+D - Keszthely Taler - Pécs marketingeszközök használatán át az adózási, társadalombiztosítási előírásokig tartó szakmai fogások között igyekszik segítséget nyújtani a boltosoknak - szögezte le Kujbus Tibor. A Reál nem lesz soha a legolcsóbb és a legnagyobb kereskedelmi vállalkozás Magyarországon, de egy biztos: már most a minőségre koncentrálnak partnereink, s egy sor településre, ahová a nagy multik soha nem teszik be a lábukat, mi és partnereink garantáljuk a lakosság ellátását - tudtuk meg Lantos Pétertől, a Reált alapító legnagyobb tulajdonos, az Arzenál Kft. vezetőjétől. Ennek alapja, hogy a boltosok - eladók, tulajdonosok - a vevők igényeit lessék, törzsvevőként igazi jó kereskedőként szolgálják ki kulturált körülmények között a náluk vásárlókat. Ehhez biztonságos háttér kell, melyet a Reál igyekszik megteremteni. A csatlakozó üzletek ugyanis régiónként könnyen elérhető raktárbázist, marketing segítséget, költségkímélő megoldásokat vehetnek igénybe. Legyen az akár az üzemanyag, a telefon, a banki szolgáltatás, a HACCP-rendszer kialakítása, termékbeszerzés, -rendelés. Egy lánchoz tartozni ma már bizonyos garanciát is jelent: ahogy napjainkban már az autósok többsége nem áll meg ismeretlen nevű benzinkutaknál tankolni, úgy a vásárlók is szívesebben térnek be ismert lógóval ellátott üzletekbe. Ez a láncok titka, legyen az a Coop, a CBA, vagy a harmadik nagy hazai áruházlánc, a Reál. Ezt bizonyítják a legfrissebb piackutatási adatok is. Miközben a múlt évben a kis üzletek piaci részesedése változatlan maradt, a lánchoz tartozóké határozottan növekedett. Mindettől függetlenül a következő időszakban sok-sok kisbolt lesz kénytelen feladni a kereskedelemben dúló árharc miatt tevékenységét. Sorra jelennek meg a multinacionális láncok az országban, s ma már döntően a magyar vidéken terjeszkednek. Ez azonban nem jelent automatikus lemorzsolódást Kujbus szerint. Egyrészt úgy véli a ReálPONT-hoz hasonló hazai kereskedelmi láncok sokak számára jelenthet megoldást. Másrészt a magyar vállalkozó nyakas fajta, az olaszhoz, hollandhoz, skandinávhoz hasonlóan. Harmadrészt a multik hagynak rést a piacon, melyre érdemes koncentrálni, ahogy a Reál is ezt teszi. Egy külföldi óriásvállalkozás általában saját kereskedelmi filozófiáját, marketingjét, szerkezetét hozza Magyarországra, s többségében ezeket nem formálja az itteni sajátosságokhoz. A Reál nem csak a hazai kereskedőknek kínál segítséget. Filozófiája szerint a hazai élelmiszer és vegyiáru termelőket is segíti: Lantos Péter szerint, amit lehet itthon gyártat a cég, lehet, hogy már nem magyar tulajdonban lévő üzemekkel, de mindenképpen magyar alapanyagokat és munkaerőt felhasználó vállalkozásokkal. O. Horváth György Járóföld • II. évfolyam 12. szám • 2004. CORVINUSNAK HÍVJÁK A Pécs-Bécs InterCityt Vonattal kötnek össze régiókat, indul a Dél-Dunántúl központjából a vonat az osztrák fővárosba. A Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács támogatta a 2003 szeptemberében megrendezett Bécs-Pécs vasúti lobbiutat és nemzetközi vasúti tanácskozást. Úgy tűnik, hogy a támogatásnak a vártnál ha- marablí eredménye lesz, ugyanis a MÁV, a GYSEV és az osztrák ÖBB vasúttársaságok együttműködésével a 2004. december 13-tól érvényes új menetrendbe bekerült a Pécs-Bécs vonatjárat is. Az érintett vasúttársaságok és régiók vezetőinek részvételével zajló tanácskozáson Pécsett elmondták, hogy a 6 óra 20 perckor Bécsből induló vonat Sopron, Szombathely, Nagykanizsa, Gyékényes, Kaposvár, Dombóvár útvonalon 12 óra 54 perckor érkezik meg Pécsre, s délután ugyanezen a szakaszon megy vissza (15 óra 2 perckor indul Pécsről, s 21 óra 33 perckor érkezik az osztrák fővárosba). Az érintett vasúttársaságok folyamatosan törekszenek a menetidő csökkentésére, a GYSEV Sopron-Szombathely pályaszakaszán 2005 tavaszára befejezett fejlesztések rögtön 20 perccel rövidítik le az utazási időt. A fő gondot a három mozdonycsere okozza, a Bécs-Sopron és a Szom- bathely-Nagykanizsa szakaszon ugyanis kénytelenek dízelmozdonyt üzemeltetni, míg a többi szakaszon villanyvontatás lesz, mert az kevesebb, mint felébe kerül a dízelvontatásnak. Vonatjegy tízezerért Az árról nincs végleges megállapodás, annyi bizonyos, hogy a Bécs-Pécs-Bécs út 40 euró, vagyis 10 ezer forint körül lesz, és a bevezető időszakban adott kedvezményeket követően is számos akció és kedvezmény lesz. Christian Macho, az Osztrák Szövetségi Vasút (ÖBB) képviselője felvetette azt, hogy az értékesítésben a fapados légitársaságok módszereit is lehetne használni. Kékes Ferenc, a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács elnöke szerint az érintett régiók szempontjából nagyon fontos az új InterCity járat. Ez az első InterCity, amely egy magyarországi várost nem Budapesttel köt össze. Fontos azt is megemlíteni, hogy a járat közvetlen, átszállás nélküli kapcsolatot hoz létre a két végpont, valamint az érintett területek között. Az új, minőségi kapcsolat a nemzetközi együttműködésekben is jó példa. Tovább növeli a vonatjárat jelentőségét, hogy Pécsről így később elérhetővé válna Pozsony, Graz és Nyugat-Európa több más városa. A zágrábi csatlakozás Gyékényesen a nemzetközi egyeztetéseknek köszönhetően már a mostani menetrendben megvalósult, és az Ausztriából érkezőket Szombathelyen a Bakony, illetve Nagykanizsán a Balaton felé is megfelelő csatlakozás várja. Kiss Bódog Zoltán, a Nyugat-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács elnöke hozzáfűzte, hogy ez a vasúti kooperáció kiváló alapot adhat a két régió más célok megvalósítása érdekében folytatott - együttműködéséhez is, és az olyan nyugat-dunántúli törekvéseknek, mint Nagykanizsa logisztikai központtá való fejlesztése, is erős támogatást nyújt. A megbeszélésen elhangzott, hogy az InterCity járat egy évig biztosan a Corvinus nevet viseli, de előfordulhat, hogy egy év múlva pályázatot írnak ki a vonat elnevezésére. Az utasok egyelőre egy évig vehetik majd igénybe a szolgáltatást, a járat fennmaradása ugyanis a forgalmi adatoktól függ. A Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács, a Magyar Turizmus Rt. Dél-Dunántúli Regionális Marketing Igazgatósága (DDRMI), valamint Pécs és Harkány városok létrehoztak ezért egy keretet, amelyből marketing terv készül a járat népszerűsítésére és utasokkal való megtöltésére. A gazdasági életben jelentkező igényeken túl az InterCity kapcsolatnak fontos szerepet szánnak a turizmusban is. A járatnak a hosszú hétvé- gés kirándulásokban lehet kitüntetett szerepe. A vonat utasainak turisztikai programcsomagot is összeállítanak, pozitív hatást gyakorolva ezzel Kaposvár és Hencse, Pécs és Harkány, Villány és Siklós, vagy akár Dombóvár és Hőgyész idegenforgalmára is. 2004. • II. évfolyam 12. szám • Járóföld 13 Megy a vonat, megy a vonat... Bécsbe
