Petőfi Népe, 2004. december (59. évfolyam, 280-305. szám)
2004-12-16 / 293. szám
Hírösszefoglaló A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK KONSZENZUSOS TÖRVÉNYT SZERETNE A KETTŐS ÁLLAMPOLGÁRSÁGRÓL Mádl Ferenc arra kérte a parlamenti pártokat, hogy a kompromisszum igényével és a vita során eddig felmerül javaslatok figyelembe vételével alkossanak olyan törvényjavaslatot a kettős állampolgárságról, amely hozzájárulhat a nemzet egységéhez. Mádl Ferenc köztársasági elnök hétfőn a Sándor-palotában fogadta Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt, Szili Katalint, az Országgyűlés elnökét, valamint Petrétei József igazságügy-minisztert. Az államfő által kezdeményezett találkozó résztvevői áttekintették a december 5-ei ügydöntő népszavazást követő helyzetet és az abból fakadó teendőket. Mádl Ferenc a megbeszélésen jelezte, hogy az Országgyűlésnek szóló kezdeményezését még a mai napon levélben eljuttatja Szili Katalin házelnöknek. Miután a 2004. december 5-én a magyar állampolgárság könnyített megszerzéséről megrendezett ügydöntő népszavazás eredménytelen volt, így az Ország- gyűlés hatáskörébe került vissza a döntés lehetősége - áll Mádl levelében. A köztársasági elnök úgy véli, hogy a határon túli szervezetek és a népszavazáson részt vevő választópolgárok többségének véleménye arra kell, hogy ösztönözze a politikai erőket, hogy a kérdésben megtalálják a megfelelő megoldást. Mádl arra kérte Szili Katalin házelnököt és a parlamenti pártok frakcióvezetőit, hogy a kölcsönös kompromisszum igényével kezdjenek egyeztetést. Vegyék figyelembe a tizenötmilliós magyar nemzet hosszú távú érdekeit úgy, hogy az a legjobban szolgálja a Magyarországon és a határainkon túl élő magyarok boldogulását - zárta levelét a köztársasági elnök. A KORMÁNYFŐ SZERINT A MEZŐGAZDASÁG A MAGYAR VIDÉK JÖVŐJE A mezőgazdaság több, mint egyszerű jövedelemtermelés, az a magyar vidék jövője - mondta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének kongresszusán. A kormányfő arról is beszélt, hogy az olyan fontos nemzeti kérdésekben, mint a mezőgazdaság is, szélesebb körű nemzeti egyeztetés kellene. A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a napi politikát távol kell tartani a mező- gazdaság ügyeitől. „Olyan ország megformálása a közös feladat, amelyben az emberek tudják, hogy a mezőgazdaság fejlődése nélkül nem fejlődhet a vidék, és a vidék fejlődése nélkül nincs erős, önmagára büszke Magyarország sem” - mondta Gyurcsány Ferenc a konferencián, amelyen részt vett Németh Imre földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter is. A mezőgazdaság jövőjét a miniszter- elnök szerint az határozza meg, hogy van-e az ágazatban elegendő forrás a beruházásra, vagyis a versenyképességet biztosító feltételek megteremtésére.' Gyurcsány Ferenc megismételte, hogy a szövetkezetellenességet fel kell számolni a mezőgazdaságban. A kormányfő utalt arra is, hogy az elmúlt hónapokban Magyarországon nyílt az agrárexportolló, amelynek 20 százalékos mértéke azt jelzi, hogy a behozatal jobban nőtt, mint a kivitel, ez mindenképpen a versenyképesség csökkenését jelzi. A mezőgazdaság jövőre 328 milliárd forintos támogatást kap, amely az előző évhez képest 20 százalékos növekedést jelent, és lényegesen meghaladja a várható infláció ütemét. (MTI) JÓBÓL A SOK Bár a kukorica betakarítása még nem fejeződött be, de 2004 bizonyára gabonarekordot hoz, a termelők mégis súlyos gondokról panaszkodnak. A 16 millió tonnás idei gabonahozam azt jelenti, hogy a belső piacon felesleges 8 millió tonnát az országból ki kell vinni. A legnagyobb bajnak az számít, hogy az intervenciós követelményeket kielégítő magtárak máris megteltek. Ráadásul akkora a termés, hogy ha az export a normális ütemben folyik, akkor is két év szükséges ahhoz, hogy ekkora mennyiséget elszállítsanak. Egyelőre a legfontosabb, hogy olyan raktárakat szerezzenek, ahol a felvásárolt készletek évek múltán is megőrzik minőségüket. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) vezetői már Antwerpenben is tárgyaltak, hogy kikötői raktárt béreljenek. November elejétől eddig mintegy kétmillió tonna gabonát ajánlottak fel a termelők, e héten félmillió tonna tulajdonosa megkapja a határozatot a termény átadásának technikájáról. Az intervenciós gabonáért egyfajta előlegként nemzeti forrásból fizet az MVH, s az uniós pénz csak később érkezik. ' A magyar bürokrácia nem készült fel kellőképpen az uniós követelmények alkalmazására - jelentette ki Nagy Tamás, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) újraválasztott elnöke a szervezet kongresz- szusán. Szerinte a csatlakozás a gazdálkodók számára új körülményeket hozott, és ezek az eddigi tapasztalatok szerint nem mindig kedvezőek (NOL) 2005-ben hat új hitelprogramot INDÍT AZ MFB Egyebek mellett mezőgazdasági kis- és középvállalkozások, környezetvédelmi beruházások, valamint kutatás-fejlesztéssel foglalkozó vállalkozások számíthatnak a Magyar Fejlesztési Bank új hiteleire. Kóka János gazdasági miniszter szerint féléven belül 150-170 milliárd forintnyi kedvezményes kölcsön kerülhet a vállalkozókhoz. Idén százmilliárd forintos kerettel indultak új gazdaságfejlesztési hitelprogramok - mondta Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) hétfői sajtótájékoztatóján. Az önkormányzati infrastruktúrafejlesztési hitelprogramra 60 milliárd, a regionális vállalkozásfejlesztési hitelprogramra, valamint a mikro-, kis- és középvállalkozások finanszírozását szolgáló Econova programra 10-10 milliárd forint, míg a határon túli magyar gazdasági jelenlét erősítésére szolgáló, a Szülőföldprogram részét képező Partnerprogramra mintegy 20 milliárd forint áll rendelkezésre. Csaknem ezermilliárd forintnyi TÁMOGATÁS 2008-IG Kóka János közölte azt is: az elkövetkező félévben várhatóan újabb mintegy 150- 170 milliárd forint kedvezményes hitelforrás válik hozzáférhetővé. Várhatóan hat új hitelprogram indul, ezek mezőgazda- sági kis- és középvállalkozásokat, környezetvédelmi fejlesztéseket, munkahelyteremtő beruházásokat, kutatás-fejlesztési célokat segítenek majd. Lesznek emellett az export dinamizálását szolgáló, valamint a helyi piacok, beszállítók fejlesztését célzó regionális hitelprogramok is. A kormány jóváhagyta azt a középtávú stratégiai tervet, amely alapján az MFB 2008-ig 700-800 milliárd forintnyi hitelforrással és mintegy 100 milliárd forintnyi tőkével támogatja a magyar gazdaság versenyképességének erősítését - mondta Kóka János. A fejlesztési bank lezárt hitelprogramjai mintegy 110 milliárd forint összegű kölcsönt tartalmaztak, amelyben mintegy 5 300 ügyfélnek folyósítottak hiteleket - mondta Erős János vezérigazgató. Jelenleg futó kilenc termékük iránt összesen 1 878 hitelkérelmet nyújtottak be 132 milliárd forint kölcsönigénnyel, ebből 1 752 kérelmet - 105 milliárd forint értékben - már jóváhagytak. Idén 170 milliárd forintnyi HITELT HELYEZTEK KI Az idén szerződött új hitelállomány 170 milliárd forint összegű, ami 19 százalékos növekedést jelent ezen a területen. A bank fejlesztési tőkebefektetése 15,5 milliárd forint lehet. (GM - MFB) 12 Járóföid • II. évfolyam 12. szám • 2004. Címlapsztori Majdnem Hungarikum Szaloncukor-történet A szaloncukor neve a német Salonzuckerl szóból ered, ezért nem meglepő, hogy Jókai még „szalon- czukkedli”-nek nevezte. Annak ellenére, hogy a cukorka a XIX. század közepén jelent meg hazánkban először, 1891-ben Hegyesi József „mag- yar-franczia szakács és vállalkozó” már tizenhétféle szaloncukorreceptet említ. A szerző A legújabb házi czukrászat című kézikönyvében így például megtaláljuk a „szalon-ananász czukorkák, a szalon- créme-bonbOnok, a szalon-marasquin- czukorkák, a szalon-pisztácz-czukorkák” receptjeit is. Igen nagy becsben tartották ezt az édességet Erdélyben és a Felvidéken is, ahová magyar közvetítéssel került A legnevesebb cukrászdákban nagy mennyiségű szaloncukrot készítettek az ünnepek előtt, amihez gyakran naponta 25-30 kg csokoládét is felhasználtak. Amikor a cukor megdermedt és megszáradt, kivették és becsomagolták. A papírgyárak ekkortájt közel 1000 fajta sztaniol- papírból biztosítottak választékot a díszítéshez. A papírra angyalkákat ragasztottak, és már lehetett is a karácsonyfára akasztani. Persze nem mindenki engedhette meg magának, hogy csillogó cukrászdában vásároljon szaloncukrot a fára, ezért sokan otthon készítették el a csemegét. A századfordulótól indult meg a cukorka- és csokoládégyárak tömegtermelése. Az első és a második világháború körüli elszegényedés idején visszaszorult a gyári szaloncukor-termelés. Ez az időszak arra kényszerítette a családokat, hogy saját szükségletükre otthon állítsanak elő karácsonyfadíszeket, fára függeszthető édességeket és szaloncukrot, ha éppen volt miből. A szaloncukor tömeges megjelenése az ötvenes években következett be, ám - mint annyi minden más - uniformizálva. Sokan emlékeznek még a halványsárga vagy bugyirózsaszín belű konzum, később zselés ízesítésű cukorkákra. TÍZ HÓNAP ALATT DUPLÁZOTT A NETES BEVÁSÁRLÓKÖZPONT A karácsony közeledtével ismét többen vásárolnak majd az internetes áruházakban. Kisebb, hétköznapi szükségletek kielégítésekor is egyre fogékonyabbak az emberek az internetes vásárlásra, bár egy-egy webes vásárlás értéke ma még átlagosan tíz-tizenhatezer forint. A statisztikák azt mutatják, hogy egyre népszerűbbek az internetes áruházak. „Hiszünk abban, hogy az e-kereskedelem a kezdeti nehézségeken túljutva hazánkban is népszerű és kedvelt értékesítési forma lesz, és az internet penetráció növekedésével párhuzamosan egyre komolyabb üzleti lehetőséget jelent majd” - mondja Weyer Balázs, az [origo] portál főszerkesztője annak kapcsán, hogy az [origo] bevásárlóközpont, a Magyarországon a legtöbb kereskedőt és a legnagyobb kínálatot megjelenítő online áruház látogatottsága idén január óta duplájára nőtt - ismerteti az adatot Weyer, aki hozzáteszi még, hogy az év folyamán egyenletesen nőtt a bevásárlóközpont virtuális boltjainak száma is, így a vásárlók ma már több mint száz cég harmincezer termékajánlatából válogathatnak az internetes boltban. jmmokat készít, £kereskedelmet www.eagent.hu Az Eagent olyan internet as prc j lsegítik az on-íir e amelyek nagyban 2004. • II. évfolyam 12. szám • Járóföld 5 > » 1
