Petőfi Népe, 2004. december (59. évfolyam, 280-305. szám)

2004-12-16 / 293. szám

ROP ■■■■■■■■■■■ ROPPANT nagy érdeklődés Az Európai Unió társfinanszírozásával és az Európa terv keretében megvalósuló Regionális Fejlesztés Operatív Program (ROP) első évében a 2004-2006 időszak­ra rendelkezésre álló keret 45%-át is meghaladja az eddig jóváhagyott és finan­szírozható pályázatok támogatási igénye. 2004. noverrfber 9-én ünnepélyes keretek között aláírásra került az első ROP szer­ződés. A ROP első nyertes pályázója a Pécs/Sopianae Örökség Kht „Pécs világ- öröksége, turisztikai vonzerő fejlesztése” c. pályázatával 1,5 milliárd Forint vissza nem térítendő támogatást nyert el. Az év végéig további három pályázóval köt szerződést a ROP Irányító Hatósága ne­vében a VÁTI Kht, mint a ROP egyik köz­reműködő szervezete. Támogatást nyer a Hortobágyi Nemzeti Park a Pásztormúze­um fejlesztéséhez, Balatonfüred Város Önkormányzata a reformkori városköz­pont felvirágoztatásához és Mezőcsát Vá­ros Önkormányzata a mezőcsáti Egressy Béni Általános és Alapfokú Művészeti Ál­talános Iskola bővítéséhez. A Regionális Fejlesztés Operatív Prog­ram (ROP) átfogó célja a régiók belső erőforrásainak fenntartható hasznosítása és hozzájárulás a területi fejlettségbeli kü­lönbségek mérsékléséhez. Ezt a célt a program megvalósítása során úgy kell el­érni, hogy a fejlesztési pénzeszközök 75%-át a négy legkevésbé fejlett régióban (Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél- Alföld, Dél-Dunántúl) kell felhasználni. A programot az EU strukturális alapjai közül az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), illetve az Európai Szociális Alap (ESZA) támogatja. A magyar költségvetés társfinanszírozása 25%-os. A 2004. február 17-én és április 7-én meghirdetett ROP pályázati kiírásaira be­adott munkák közül 57 esetében, össze­sen 19,5 mrd HUF értékben történt forrás­lekötés a 2004. évi kötelezettség-vállalási keret terhére. További 119 elbírált és tá­mogatható projekt ügyében, az eljárási szabályok szerint a Közösségi Támogatá­si Keret Irányító Hatóságától (KTK IH) 24 milliárd forint lekötésére engedély beszer­zése szükséges, mert ezek már csak a 2005-2006-os kötelezettségvállalási keret terhére finanszírozhatók. Az engedélyt a ROP IH megkérte, ezekkel a pályázókkal a szerződéskötési eljárás az engedély megérkezte után kezdhető meg. Párhuzamosan folyik a jelenleg még a rendszerben lévő pályázatok értékelése is mind a regionális fejlesztési ügynöksé­geknél, mint a VÁTI Kht-nál. Az értékelé­sek december és január folyamán várha­tóan befejeződnek, amely után lehetőség lesz a pályázati rendszer áttekintésére és finomhangolására, amely után a ROP IH az igényekhez jobban alkalmazkodó pá­lyázati kiírásokat előreláthatólag 2005 ta­vaszán, újból meghirdeti. A PÁLYÁZATOK MINŐSÉGÉNEK HATÁ­SA A FELDOLGOZOTTSÁGRA Az EU Bizottság előírásainak megfelelően kialakított pályázatkezelési (bírálati) rend­szer 2004. évi működését jelentősen le­lassította, hogy a pályázatok túlnyomó többségénél kiigazításokra, hiánypótlá­sokra van szükség. Az IH és a munkáját segítő közreműködő szervezetek (KSZ­MaGYARORSZAG AZ EU FEJLETTSÉGI ÁTLAGÁNAK 61 SZÁZALÉKÁN ÁLL Luxemburgot nem számítva Írország a legfejlettebb ország az Európai Unióban, derül ki az Eurostat statisztikáiból. Az egy főre jutó, vásárlóerő-paritáson számolt hazai össztermék arányában hazánk az uniós átlag 61 százalékán áll, eddigi legjobb eredményével. A 2003-as számokat nézve Lu­xemburg kiemelkedően az élen áll, az EU-átlag (25 ország) 215 százalékával. A többi tagország közül a legjobban Írország áll: az egy főre jutó, vásárlóerő-paritáson számolt hazai össztermék (GDP) a szi­geten az uniós átlag 133 százaléka. Második Dánia 123, a harmadik Ausztria 122 százalékkal, Hollan­dia pedig a negyedik. A legszegényebb tagállam Lettország, az egy főre jutó GDP 41 százalékával. Őt követi Litvánia és Lengyelország 46 százalékkal. Az új tagállamok közül Ciprus áll a legjobban 83 szá­zalékkal (bár két évvel korábban még 89 százalékuk volt), a második Szlovénia 77, a harmadik Málta 75 százalékkal, a negyedik Csehország 69, az ötödik pedig Magyarország 61 százalékkal (a 2002-es 59 százalék és a 2001-es 56 százalék után). Szlovákia 52 százalékon áli. A régi tagállamok közül Por­tugália a legszegényebb, 74 százalékkal. (Eurostat) ek) munkatársai á támogatandó fejleszté­si célt kitűző pályázatok esetében lehető­séget is adnak ezekre a hiánypótlásokra, azonban az ennek érdekében eltöltött idő lassítja a folyamatot. A DeB ülésein nem döntés, csupán támogatási javaslat és lis­ta születik a szakmailag támogatható és nem támogatható projektekről. Ezen a lis­tán a régiók által adott pontozással alakul ki a sorrend a pályázatok között. A finan­szírozhatóság az adott régióra és intézke­désre rendelkezésre álló keretösszeg nagyságán múlik. Szükséges megemlíteni, hogy a ROP megvalósítási rendszere a pályázati köve­telményeket korrekt módon teljesítő pro­jekt javaslatok értékelésére került kialakí­tásra, régebbi EU tagországok tapaszta­lata alapján becsült, elvárható pályázati beérkezési ütemet feltételezve. Az első félév intenzív kommunikációja következ­tében azonban nagy mennyiségű, jó szín­vonalon kidolgozott, ugyanakkor a pályá­zati kritériumokat hiányosan teljesítő pá­lyázat került a rendszerbe. A folyamatos pályáztatási időszakot az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) által támogatott pályázatok eseté­ben a ROP IH 2004. november 5-i határ­idővel felfüggesztette. Erre azért volt szükség, mert a pályázati rendszerbe be­került munkák forrásigénye elérte a régi­ónként és intézkedésenként előzetesen megállapított allokáció mértékét. Az Euró­pai Szociális Alap (ESZA) által támoga­tott, humán-erőforrás fejlesztési pályáza­tok továbbra is nyitottak. Az ún. központi projektek (3.1 és 3.4) végső kedvezmé­nyezettjét a program dokumentumai ele­ve kijelölték, így ezek nem kerültek pá­lyáztatásra. A pályázatok felfüggesztése következ­tében a rendszer le tudja dolgozni az ed­digi lemaradásokat, másrészt lehetőség nyílik arra, hogy a támogatott projektek várható hatását az IH összemérhesse a program dokumentumaiban megfogal­mazott mutatókkal, indikátorokkal. Ennek az elemzésnek az eredménye mutatja majd meg, hogy a ROP a kívánt irányba halad-e, és hogy szükséges-e tavasszal a pályázatok újraindítása során változtatni a kiíráson. Az elemzés folyamatban van, eredményét az IH december 9-én a Moni­toring Bizottság elé terjeszti, majd az EU Bizottsággal egyezteti december 15-16-i éves értekezleten Brüsszelben. Csík Tibor, ROP IH Gazdasági Rádió q mios.£i mmmm—m wwii^iMMWiiiwwwwiiina« wmmunM Mink n iilit «sléjir! WWW.9QldQLQ9irQdiO.hu 14 Járóföld • II. évfolyam 12. szám • 2004. Címlapsztori ÜMBHI! A kereskedelem: háború! Számukban és piaci részesedésben egy­aránt meghatározó helyet foglalnak el a magyar kiskereskedelemben a kis boltok. Ezek a 400 négyzetméter eladótérnél ki­sebb üzletek, számuk 20 ezer, s ebből 12 ezer próbál megélni magánerőből, míg 8 ezer már csatlakozott valamely hazai há­lózathoz. Utóbbi folyamat az utóbbi há­rom évben pörgött fel, s még van kifutási lehetőségük. Annál is inkább, mert egyre több önálló vállalkozás kénytelen belátni, hogy a hipermarketek terjeszkedésére más jó válasz nem adható: vagy csatlako­zom egy jól szervezett, beszerzéseit koor­dináló, így versenyképes árat elérő háló­zathoz, vagy kiszorulok a piacról. Hogy ez jó döntés, arra elég a GFK felmérése: a kis boltok láncainak terjeszkedése kö­vetkeztében rohamosan nő vásárlói kö­rük: míg 2002-ben az első félévben a ma­gyar háztartások csupán 58 százaléka tért be egy ilyen üzletbe vásárolni, addig az idei első hat hónapban 93 százalékuk. A hazai piacon a legelterjedtebb ilyen láncokat a CBA, a Coop, a Reál és a Hon­iker alakította ki. Ennek a folyamatnak kö­szönhető, hogy a kisboltok piaci részese­dése nem változott az utóbbi három-négy évben, vagyis 34-35 százalék. Ez az arány azért érdekes, mert a hipermarke­tek - Tesco, Auchan, Cora, Interspar - eközben megduplázták részesedésüket a vásárlások gyakoriságát illetően, s né­hány év alatt 14 százalékról 21-22 száza­lékra nőtt ez a szám. A kis és óriásboltok közötti szegmen­sek - szupermarketek, diszkontok, dro­gériák - szintén növelték piaci részüket, tették ezt a szervezetlen, önálló kisboltok részesedése terhére, mely mára 20 szá­zalékra, vagy némileg az alá eshetett. Hogy e folyamatra az egy hónapja megje­lent, híresen nyomott árakon dolgozó né­met Lidi miként hat, még nem tudni. De egészen biztosan növelik a diszkontbol­tokra jutó piaci részesedés arányát. Ugyanakkor növekszik a harci kedv is, hi­szen több helyen fellázadtak termelők és kereskedők a brutális árletörés ellen, van, ahol bojkottot szerveztek, van, ahol in­gyen osztogatták a zöldséget a hipermar­ket előtt. 300 MILLIÁRD DECEMBERBEN A hipermarketek hónapja december: nap­jainkban ugyanis megőrülünk. Az év végi ünnepek miatt harmadával többet költünk, mint egy átlagos hónapban, s ebből ezek az óriásboltok tarolnak. Mondhatni termé­szetes módon. A háziasszonyok az aján­dékok megvásárlása mellet napi cikkek beszerzését is itt végzik, s a kisebb önálló boltokba, piacokra kevésbé látogatnak el. Év közben - főként a kiköltekezést követő januárban - kisebb a forgalmuk. Hogy kik vásárolnak a hipermarketek­ben? Arra tudunk pontosabban válaszol­ni, hogy jellemzően kik nem. Az egyedül, vagy párban, Budapesten és falun élő 50 évesnél idősebb, rosszabb anyagi hely­zetben lévő emberek, valamint nagycsa­ládosok inkább a szervezetlen kereske­delem egységeiben vásárolnak, s főként igaz ez a ruházati termékekre (lásd túrká- lós bálásruhaboltok). Tavaly egész évben 2095 milliárd fo­rintot költöttünk, ebből decemberben 237 milliárd forint ment el élelmiszer, háztartá­si vegyi áru és kozmetikumvásárlásra, az idén ez 240 milliárdra nőhet. Amennyiben ehhez hozzászámítjuk az elektronikai cik­kek, ruházatra fordított pénzt, nem túl­zunk, ha állítjuk: decemberben 300 milli­árd forintot könnyedén elköltőnk a boltok­ban. CBA, COOP ÉS A TÖBBIEK 1992-ben alakult tíz magánkereskedő összefogásával. Csak 17 üzlettel kezdték, ma több ezer kis és nagybolt tartozik a CBA és CÉL beszerzési és' értékesítési hálózathoz. Utóbbi a CBA-hoz tartozik, s a cég terjeszkedését segíti a kicsiny, akár garázsbolt méretű üzletek hálózatba szer­vezésével. Mára a CBA a legnagyobb for­galommal rendelkező, hazai tulajdonban lévő kiskereskedelmi láncolat, mely meg­jelent már egyebek mellett Horvát- és Lengyelországban, Litvániában, Szerbiá­ban, Ausztriában, Szlovákiában. A hálózat lényegében három részre bontható. Az első boltfípus a CBA-tulaj- donosok üzletei: ezek a boltok önállóan gazdálkodnak, teljes jogkörrel és kötele­zettséggel tartoznak a szervezethez. A beszerzés és a marketing egy része azonban közös feladat. Egységes a lógó és a CBA-alkalmazottak munkaruhája, el­térő azonban a boltok mérete, belső megjelenése, a választék és a nyitvatartá­si idő. Van úgynevezett társult tagi bolt, ame­lyek a CBA-regionális központjai alá tar­toznak, ezek tulajdonosai nem tulajdono­sai a CBA Kereskedelmi Kft-nek, de a CBA előírásait magukra kötelezőnek fo­gadják el. A lógó használatával a szállítá­si szerződésekben rögzített halasztott fi­zetési, kereskedelmi kedvezmények al­kalmazására jogosultak. A harmadik típus az már említett CÉL- üzletlánchoz tartozó boltok. Számuk eléri az 1500-at, kis alapterületű, általában tő­keszegény vállalkozók üzemeltetik eze­ket. Részükre a CBA egységes, de a CBA-tól eltérő lógót, továbbá marketing- támogatást, szakmai segítséget, és egy­séges munkaruhát biztosít. A COOP-boltok a legszámosabb lán­cot alkotják Magyarországon, s egyben a legtöbb tulajdonossal bíró hálózat. Az Áfészek (Általános Fogyasztási és Értéke­sítési Szövetkezetek) hozták létre, így ezen szövetkezetek tulajdonosai, vagyis több tízezer magyar lakos az üzletrészes. Az Áfészek regionális Coop-okat alkottak, ezek aztán külön beszerzési társaságokat hoztak létre, melyek között ma már egyre nagyobb az összefogás, sőt, a beszerzé­sek egyre egységesebbek. A Coop- hálózat a második legnagyobb forgalom­mal rendelkező kiskereskedelmi magyar kézben lévő láncolat országos szinten. Alapvetően négy bolttípust különböztet­nek meg: a maxi-Coopot, a Coopot, a mini-Coopot és a szupermarket-Coopot. A boltok erre az évre nagyjából egységes külsőt és belsőt vettek fel, ahogy azok a munkaruhák és az egyes bolttípusok áru­kínálata is harmonizált. Az árak viszont el­térnek egymástól, kivéve a rendszeres akciók során alkalmazott árakat. OHGY 2004. • II. évfolyam 12. szám • Járóföld 3

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom