Petőfi Népe, 2004. november (59. évfolyam, 255-279. szám)
2004-11-18 / 269. szám
Kulcsszó: NYOMONKÖVETHETŐSÉG HACCP - (Hazard Analysis Critical Control Point, azaz Veszélyelemzés, Kritikus Szabályozási Pontok) varázsszó, melytől biztonságot remél minden európai. Legalábbis a paprika botrányig erre lehetett következtetni, s elméletileg így is van. Az EU az eddig alkalmazott minőségbiztosítási rendszerek - ISO-család - helyett ezt tette kötelezővé minden élelmiszer előállítással, forgalmazással foglalkozó cég számára. így hazánk uniós tagságával e jogszabályi előírások ránk is kötelezőek. Ezeket az élelmiszerek előállításának és forgalmazásának élelmiszerhigiéniai feltételeit szabályzó 90/2003. (VII. 30.) FVM-ESZCSM együttes rendelet foglalja össze. Ez lényegében azt jelenti, hogy az élelmiszeripartól a kisvendéglőkön át a hotdog árusító bódéig, kisboltig bezáróan mindenki számára ezt kell alkalmazni. A HACCP lényege, hogy az üzemek, üzletek üzemeltetőinek meg kell határozniuk, hogy az egyes élelmiszerek előállítása, értékesítése során a felhasznált alapanyagok, maga az élelmiszer mikor, hol sérülhet, melyek azok a legérzékenyebb, úgymond kritikus pontok, amely során veszélybe kerülhet az élelmiszerbiztonság. Meg kell határozniuk azokat a tevékenységeket, amelyek kritikusnak mondhatók, azon eljárásokkal együtt, melyekkel e veszélyek csökkenthetők, részletezni kell, hogy milyen biztonsági eljárásokat, mely szakemberek hajtanak végre, ha bekövetkezne valami élelmiszer-higiéniai szempontból elfogadhatatlan esemény. A HACCP jegyzőkönyvben azt is részletezni kell, hogy ki, s hogyan szüntetheti a hibát meg. Mindezekről jegyzőkönyveket kell felvenniük, vezetniük a boltosoknak élelmiszeripari egységeknek egyaránt. Mindennek fényében válik különösen érdekessé a paprikabotrány, válik érthetetlenné, hogyan nem akadt fenn a többszörös szűrőn a gombaméreggel fertőzött import alapanyag, a késztermék. A több tucat oldalnyi rendelet szerint minden élelmiszer-előállító és -forgalmazó köteles meghatározni tevékenysége mindazon lépését, amelyek az élelmiszer-biztonság szempontjából kritikusak. De az unió tervei szerint ennél is tovább megy: januártól valamennyi uniós tagországban kötelező lesz az élelmiszerek nyomon követhetőségét elősegítő közösségi jogszabály alkalmazása. Azaz a szántóföldtől az asztalig ellenőrizhetővé válik az élelmiszer-előállítás és -forgalmazás teljes láncolata. Mindettől a szakértők a biztonság javulását várják. Egy uniós közvélemény-kutatás szerint a válaszadók harmada úgy véli, egyáltalán nem biztonságos, ami a család asztalára kerül. Biztonságos élelmiszerekről csupán abban az esetben beszélhetünk, ha a növénytermesztés, az állattenyésztés, illetve a feldolgozás és a kereskedelem minden szakaszát valamennyi uniós tagországban azonos előírások alapján, szigorúan ellenőrzik, s az eredményeket visszakereshető módon dokumentálják. Az új uniós jogszabály lényege, hogy a nyomonkövethetőség során pontosan kiderül, az élelmiszert mely gazdák által termelt alapanyagból milyen élelmiszeripari cégek készítették, azok mely cégek által gyártott adalékanyagait, csomagolását, tartósítószereit használták fel, s ezeket milyen körülmények között állították elő. Egy nemrégiben a budapesti brit nagykövetség által szervezett konferencián elhangzott, hogy az újonnan csatlakozó uniós tagországok közül elsőként Magyarország hozta létre az élelmiszer-biztonság kérdéseit vizsgáló intézményt, amely szoros kapcsolatban áll az Európai Élelmiszer Hivatallal. Mattyasovszky Pál, a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal osztályvezetője szerint nincs szennyeződésmentes élelmiszer, s a mérgező anyagok hetven százaléka (kemikáliák, baktériumok és vírusok) táplálék útján kerül a szervezetbe. Ezért alapvető feladat, hogy ne csak az élelmiszergyártás és a kereskedelem legyen követhető, hanem a takarmányozásra és a növényvédelemre is terjedjen ki a figyelem. Ha az élelmiszerlánc valamennyi szereplője képes „elszámolni” munkájával, pontos kép rajzolható meg a „szennyeződési lánc”-ról is. A hatóságoknak ezért fel kell térképezniük a nyersanyagok származási helyét, a vegyi anyagok és a gyógyszerek alkalmazását. Pontosan tudniuk kell, mi történt a feldolgozáskor, ismerniük kell az adott élelmiszer összetételét. Lényeges információ, hogy ki, mikor, kitől vásárolt alapanyagot, s a készterméket ki, mikor és kinek szállította. Mattyasovszky Pál szerint csak akkor nevezhető biztonságosnak az élelmiszerrendszer, ha valamennyi közreműködő munkája nyomon követhető. A visszakereshetőségre (és kis részben a fogyasztók tájékoztatására) 128 soros vonalkód, mágneses szalag vagy rádiófrekvenciás jeladó szolgál. Az uniós szigor a jelek szerint nem lesz hiábavaló, mert a legfrissebb kutatások szerint az élelmiszergyártók és -kereskedők felismerték, hogy ma már a piacon maradás egyik legfőbb feltétele a biztonságos élelmiszer. OHGY 14 Járóföld • II. évfolyam 11. szám • 2004. A föld mélyéből feltörő vizek gyógyhatása főként attól függ, hogy milyen kémiai alkotóelemek - kőzetekből kioldott sók, ásványi anyagok, elnyelt gázok találhatók bennük, és ezek milyen hatással vannak egymásra, valamint az emberi szervezetre. Egy Cesar korabeli gyógyító így ír pl. a kénes gyógyvizekről: .a kénes gyógyvizek úgy állítják helyre testi-lelki egészségünket, hogy hevítik a szervezetben lerakodott káros anyagokat, majd a testből kiűzik azokat. A megfigyelés még ma is megállja a helyét a gyógyításban. A kén átdiffundálva a bőrön, beépül az izületi porcba. Belélegezve a koszorús ereket tágítja, egészséges emberekben kedvező hatást fejt ki az érszűkület megelőzésében, hiszen az erek falába beépült kén a koleszterin lerakodását megakadályozza. Enyhén baktériumölő hatású. A vér húgysavszintjét csökkenti, s így a köszvényes rohamok aktiválása csökken. A bőr a legnagyobb immunszervünk, kimutatták a kénes gyógyvizek kedvező immunrendszeri erősítő hatását. Indirekt módón a kötőszöveti enzimeken keresztül pozitív irányba hangolja az anyagcserét. A kalcium gyulladáscsökkentő hatású, a bőrön át való felszívódása alapján csontritkulásban kedvező hatású lehet. Kitűnően alkalmas izomfájdalmak, izomgörcsök oldására, az izületi merevség csökkentésére. Hatásos krónikus gyulladásos mozgásszervi kórképek nyugalmi szakaszában. Bőrgyógyászati megbetegedések közül jó hatású enyhe psoriasis vagy seborhea eseteiben. Kedvező a hatása a nőgyógyászati idült gyulladásos megbetegedésekben, a gyulladásos izzadmány felszívódásának elősegítésével. A víz a természet ereje testi és lelki egészségünk kulcsa. Használjuk ki a lehetőségeket és gyógyuljunk szelíd módon. Fürdőkultúra A fürdőzés egyidős az emberi civilizációval. Az utóbbi évtizedekben világszerte megnőtt a kereslet az un. szelíd gyógymódok, a természetben rejlő gyógyítási lehetőségek kihasználása iránt. A gyógyforrások, termálvizek adottságait az ember évszázadok óta ismeri és használja. Régészeti leletek tanúsága szerint hazánk némely termálvíz forrására már a rómaiak is rátaláltak, és éltek is azok jótékony hatásával. Fürdőláz Az elmúlt három évben mintegy négyszáz fürdőből, gyógyfürdőből 92 kapott 30,9 milliárd forint támogatást fejlesztésre, új létesítmények építésére: így a medencék száma 363-ról 588-ra nő, a fürdők befogadóképessége 75 százalékkal bővül. A központi támogatásban részesített projektek összértéke 81, 4 milliárd forint volt. Dőlt is a „lé” a felújításokkal már tavaly nyárra elkészült, zömében önkormányzati tulajdonú 27 fürdőhöz: a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) adatai szerint ezek nettó árbevétele 32 százalékkal ugrott meg, miután tavaly 46 százalékkal többen, 22 millióan keresték fel az immár élményfürdővel, vízi vidámparkkal, wellness - szolgáltatásokkal feljavított létesítményeket. Az utóbbi három évben kitört élményfürdő- és aquapark - építési láz magyarázata a turisztikai szakemberek szerint az, hogy a hagyományos gyógyfürdőkhöz kapcsolt, ma még újdonságnak számító látványos vízi attrakciókkal - ellenáramokkal, masszázzsal, pezsgőfürdővel, különleges csúszdákkal - jelentősen meg lehet növelni a fürdők forgalmát. 2004. • II. évfolyam 11. szám • Járóföld 3
