Petőfi Népe, 2004. november (59. évfolyam, 255-279. szám)
2004-11-18 / 269. szám
Fürdőkultúra Cegwellness: MARADJ EGÉSZSÉGES! „Olcsóbbak vagyunk, mint a szívroham” - hirdeti magát az egyik amerikai fitneszcég a sok közül. Maga az egészségipar - vagy, ahogyan már világszerte nevezik, a wellness - nem csak a magánembereket érdekli: mind több vállalat rendeli meg dolgozói „karbantartását”. Nem önzetlen jótékonykodás, hogy a vállalatok mind több figyelmet fordítanak dolgozóik egészségének megőrzésére. A befektetés megtérül, állítják az amerikai egészségipar szolgáltatói, akik szabott árakon fitten tartják a megrendelők alkalmazottait Egy kanadai felmérés szerint minden erre fordított dollár legalább három másikat fial. A Bank of America hatszoros megtérülésről adott számot egy egészségfejlesztéssel foglalkozó szaklap hasábjain. A megtakarítás abból adódik, hogy a dolgozók fizikai állapotával törődő cégeknél javul a munkamorál, kevesebb a betegállományban töltött idő, kisebb a dolgozók elvándorlása. Az átlag amerikai heti 47 órát - az ébrenlét idejéből a legtöbbet - a munkahelyén tölt, így itt a legkönnyebb őt elérni. Ráadásul a betegségek 70 százaléka megelőzhető - érvel a vállalati wellness mellett az egészséges életmód népszerűsítésére létrehozott Wellness Councils of America nonprofit szervezet. Az USA-ban a biztosítók teremtették meg az egészség-karbantartás divatját azzal a nem titkolt szándékkal, hogy visszaszorítsák a gyógyítás költségeinek évi közel 10 százalékos növekedését. A 81 ezer dolgozót foglalkoztató DaimlerChrysler autógyár a vállalati wellness egyik úttörője. A Chrysler Maradj egészséges! - mozgalmát a német Daimler-Benzzel való 1998-as egyesülés sem akasztotta meg: máig 60 koordinátor szervezi Egyesült Államok-szerte a munkahelyi egészségszeánszokat. Ezekben a részvétel nem kötelező, de a személyzetisek jó szemmel nézik, ha minél többen kitöltik azt a kérdőívet, amelyen felmérik a válaszadók főbb egészségkockázatait. Ennek alapján oktatóprogramokat szerveznek például a magas vérnyomásról, a helyes táplálkozásról, az elhízás veszélyeiről, a koleszterinszint csökkentéséről, a mozgás betegségmegelőző szerepéről. A vállalati programok szervezését rendszerint erre szakosodott profi cégekre bízzák. (Forrás.HVG) A turizmusban a rendelkezésünkre álló számok kedvezőek. 2004-ben augusztus végéig a vendégek száma kereskedelmi szálláshelyeken 2, 4%-kal nőtt. Örvendetes, hogy a külföldi vendégek száma 8 és fél százalékkal emelkedett, viszont érdekesség, hogy 13%-kal csökkent a magyar vendégek száma. A külföldi vendégek számának növekedése is differenciált, így Budapest szerepét kell kiemelnem. Az összes szállásdíj bevétel több mint 10%-kal nőtt. Itt is a minőségi szolgáltatásokat nyújtó szálláshelyek azok, amelyek nemhogy 10, hanem esetenként 20, vagy még magasabb arányban növelték a bevételeiket. Ez a tendencia azt gondolom, hogy egybeesik az európaival, hiszen Európában is az idegenforgalmi piac stabilizációjáról adnak számot az elemzők. Nyilvánvaló, hogy nekünk nagyon fontos dolog a belföldi turizmus. Augusztus végére a kiadott utazási, üdülési csekkek értéke meghaladta a 6 Mrd forintot, amikor az előző évben 4, 8 Mrd volt összesen az egész esztendőben. Ezeknek a hatása az idegenforgalomra nyilván kedvező, de egy később jelentkező hatás. Én abban még bízom, hogy ez évvégéig ez jelentkezik. A gyógyturizmus mindenképpen fejleszthető, ezt a kormányprogram is direkt módon kiemeli. De ennél egy kicsit tágabban húznám meg a határt, ha egy kicsit távolabbra is tekintünk, ez pedig az örökségturizmus lenne. Ezt azért tenném hozzá, mert az épített környezetnek és a természeti környezetnek olyan értékei vannak Magyarországon, amelyek vonzóak és a későbbiek során is vonzóak lehetnek a külföldi turisták számára és ezért tartom nagyon fontosnak pl. a ROP-ot. Rengeteg város újul meg, terek, Soprontól kezdve Pécsig. Olyan város rehabilitációk folynak, amelyek már önmagukban is vonzerőt jelentenek, és éppen Persányi Miklós miniszter úrral is tárgyaltunk arról, hogy még intenzívebben kell a nemzeti parkokat bekapcsolni, látogatóközpontokat kialakítani a turizmusban. Azt gondolom, hogy ez lesz a másik irány, ez azért is fontos, mert talán mi még nem is érzékeljük igazán, hogy milyen adottságokkal rendelkezünk. Ez akkor válik nyilvánvalóvá számunkra, amikor hozzánk érkező vendégek csodálkoznak el az erdő érintetlen szépségén, vagy a táj adottságain. Kolber István a Járóföldnek. Járóföld • II. évfolyam 11. szám • 2004. M éreg mérgezés nélkül A napokban magyarországi vizsgálatokba kezdett az Európai Unió egészségügyi és fogyasztóvédelmi hatósága. A cél: kideríteni, miként is fordulhatott elő a paprika-botrányként a köztudatba vonult eset. Október utolsó napjaiban robbant a bomba: gombaméreg van a fűszerpaprikában. Az első ijedtség után egyértelművé vált azonban: csupán csekély mennyiségű, trópusi körülmények között élő penészgomba által termelt aflatoxinnal szennyezett őrlemény került a boltokba. Szögezzük le gyorsan azt is, amelyet a szigorúan, igaz az első esetek észlelése után csak hónapokkal fellépő hatóságok is hangsúlyoztak: a szóban forgó mérget tartalmazó paprikából egy hét alatt kellett volna fejenként fél kilót elfogyasztanunk, hogy károsodjon májunk, vesénk. Egy kicsit fellélegezhettünk, de! Miért fordulhatott elő ez az ESET? Több okot kell sorolnunk: hibás a tavalyi aszály, a csökkent, illetve eltörölt vám, az uniós szabályozás, a magyar vállalkozói kör, a lassú hatósági információ csere. Tavaly az évszázad aszálya aszalta a paprikát a földeken, a szokásos 8-9 ezer tonna őrlemény helyett 4 ezer tonna került ki a paprikamalmokból. A piac viszont adott: itthon 4, külhonban 5 ezer tonnát tudnak értékesíteni a paprikás cégek. Alapanyaghiány miatt nem akartak piacot veszíteni, ezért importáltak tavalyi termésű dél-amerikai és spanyol paprikát. Ezt bekeverték a magyar termékbe, fűszerkeverékekbe. Ezek egy részével biztos nem volt baj, mivel májusig a magyar szabályok szerint vizsgálni kellett a tételek béltartalmát, tisztaságát, fertőzöttségét. A gond azzal a néhány tucat tonnányi őrleménnyel lehetett - biztos információ még nincs -, amely május 1-je után, uniós csatlakozásunkat követően érkezett az országba. Az EU ugyanis nem vizsgálja a harmadik országokból érkező paprika tartalmát. A Dél-Amerikábó! érkező szállítmányokat kísérő dokumentumok semmitmondó adatokat tartalmaznak, például azt, hogy nincs bennük adalékanyag, Gombatoxinokról nincs bennük hír. Ezt ugyanis nem nézték. A magyar hatóságok éppen ezért kérték az EU-t, hogy a részletes vizsgálatokat terjessze ki a fűszerpaprikára is. Tiszességtelen árverseny? Az aszály mellett a vámok eltörlése, illetve csökkenése is szerepet játszik a paprikaimport növekedésében. Míg korábban csak 42,5 százalékos vámot megfizetve lehetett hazánkba fűszerpaprikát importálni, addig májustól vámmentesen hozható be az uniós másik 24 tagországából, és 5 százalékos vámmal más országokból. Ez pedig arra sarkalhatja az ezzel foglalkozó cégeket, hogy a természetes módon olcsó árucikkeket kereső vásárlókat, háziasszonyokat minél kedvezőbb árú fűszerrel lássák el. A verseny nagy, tucatnyi vállalkozás hadakozik a piacon. Ez lehetett az oka valószínűleg annak is, hogy a cégek nem tűntették fel a csomagolásokon, hogy magyar mellett import paprika is van az őrleményben. Márpedig ezt a hatályos Magyar Élelmiszerkönyv előírja. Főként akkor, ha a termék nevében földrajzi név is szerepel - például Szeged, Sükösd, Kalocsa, vagy más paprikatermő vidék neve. Ez ugyanis nem más, mint a minőséget az eredet helyével azonosító fogyasztók megtévesztése. Mit tettek a hatóságok? Elsőként szögezzük le, hogy valamit biztosan vétettek, mert Gyurcsány Ferenc miniszterelnök nem véletlenül hozta meg a botrány kirobbanását követő napokban döntését: a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal felügyelete átkerül az agrártárcától az egészségügyihez. A hatóságok lassan intézkedtek, a fogyasztók biztonságát szavatoló gyors vészjelző rendszer nem működött, vagy nem megfelelően működtették az illetékesek. A Bács-Kiskun Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Állomás ugyanis már idén augusztusban zárolt szennyezett szállítmányokat, s már szeptemberben kirótt 60 millió forint büntetést a sükösdi és kalocsai paprikafeldolgozóra. Sőt, az ügyben a megyei rendőrség is nyomozást indított. Az ügyben érthetetlen, hogy az ÁNTSZ miért csak októberben szerzett értesülést és kezdett vizsgálódni, melyet követően aztán október utolsó napjaiban visszarendelték az öszszes őrölt paprikát tartalmazható terméket a boltokból. Sokan úgy, vélik az egyik legismertebb hungaricum, a világ minden nyelvén paprikának hívott fűszer imázsának tudatos lejáratásával állunk szemben. Az biztos, hogy a botrány derített fényt arra, hogy valami nem jól működik a hazai és uniós élelmiszer-biztonsággal foglalkozó intézményeknél, adott élelmiszeripari cégeknél. OHGY 2004. • II. évfolyam 11. szám • Járóföld 13
