Petőfi Népe, 2004. november (59. évfolyam, 255-279. szám)

2004-11-18 / 269. szám

VÁLSÁGMEGELŐZÉS A KISTÉRSÉGEKBEN Új pályázati lehetőség November végéig lehet pályázni arra a 120 millió forintra, amellyel a Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal 10-12 kistérséget kíván megsegíteni abban, hogy különféle válsághelyzeteket képes legyen kezelni. A Magyar Terület- és regionális Fejleszté­si Hivatal szeptember elején hirdette meg azt a pályázatát, amely során modell érté­kű kísérletet tesz kialakulóban lévő kis- és mikrotérséget érintő legkülönfélébb válsá­gok megelőzésére. Ez lényegében olyan kormányzati szervezésű, kétszintű szakér­tői csoportok biztosítását, majd a válság­ból való kiúthoz szükséges különféle in­tézkedések anyagi támogatását jelenti, amelyet a MTRFH központilag irányít - tá­jékoztatta lapunkat Gyöngyössy Kálmán, a hivatal főosztályvezetője. Magyarországon az utóbbi egy-másfél évben egyszerre van jelen az új munkahe­lyek létesítése és egyes üzemek bezárá­sa, külföldre telepítése által okozott öröm és bánat. A tőke mozog világszerte: elér­kezett az az idő, amikor Magyarországról a munka - erőigényes, kevés hozzáadott értéket, kevés innovatív tőkét képviselő termelő tevékenységeket tőlünk keletebb­re, az olcsóbb munkaerőpiaccal bíró or­szágokba telepítik. Ugyanakkor lassan, de megindul a szakértelmet igénylő inno­vatív ágazatok betelepülése. A globalizá­ció miatt egyes ágazatok kerülhetnek vál­ságba, de egyes térségek, kistérségek munkaerő-piacának számára megoldha­tatlan problémát jelenthet akár egy lakta­nya felszámolása is. Ez mind, mind válsá­gokat okozhatnak. A kormány ezeket kép­telen egyszerre kezelni, arra viszont igen,' hogy lépjen ezek kialakulásának megelő­zése érdekében. A MTRFH modell-kísér­­lete ezt hivatott teljesíteni. A kiírt pályázatra jelentkező kistérsé­gek, vagy azokat képviselő önkormány­zatok számos adatot, információt szolgál­tatnak a csatolt űrlapok kitöltésével. Ezen gazdasági, infrastrukturális, munkaerő-pi­aci, tőkevonzással, oktatással, egészség­üggyel kapcsolatos adatokat a MTRFH előszűri, vagyis kiválogatja azokat a kis­térségeket, amelyeken valóban képes se­gíteni egy-egy koncentrált akcióterv. Va­Orosháza-Gyopároson - támogatásból gyis van esélyük arra, hogy a kormányzat által tendereken kiválasztott szakértői csoportok és a helyi erők közösen kidol­gozott programjának végrehajtásával el­kerülhessék a bajt. Gyöngyössy szerint a kísérlet nem vál­lalhatja fel olyan kistérségek megsegíté­sét, ahol globális problémák alakultak ki. A szakember szerint a pályázók előszűré­sét követően 15 kistérséget jelölnek ki, amelyekhez egy tender által kiválasztott szakértői csoport - közgazdászok, szoci­ológusok, más gazdasági szakemberek - ellátogat, s helyben ellenőrzik a pályázat során megadott adatokat, térségi jellem­zőket. - Gyöngyössy szerint a pályázat során megkapott kérdőívet „beillesztik a valóságba”: feltárják a helyi foglalkoztatá­si viszonyokat, felmérik a vállalkozások, önkormányzatok által biztosított lehetősé­geket, egyáltalán azt, hogy valóban meg­­felelnek-e a kísérlet céljainak. Ezt követően 10-12-re csökken a kivá­lasztott kistérségek száma, melyekkel a MTRFH támogatási szerződést köt. E kis­térségek nem pénzt kapnak elsőként, ha­nem egy második körben kiválasztott pro­fesszionális szakértői csoport helyben a konkrét kistérség bajaira gyógyírt jelentő meghatározott válságkezelő programot dolgoz ki. Ebben a legkülönfélébb intéz­kedésekre kerülhet sor attól kezdve, hogy egy nagyobb foglalkoztató cégnek új gépsorokat kell beszereznie, több vállal­kozásnak közös marketinget kell indíta­nia, vagy éppen három kistérségi vállalko­zás összehangolva tevékenységét jobb piaci kilátásokat érhet el. Ezek a konkrét válságkezelő progra­mok várhatóan a jövő év elejére készül­hetnek fel, ezt követően kaphatnak az adott kistérségek 10-15 millió forintos tá­mogatást, amelyet a program szerint használnak fel akár szakemberképzésre, legkülönfélébb fejlesztésekre, az infrast­ruktúra javítására, vagy éppen egy kap­csolódó uniós, vagy hazai pályázati kiírás­hoz szükséges projekt elkészíttetésére. A projekt javaslatot a helyszínre kitele­pített szakértői csoport a helyi vállalko­zókkal, önkormányzatokkal, civil szerve­zetekkel konszenzusos alapon építik, ké­szítik el. Gyöngyössy szerint ezzel azonban nincs vége a kormányzati szerepvállalás­nak: a potenciális válsághelyzet kialakulá­sát akkor „úszhatják meg” az adott kistér­ségek, amennyiben a kistérség fejleszté­sét segítő későbbi pályázatokon is siker­rel szerepelnek. Ezért a modellértékű program kitér arra is, hogy felhívja a regi­onális, és országos fejlesztési intézmé­nyek figyelmét e kistérségekre: ne hagy­ják elkallódni projektjeiket, pályázataikat. A MTRFH 2005-re költségvetésében egy alapot akar elkülöníteni, hogy a mos­tanihoz hasonló kistérségi válságkezelés­hez képes legyen forrásokat biztosítani. 12 Járóföld • II. évfolyam 11. szám • 2004. M unkahelyteremtés: MINDEN ESZKÖZZEL ÉLNI KELL Interjú Kolber István miniszterrel Kolber István regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszter Születési hely, dátum: Őrei, 1954. Családi állapot: nős, két gyermek apja Tanulmányok: 1973-1978. Pécs, Janus Pannonius Tudományegyetem, ÁJK Politikai, közéleti tevékenység: 1998-2002. az Európai Integrációs Bizottság elnöke 1999. a Somogy megyei közgyűlés MSZP frakciójának vezetője 2000. az MSZP Somogy Megyei Szövetségének elnökhelyettese 2003. az MSZP Somogy Megyei Szövetségének elnöke Munkahelyek, szakmai tevékenység: 1978-1983. a Somogy megyei Tanács VB Szervezési Osztályán főeladó 1983-1988. az MSZMP Somogy megyei közigazgatási osztályvezető-helyettes 1988-1991. a Somogy megyei Tanács VB főosztály vezető 1991-1994. a Somogy megyei közgyűlés alelnöke 1994-1998. a Somogy megyei közgyűlés elnöke, a Somogy megyei Területfejlesztési Tanács alapító elnöke, a Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács alapító elnöke 1998-2002. az OTP Ingatlan Rt. Dél-dunántúli területi igazgatója. 2002-től a Balatoni Fejlesztési Tanács elnöke gyök a híve. így nem csak hatékonyab­ban lehet fölhasználni a pénzeket, hanem az embereket, az önkormányzatokat gon­dolkodásra lehet késztetni. Ha á pénzel­osztás központi, akkor egy lobbizó, pénz­szerző logika irányít és mozgatja a folya­matokat. Ha a pénz helyben van, akkor ebből gazdálkodni akarnak azok, akik döntenek e felől. A kontroll is erősebb, ha helyben döntenek.- Ez megfelel az EU szubszidiaritást hangsúlyozó elvének, ami viszont Ma­gyarországon talán nem teljesen be­vett még, mert hiszen ez az ország az elmúlt időszakban központosított volt. Hogyan lehet egyensúlyt teremteni a központi kormányzati »akarat ill. a régi­ós központok között?- Én a tervezést emelném ki, amely egy széles és demokratikus folyamat, amely nem csak regionális szinten, hanem or­szágos szinten is létezik, működik. Meg­határozza a célokat, a különböző progra­mokat, egyben látásmódot, gondolko­dásmódot is ad az országnak. Ez az. ami tudja irányítani a pénzek felhasználását, ami össze tudja hangolni a központi aka­ratot a helyi célokkal. A pénzek felhaszná­lása, pályázati úton történő elosztása- Miniszter úr, Ön korábban a regioná­lis ügyekkel foglalkozott, most pedig országos szinten foglalkozik ugyan­ezekkel a dolgokkal. Hogyan lehet egy régióból kiindulva országos politikát csinálni, regionális politikusból orszá­gos politikussá válni? Mik a feltételei ennek?- Ma arról van szó, hogyan tudjuk a falva­kat és a városokat lendületbe hozni, ho­gyan tudjuk a különböző térségeket fel­zárkóztatni, ami az emberek felzárkózta­tását és esélyeiknek növelését'is jelenti. Ezt az országot nem lehet Budapestről lendületbe hozni, az országot az embe­rek hozhatják lendületbe, az önkormány­zatok, a vállalkozások. Egy vidéki, „regi­onális” embernek és politikusnak talán az előnye az, hogy testközelből ismeri ezeknek a szervezeteknek, embereknek a gondjait, problémáit. Én a saját bőrö­mön tapasztaltam meg, hogy mit jelente­nek a kormányzati szándékok, amire le­érnek a régiókig, a megyékig, a települé­sekig, és én ezt szeretném hasznosítani a politikában.- A magyar történelemnek, a magyar politikának meglehetősen régi vitája az, ami Kossuth Lajos és Szemere Ber­talan vitája is, hogy hol legyen a pénz, hol legyen a döntés? A központban, vagy a megyénél?- Annak ellenére, hogy most egy kor­mányzati posztot töltök be, miniszteri székben ülök, továbbra is az a vélemé­nyem: a lehető legközelebb ahhoz a szinthez, ahol dönteni lehet, ahol dönteni kell a pénzek a sorsáról, ott legyen a pénz. A decentralizációnak voltam, és va-2004. • II. évfolyam 11. szám • Járóföld i

Next

/
Oldalképek
Tartalom