Petőfi Népe, 2004. október (59. évfolyam, 230-254. szám)
2004-10-14 / 241. szám
VÉGSŐ HAJRÁBAN AZ ELSŐ PÁLYÁZATOK A Regionális Fejlesztés Operatív Program (ROP) keretén belül, 2004. szeptember közepéig, összesen 211 pályázatot bírált pozitívan, azaz támogatási javaslattal a Döntés-előkészítő Bizottság. Ezek a javaslatok 49 milliárd forintnyi, uniós társfinanszírozású, vissza nem térítendő támogatást jelent a pályázók számára. A következő lépés a támogatási szerződések aláírása lesz. A ROP pályázatok értékelésekor a Döntés-előkészítő Bizottság (DeB) az utolsó fórum, ahol a projekteket minősítik. Ott azt vizsgálják, összhangban vannak-e a pályázatok szakmai-ágazati támogatási javaslatai a regionális stratégiákkal. Az Irányító Hatóság (IH) vezetője ezen ülések alapján dönt a támogatásról. A pozitív, illetve elutasító döntés mellett úgynevezett tartaléklistára is kerülhetnek pályázatok, ha a rendelkezésre álló keret 90 százalékát meghaladja a már pozitív javaslattal rendelkező projektek támogatási igénye. Fontos, hogy a DeB ülések eredménye nem feltétlenül egyezik meg azzal a döntéssel, amit az IH vezetője meghoz, és amely alapján a támogatási szerződést aláírják. Ez sok pályázó számára okoz félreértést, akik bár támogatható pályázatot nyújtottak be, de forráshiány miatt csak tartaléklistára, illetve elutasításra kerülnek. Az első négy DeB ülés határozata eredményeképpen, a ROP keretében eddig támogatásra javasolt projektek száma összesen 211, az elutasított pályázatok száma 55. A beruházások tervezett összköltsége meghaladja az 57 milliárd forintot, melyből a támogatási igény megközelíti a 49 milliárd forintot. A ROP 2004-2006 közötti időszakra vonatkozó költségvetése a meghirdetett (központi programok és Technikai Segítségnyújtás nélkül) pályázati ablakokra 96, 7 milliárd forint. Legnépszerűbbnek a „2. 3 Az óvodai és az alapfokú oktatási-nevelési intézmények infrastrukturális fejlesztése’’ és a „2. 1 Hátrányos helyzetű régiók és kistérségek elérhetőségének javítása” című pályázatok bizonyultak, de a rendkívüli érdeklődés miatt a pályázatok befogadását szüneteltetik bizonyos régiókban. Az előbbi esetben a Dél-alföldi, Nyugat-dunántúli, Közép-dunántúli és Közép-magyarországi régióban, utóbbi pályázat esetében pedig a Dél-alföldi, Közép-dunántúli régióban. Az 1. 1 Turisztikai vonzerők fejlesztése intézkedés a Közép-dunántúli régió pályázói számára nem pályázható 2004. augusztus 13. óta. A turisztikai pályázatok közül az 1. 2 Turisztikai fogadóképesség javítása c. intézkedésre 2004. június 15-ig lehetett benyújtani a pályázatokat. Ez az egyetlen Olyan ROP intézkedés, amely szakaszos pályáztatás útján valósul meg. Annak érdekében, hogy minden, a határidőig beadott 1. 2-es pályázatot egyszerre lehessen kiértékelni, az IH a 2004. szeptember 16-i dátumot tűzte ki a DeB ülésére. Ezen az ülésen összesen 25 pályázat kapott pozitív támogatási javaslatot, 8 pályázatot elutasítottak. A legaktívabbnak az Északmagyarországi, az Észak-alföldi és a Nyugat-dunántúli régió bizonyult. Tekintettel arra, hogy a rendelkezésre álló keret nem merült ki, a pályázatot az IH ismételten meghirdeti, ennek időpontjáról később döntenek. Az alábbi táblázat szemlélteti a beadott és a pozitív támogatási javaslatot kapott munkák száma közötti eltérést. Az eltérés oka - részben a pályázatírói gyakorlat hiányából fakadóan - a pályázatok minőségében keresendő. Sok esetben a hiányosságok csupán félreértésekből és figyelmetlenségből fakadnak, amelyek aztán a pályázat elutasításához is vezethetnek. A szakemberek a következő, jellemző hibákkal találkoztak az eddigi értékelések során: • útmutató figyelmetlen elolvasásából származó hiányosságok (pl. oldalszámozás, szignó, tartalomjegyzék elmarad) • jogosulatlanság (pl. beruházás minimális összegét összekeveri a támogatás minimális összegével) • költségvetési hibák (pl. többet akar elszámolni menedzsment költségekre, el nem számolható költségeket is felsorol, a közösségi és nemzeti támogatást rosszul bontja ketté, a költségvetési tábla összesítő sorait nem tölti ki) • projekt megvalósítása az előírt időn belül nem biztosítható • különféle mutatók nem támasztják alá a támogathatóságot (pl. demográfiai mutatók 2.3 intézkedés esetében) • horizontális elvek érvényesülése nem látszik (pl. esélyegyenlőség, környezetvédelem) • a pályázó nem csatol szükséges dokumentumokat (pl. vagyoni biztosíték, bankgarancia, főépítész aláírása) • cselekvési ütemtervben nem található utalás a projekt kötelező elemeire ROP RFÜ-k által DeB által Intézkedés rögzített támogatott költségvetése ______pályázatok____________pályázatok Mrd Ft darab Mrd Ft darab Mrd Ft 1.1 Turisztikai vonzerők fejlesztése 19,62 69 34,67 16 8,27 1.2 Turisztikai fogadóképesség javítása 8,03 129 9,75 25 1,89 2.1 Hátrányos helyzetű régiók és kistérségek elérhetőségének javítása 28,51 123 38,18 42 15,47 2.2 Városi területek rehabilitációja 21,26 39 27,99 16 10,21 2.3 Az óvodai és az alapfokú oktatási nevelési intézmények infrastruktúrájának fejlesztése 12,25 466 54,95 96 11,65 3.2 A helyi foglakoztatási kezdeményezések támogatása 4,12 79 6,61 15 1,06 3.3 Felsőoktatási intézmények és a helyi szereplők együttműködésének erősítése 2,88 35 1,73 1 0,04 Mindösszesen: 96,67 940 173,88 211 48,59 14 Járóföld • II. évfolyam 10. szám • 2004.- Azt gondolom, hogy üzleti ügyekben nem érdemes találgatni, ezt ki kell számolni. Az általam ismert számok pedig azt mutatják, hogy az állam mond le a jövedelmekről, a vállalkozások terhei nem növekszenek, és marginális pontokon történik meg az átrendeződés. Megpróbáljuk kiegyenlíteni a tőke és a munka terheit.- Kétségtelen, hogy a jólét növelése nagy kihívás a mindenkori magyar kormány számára, de ez nem függetleníthető a versenyképességi kihívástól. Márpedig e mutatók terén egyre hátrább szorulunk. Vannak tervek e folyamat megállítására?- Egy ország akkor versenyképes, ha jön be a tőke, és ha a munkabérek növekedése a hatékonyság növekedése alatt marad. Az elmúlt és az idei év között van egy nagyon jelentős változás. Tavaly a deficitnek csak egyharmadát finanszírozta a nem adóssággeneráló finanszírozás, azaz döntően a működő tőke, az idén viszont már ennek az aránynak a kétszeresét, vagyis a kétharmadát. A működő tőke beáramlása két év alatt megduplázódott. Ráadásul az Országos Érdekegyeztető Tanácsban zajló konzultáció eredményeként 6 százalék környéki keresetnövekedés valószínűsíthető, ami reálnövekedésben nem lehet több 1,5-2,5 százaléknál. Eközben a gazdasági növekedést 4 százalék körülire becsüljük. Ez jó. Az adóversenyről egyébként azt gondolom, hogy a közepes vagy annál gyengébben fejlett országok versenyeszköze, ennél Magyarország ma már jobban áll. A befektetők nem ez alapján döntik el, hogy idejönnek-e vagy sem.- Meglepő volt, hogy egyik televíziós nyilatkozatában Ön azzal érvelt, hogy a közigazgatási leépítésekkel el lehet kerülni a fájdalmas reformokat.- Igen, mert a reformoknak nem az a dolguk, hogy fájdalmat okozzanak. A reform nem az, ami csak fájdalmat okoz.- Ez különösen azért tűnt fel, mert mostanában Orbán Viktor is azt hangoztatja, hogy stabilitásra van szükség, nem reformokra, amelyek szerinte is felfordulást okoznak.- Abban, hogy felfordulásra nincs szükség, egyetértek az ellenzék vezérével.- Ezek után az új programban szerepet kapnak-e reformelemek? Úgy tudni, hogy a pénteki kormányülésen máris lemondanak a korábbi egészségügyi reform meghatározó elemeiről.- Nem akarok játszani a szavakkal, mert úgy látom, hogy létezik egyfajta szómágia, és egyes félmondatokból, egy-egy szóból magára a politikára próbálnak következtetni. Ezért jobb normálisan beszélni. Korszerű egészségügyet szeretnénk, amelyben a járulékfizetők - egyenlő hozzáférés mellett - jó minőségű szolgáltatást kapnak. Erről szól szerintem az Igazságos és modern Magyarország Markáns baloldali fordulatot ígér a kormányzásban Gyurcsány Ferenc. Az új kabinet megpróbálja kiegyenlíteni a munka és a tőke terheit. Részletek a Figyelő c. lapban megjelent interjúból- Miközben a kormányprogram baloldali fordulatot jelez, mindabból, ami eddig nyilvánosságra került, hiányoznak az üzleti szférának szóló üzenetek. Háttérbe szorult a vállalkozói terhek csökkentésének korábbi szándéka?- Az iparűzési adó újabb 25 százaléka lesz jövőre levonható az adóalapból. Emellett olyan adó- és tb-fizetési könnyítéseket vezetünk be, amelyek a foglalkoztatás bővülését célozzák meg. A különböző fejlesztési adókedvezmények értékhatárát a szükséges beruházási volumen tekintetében leszállítjuk 100 millió forintra. Lépünk tehát ebbe az irányba is. De Magyarországon ma nem az a probléma, hogy magas a társasági adó, vagy nagyok a tőke terhei. Az a gond, hogy a munkának igen nagyok a terhei, és nagyon magas az áfa. A magyar adórendszerben ezen a két területen van baj. A tőke támogatása rendkívül intenzív volt az elmúlt években, s a vállalatokat ma már nem elsősorban adóoldalról kell segíteni. - Vagyis helytálló az a megközelítés, hogy az új kormány a lakossági köny- nyítéseket az üzleti szférával fizettetné meg? 2004. • II. évfolyam 10. szám • Járóföld 3
