Petőfi Népe, 2004. október (59. évfolyam, 230-254. szám)
2004-10-14 / 241. szám
egészségügy reformja. És arról, hogy eközben megteremtsük a járulékfizető érdekeltségét abban, hogy megőrizze az egészségét. Végső soron én jó szolgáltatást akarok. Olcsóbban, hozzáférhetően. Engem azért alkalmaz az ország, hogy megoldásokat hozzak, és nem azért, hogy elmeséljem, milyen nehéz megreformálni az egészségügyet.- Ezt az elképzelést állami forrásokból meg lehet valósítani, vagy szükség van magántőkére is?- Persze, hogy szükség van. Abban, azt hiszem, már nincs vita, hogy a praxisok, majd a gyógyszertárak privatizálása után következzék a járóbeteg-szakrendelés privatizációja, döntően az ott dolgozó, egészségügyi szakembereknek nyújtott hosszú lejáratú hitelek segítségével. Közben pedig látom, hogy a helyi önkormányzatok átalakították a helyi kórházakat, és engedik be a magántőkét. Leegyszerűsítő és felesleges állandóan arról beszélni, hogy magán- vagy állami kézben vannak-e az intézmények. Nem elvi vitát kell ebben az ügyben folytatni. Az egészségügyben tőke van, s hogy ennek tulajdonosa egy önkormányzat, vagy egy magánszemély, az önmagában se nem jó, se nem rossz. Itt nagyon fontos szabályozási, fogyasztó- védelmi feladatok vannak, erre kell koncentrálni.- Általában nem a tervezéskor, hanem a parlamenti viták menetében, a politikai igények következtében puhul fel a költségvetés. Meg tudja-e ezt akadályozni?- Téves ez a beállítás, az idén sem a politikusok - „puhították" fel a hiányt 5,1 -5,3 százalékra. Régről hozott hibák és az uniós csatlakozás következményei miatt pontatlan volt a költségvetési tervezés. Nem az történt, hogy volt egy jól megtervezett 4,6 százalékos államháztartási hiánycél, és utána a politika engedve a pártok és a frakciók nyomásának még kiengedett a rendszerből 120-150 milliárd forintot. A költségvetés folyamatos korrekciója 2003 nyara óta zajlik. Azt remélem, hogy a mostani előrejelzéssel végre befejezzük. Ami pedig a jövő évi vitát illeti, nagyon felelősségteljes politikusokat látok a mi oldalunkon, akik persze többet akarnának költeni, de így van ez minden családban. Apám állandóan több „fröccs- pénzt” akart magának, de ettől még nem gondoltam, hogy rossz apa. ... Én politizáló miniszterelnök leszek három értelemben is. Az előterjesztendő kormány- program egy politizáló program, világos belőle a követni kívánt társadalmi eszmény. Politizáló kormány lesz továbbá, mert azt gondolom, hogy a pártoknak adott választói meghatalmazás következménye a kormányzás. Együtt fogunk kormányozni, sok-sok partneri megbeszéléssel a döntésig. Viszont, ha döntöttünk, már nem vagyunk egyenrangúak, onnantól kezdve végrehajtatom a közös akaratot. És komolyan veszem, hogy én két koalíciós partnernek a megbízottja vagyok, hogy szervezzem a közös döntést. Harmadszor pedig személyesen elmondom majd az embereknek, Budapesten és vidéken egyaránt, hogy mi az, amit gondolok erről az országról, és mihez kérek támogatást.- A méltányosság és igazságosság elvének hangoztatása mellett melyek lesznek még a program vezérelvei. Van« valami, ami Magyarország márkaneve lehet az elkövetkező években?- Előttünk áll egy nagy vita a 2007-2013as uniós költségvetésiidőszak megtervezéséről, amikor is annyi tőke áramlik majd be az országba, mint az 1990-es években, több mint 20 milliárd euró. Ebben a vitában a kormány az elkövetkező hónapokban meg fogja mondani, miről kell, hogy szóljon Magyarország. Ezt vitára bocsátjuk, hiszen a jövő év végéig be kell nyújtani a tervet Brüsszelbe. Igazságos és modern Magyarországot csinálunk, amely büszke teljesítményére, sikereire és az összefogás képességére. Ezt az országot bátran, kezdeményező, aktív politikával és kormányzással lehet megalkotni. (A Figyelő cikke alapján) Nagy Sándor: Nemzeti FORRÁSOK A FEJLESZTÉSRE A kormány új programja kiemelt feladatként kezeli a vidék és területfejlesztést, ami egyfelől elismerése az eddig végzett munkának, másfelől pedig azon lépések folytatása, amelyek lehetővé teszik az egész ország számára a fenntartható fejlődést. Ennek a nemzeti forrásokból támogatott programnak a kiemelt elemei a következők: a gazdaság, az infrastruktúra és a humánerőforrások integrált fejlesztési programja a terület és vidékfejlesztés a felzárkózás érdekében. Ez az ország fejlődése szempontjából legfontosabb fejlesztési irányokat tartalmazó program, hangsúlyos eleme a munkahelyteremtés és a munkahelyek megőrzése, a beruházások ösztönzése. Ezzel összefüggésben a vállalkozások, a termelő infrastruktúra fejlesztése, a környezeti feltételek javítása. A program ezen kívül szolgálja a tudás potenciál növelését, erősíti az innovációt, egyúttal pedig mérsékelni akarja a területi hátrányokat. A cél az, hogy a kisebb projektek helyett a különböző forrásokból együtt finanszírozzanak vállalkozásokat, legyenek azok központi vagy regionális források. Ez az eddigihez képest sokkal jobb koordinációt igényel. Az integrált program magába foglalja a központi és a regionális projekteket is. Az országos jelentőségű programokat, mint pl. a Vásárhelyi Terv, a Balaton, vagy a Záhony vállalkozási övezet és logisztikai központ ügye, ugyancsak nemzeti forrásokból támogatja a kormányzat. Minden szempontból indokolt a munkahely teremtés kiemelt kezelése, amely javítja a foglalkoztatást, csökkenti a munkanélküliséget, bővíti a helyi, illetve a lakóhelyhez legközelebbi foglalkoztatási lehetőségeket. A kormányzat kiemelten támogatja a turisztikai célú fejlesztéseket, mert ez az ország adottságait figyelembe véve az egyik legfontosabb fejlesztési - fejlődési irány. Ami az infrastruktúra fejlesztését illeti, itt az úthálózat, a közlekedési és információs kapcsolatrendszer fejlesztése a takarékosabb energiafelhasználás az, ami fejlesztések középpontjába kerül. Rendkívül nagy igények vannak a települések rehabilitációjára, de a célok között szerepel a környezetvédelmi célú fejlesztések, illetve azok támogatása is. A humánerőforrás fejlesztés a társadalmi esélyegyenlőséget és a gazdasági versenyképességet egyaránt szolgáló program, amely elsősorban az általános és szakmai tudásszint növelését, a kutatási - fejlesztési tevékenység és a felsőoktatási kapacitások bővítését és minőségi fejlesztését célozza. Járófőid • II. évfolyam 10. szám • 2004. Energiatakarékos önkormányzatok Önerő mellett pályázati források Az önkormányzatok - legyenek kistelepülésen, vagy nagyvárosban - fontosnak tartják, hogy takarékossági programokat dolgozzanak ki, illetve valósítsanak meg - tudtuk meg a Települési .Önkormányzatok Országos Szövetségénél (TÖOSZ). Figyelemmel kísérik a különböző pályázati lehetőségeket, s a pályázatkészítéssel foglalkozó cégek is - potenciális ügyfeleket látva az önkormányzatokban - felajánlják szolgálataikat. Az egyes önkormányzatok lehetőségei, tervei különböznek egymástól Velencén például a következő egy-két évben a településen talált hetvenkét fokos termálvíz geotermikus energiáját szeretnék hasznosítani - mondta érdeklődésünkre Papp Gyula jegyző. A termálvizet a fűtésnél és a melegvíz-szolgáltatásban is hasznosítani lehetne. Előnye, hogy ötven százalékkal olcsóbb, mint a gáz, s ráadásul nem szennyezi a környezetet. A jegyző hozzátette, hogy a termálvíz-hasznosításra korlátozottak a pályázati lehetőségek, tudomása szerint országos szinten mindösz- sze 30 millió forint áll rendelkezésre. Amennyiben jövőre nem változnak a feltételek, úgy az önkormányzatnak önerőből kell megvalósítania a beruházást. Azokban az intézményekbe, ahova nem tudják eljuttatni a termálvizet, ott a régi központi fűtést tervezi felújítani az önkormányzat. Az elmúlt esztendőkben már több tízmillió forintot fordítottak a közvilá- gítás, illetve az elavult gázkazánok cseréjére, melyhez különböző pályázati forrásokat is igénybe vettek. Kazincbarcikán az önkormányzat- a társasházak új hőszigetelő réteggel való bevonását, a távfűtési rendszer felújítását, annak szabályozhatóságát, s a lakár sonkénti egyéni mérés lehetőségének megteremtését kívánta megvalósítani, de mivel a lakók nem tudtak hozzájárulni a költségekhez, így a program egyelőre nem indult el - tudtuk meg Király Bálint polgármestertől. A teljes rekonstrukció költségét egyharmad-egyharmad arányban kellene állnia az államnak, az önkormányzatnak, illetve a társasházaknak. Nem kis összegről van szó, hiszen egy átlagos, 55 négyzetméteres lakás felújítása - a nyílászárók cseréjével együtt - 700 ezer forintba kerülne. Az önkormányzat tavalyi költségvetéséből 10 millió forintot elkülönített erre a célra, az állami egyhar- madot pályázat útján lehetne elnyerni. A lakók fizetőképessége azonban korláto- zott, s az a megoldás sem megfelelő szá75 MILLIÁRD A MEGÚJULÓ ENERGIÁVAL KAPCSOLATOS BEFEKTETÉSEKRE Magyarország 2010-re teljesítheti az Európai Uniós jelenlegi elvárásait a megújuló energia termelésével kapcsolatban. A zöld áram arányának 3,6 százalékra történő emeléséhez az államnak 65-75 milliárd forinttal kell támogatnia az energetikai beruházásokat. mukra, hogy bankkölcsön fejében jelzáloggal terheljék meg a lakásukat. Az ön- kormányzat most abban reménykedik, hogy a készülő új kormányprogram jobb pályázati feltételeket tartalmaz majd, s a lakók állami garanciavállalás mellett juthatnak majd hitelhez. A fenti cikket az ENERGIAINFÓ munkatársai készítették www.energiainfo.hu 2010-re tervezik elérni a jelenlegi uniós elvárást, a hat százalékot. Az unió a megújuló áramtermelés és az összes megújuló energiahordozó esetében is indikativ célokat fogalmaz meg, azaz betartásuk nem kötelező érvényű - mondta az osztályvezető. A megújuló energiával kapcsolatos európai uniós elvárások teljesítéséhez Magyar- országnak összesen 65-75 milliárd forinttal kell támogatnia az energetikai beruházásokat 2010-ig - közölte Poós Miklós, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium energetikai főosztályának osztályvezetője. A Nemzeti Megújuló Stratégia tervezete szerint az állami támogatás 30-40 százalékot fedez a projektek teljes beruházási költségeiből. Az EU vonatkozó irányelvének megfelelően a belföldön megtermelt villamos- energia-termelésben a megújuló energia jelenlegi arányát legalább 3, 6 százalékra kell növelni 2010-ig. Magyarországon tavaly 0, 87 százalékot tett ki a zöld áram aránya, ami az idei év végére elérheti a 2, 2 százalékot. A jelenlegi megújuló energiához további 0,3 százalékot jelent a Budapesti Hulladékégető által megtermelt áram, amelyet az EU akkor enged majd megújulóként számolni, ha a szeléktív hulladékgyűjtés fővárosi megvalósulásával a hulladékokat szelektíven lehet égetni is. Az osztályvezető a Nemzeti Megújuló Stratégia elkészült tervezetét ismertetve kifejtette: az államnak a megújuló energia- hordozóra alapított áramtermelés növelése érdekében 30-40 milliárd forinttal, az alternatív hőenergia-termelés fokozásáért pedig 35 milliárd forinttal kell támogatnia projekteket az elkövetkező hat évben. Ezeket a támogatásokat biomassza hasznosításhoz, geotermikus energia kinyeréshez, napkollektoros rendszerek kiépítéséhez, szélerőművek telepítéséhez és fotóvoltaikus berendezések üzembeállításához biztosítja az állam. Az összes energiahordozón belül hat százalékra kell növelni a megújuló energia felhasználási arányát. r Szintén uniós elvárás, hogy az összes energiahordozón belül a megújuló energia 6 százalékos részaránnyal szerepeljen, ezt a feltételt ugyanakkor várhatóan tovább szigorítja az EU: a duplájára tervezi emelni a kvótát. Magyarország összes energiatermelésében jelenleg a megújuló energiahordozók aránya 3,6 százalékos, Befektetés a jövőbe 2004. • II. évfolyam 10. szám • Járóföld
