Petőfi Népe, 2004. október (59. évfolyam, 230-254. szám)

2004-10-07 / 235. szám

4 PETŐFI NÉPE - 2004. OKTÓBER 7„ CSÜTÖRTÖK MEGYEI KÖRKÉP - VÉLEMÉNYEK ihWilMH Egy szakmai átverés bálái f, ístván Ha politikus lennék, csak politikai döntést hoznék. Ugyanis az lenne a dolgom A megyei önkormányzat felszámolta a szülé­szetet Szabadszálláson. Ebben a cikkben azt szeretném megírni, hogy szerintem milyen érvek felsorakoztatását mulasztotta el az ellenzék a vitában. Előbb azonban a szakmai szempontok és a politika kapcsola­táról muszáj elmélkednem. Egyes politikusok ugyanis azzal verik a mellüket, hogy ők szakmai döntéseket hoznak, míg más politikusok - velük ellentétben - politikai döntéseket. Mintha az lenne a bűn, hogy egy politikus politikai döntést hoz. Pedig minden szakma - a saját érdekei miatt - a politi­kusok félrevezetésére törekszik, hogy a közpénzekből minél többet vághasson zsebre. így fordul elő, hogy a Dunán kétszer olyan hosszúra építik a hidat, mint szükséges volna. A politika viszont mindig magasabb rendű, mint az egyes szakmák szempontja. Feltéve persze, hogy a politikán nem az önös hatalmi érdekek, hanem a polisz, vagyis a városállam, tehát a közösség szolgálatát értjük. Ezért borsózik a hátam, ha politikusoktól olyan kifejezéseket hallok, mint „szakmai­ság” vagy, hogy valami „szakmaiatlan”. A szabadszállási szülészetet orvoszakmai szempontokra hi­vatkozva számolták fel, ugyanis - állítólag - műtőt kellene mellé építeni, (ami pedig évtizedekig nem hiányzott). Azt az elképesztő példát is felhozva, hogy a kalocsai kórházban a szülészettől 50-100 méterre ugyan amerikai színvonalú mű­tők sora van, de további százmilliókért újabb műtőt kellett építeni, mert a szakmai szempontok azt kívánják, hogy 10 méterre is legyen egy. Ez az, amiben erősen kételkedem. Tu­dom, hogy a szülések többségéhez egy bábaasszony is sok, nemhogy egy százmilliós műtő, s azt is tudom, hogy a fejlett országokban a kábítószer és a fegyver mellett a legnagyobb üzlet a betegségipar (a gyógyszeripar mellé értve az egészség- ügyi beruházásokat is). Itt mindent eszméletlenül drágán le­het eladni. Tehát esetünkben is egy nagy szakmai átverés tör­tént, aminek a hátterében a globális betegségipari beruházá­si-pénzügyi lobbi áll. Ezt nem mondta el az ellenzék. A határozatot valószínűleg az sem befolyásolta volna, ha elmondják, mert a döntéshozók erős kényszerek között sodródtak. De ne maradjon kimondat­lan ez a vélemény sem! Politikailag. A legjobb szakemberek már az uniós országokban dolgoznak Sok a diplomás, de nagyon kevés Noha mostanában se sze­ri se száma a munkanél­küliség kezelését szolgáló „humánerőforrás-fejlesz­tési operatív programok­nak, Gaál József, a Keres­kedelmi és Iparkamara Bács-Kiskun Megyei Szer­vezetének elnöke munka­erőhiányról beszél. A középiskolák elvégzése után egyre kevesebben dolgoznak az Ipar­ban. A fiatalok tovább tanulnak. Gaál József szerint a jó szakmunkásra jelentős a kereslet. A legjobb szakemberek azonban egy­re nagyobb számban nyugatra mennek, hogy ott a hazainál magasabb fizetésért vál­laljanak munkát. MHO: PN \H( Ilit >:• V Kecskemét- Egyre inkább nélkülözzük a jól képzett szakembereket - mondja. - Május elsejével meg­nyíltak a kapuk, s a legjobbak máris elindultak. Nehéz a pótlá­suk, mert a középfokú szakkép­zés szűkkörű, kevés a jó szak­munkás. A fiatalok ma nagyon könnyen bejutnak egy-egy fel­sőfokú oktatási intézménybe, amit majd elvégeznek ugyan, de lehet, hogy csak a pályakez­dő munkanélküliek számát gyarapítják, mert értelmiségi túlképzés van. Kevesen akar­nak a termelésben dolgozni, pe­dig a gépiparban, a faiparban és az építőiparban sok jó szak­munkásra van szükség, s aki megbecsüli magát, hosszú tá­von is biztos munkahelyet talál ezekben az ágazatokban.- Saját cégemnél, a Szimik- ron Kft.-nél négy szakmunkás- tanulót is foglalkoztatni tud­nánk a gépi forgácsoló szakmá­ban, de csak két jelentkező akadt. A szakképző intézmé­nyeknek gondja van a beiskolá­zással, pedig ez szép értéket te­remtő munka - folytatta Gaál lózsef. Arra a kérdésre, hogy a ka­mara miként tud közreműköd­ni annak a gondnak a megoldá­sában, miszerint nem olyan szakemberek kerülnek ki az is­kolákból, akikre a gazdaság igényt tart, Gaál József elmond­ta: szervezetük végre lehetősé­get kapott a képzési és vizsga- követelmények kidolgozására 16 szakmában. Egyébként a ka­mara a foglalkoztatási kérdé­sekben történő állásfoglalás mellett mostanában többek kö­zött azt tartja súlyos gondnak, hogy a pályázati forrásokhoz való hozzájutás lassú, az elbírá­lás és a pénz folyósítása vonta­tott. A kamara bízik abban, hogy az újjáalakult kormány e téren is jelentős előrelépést, lendületet ad a gazdaságnak - szögezte le Gaál József, a Bács- Kiskun Megyei Kereskedelmi- és Iparkamara elnöke. B. F. i. PÁLYA VÁLASZT ÁSI kiállítás *aoou \ X Kecskeméten október 14-15-én, Baján október 20-án, és Kiskunhalason október 28-án rendez pályaválasztási kiállítást a Bács-Kiskun Megyei Munkaügyi Központ. A ren­dezvényekről Szinyi Károlyt, a megyei munkaügyi központ igazgatóhelyettesét kérdeztük. AFSZ- Mi a célja az idei rendezvényso­rozatnák?- A hagyományokhoz híven idén is be kívánjuk mutatni a megyében választható iskolatí­pusokat, oktatási intézménye­ket, a szakképzés gyakorlati le­hetőségeit és az elsajátítható szakmákat, az adott képzéssel betölthető munkaköröket. A pá­lyaválasztási kiállításon az ér­deklődők megismerhetik az is­kolarendszerű, az akkreditált felsőfokú és az iskolarendszeren kívüli szakképzési lehetősége­ket. E fontos tájékoztatás mellett szeretnénk megosztani informá­cióinkat a kiállításra látogatók­kal a térség munkaerő-piaci igé­nyeiről és a várható változások­ról. Öröm számunkra, hogy idén Kecskeméten 45, míg Baján és Kiskunhalason több mint har­minc kiállító vesz részt a ren­dezvényen.- Miben különbözik az idei pá­lyaválasztási kiállítás az eddigi­ektől?- Újdonság, s egyben a ren­dezvény fontosságát is jelzi, hogy a munkáltatók mellett egy­re több gimnázium és felsőfokú intézmény is él ezzel a bemutat­kozási lehetőséggel. így például a Szegedi Tudományegyetem Egészségügyi Főiskolai Kara is ott lesz a kiállításon. Az eddigi törekvéseink eredményesek vol­tak, évről évre egyre nagyobb tá­bort, tavaly már ötezernél Is több látogatót vonzott a pályavá­lasztási kiállítás. Reméljük, idén még több általános és középis­kolásnak, illetve képzési lehető­séget kereső fiatalnak tudunk segíteni. Az ügy fontosságát és a rendezvény rangját jelzi szá­munkra az a tény is, hogy mind­három helyszínen a város pol­gármestere nyitja meg a kiállí­tást, Kecskeméten pedig támo­gatja is a rendezvényt a város.- Milyen szolgáltatásokkal áll a látogatók rendelkezésére a munkaügyi szervezet?- Ahogy korábban, idén is lesz pályaválasztási, képzési, rehabilitációs és pszichológiai tanácsadás. Az érdeklődők számára elérhető lesz vala­mennyi, pályaválasztást segítő számítógépes programunk, és vetítünk több olyan kisfilmet is, amely az egyes szakmákat mutatja be. Bemutatjuk az E- pálya internetes komplex pá­lyainformációs rendszert, tájé­koztatjuk az érdeklődőket a képzési és munkavállalási le­hetőségekről, a pályakezdő fia­talok foglalkoztatásának támo­gatási lehetőségeiről. Újdon­ság az EURES bemutatása, kü­lön standon ismerhetik meg a látogatók ezt az új rendszert, és maguk is kereshetnek állást az interneten. Természetesen szórakoztató és kulturális programokkal is színesítjük a rendezvényeket. ▲ A pályaválasztási kiállítások helyszínei és időpontjai: Kecskemét: Erdei Ferenc Művelődési Központ és Művészeti Iskola, Kecskemét, Deák Ferenc tér 1., 2004. október 14-15., 9-17 óráig Baja: Posta Sándor Sportcsarnok, Baja, Bácska tér 1. 2004. október 20., 9-17 óráig Kiskunhalas: II. Rákóczi Ferenc Mezőgazdasági, Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola, Kiskunhalas, Kossuth Lajos utca 39. 2004. október 28., 9-17 óráig megemlékezés Solton Az 1848-49-es szabadságharc mártírjaira, a 13 aradi vértanúra emlékeztek tegnap Solton a könyvtár parkjában. Soltnak különleges kötődése van gróf Vécsey Károly honvéd tá­bornokhoz - a tizenharmadikként kivégzett vértanúhoz -, hiszen a könyvtár épülete egykor az ő kú­riája volt. A megemlékezésen a Vécsey Károly Általános Iskola irodalomszakköre és énekkara adott mŰSOrt. FOTÓ: G. Z. MEGKÉRDEZTÜK OLVASÓINKAT Hány órát tölt el naponta tévézéssel? Vili Lajos Baja - Átlagosan valamivel több mint 2 órát ülök a tévé előtt. Legfon­tosabbak számom­ra a híradások és a hírháttér, a hírmagyaráza­tok. Nem kedvelem a durva krimit, a történelmi filmjáté­kokat és a múlttal foglalkozó dokumentumműsorokat, fil­meket lesem. Ezek mögé szo­rulnak a vetélkedők. Néha a bajai adóra is odakapcsolok. Gulyás Zoltán Tázlár - Általában napi másfél órát té­vézek, s többnyire a hírműsorokat, vala­mint a sportközvetí­téseket nézem. Ná­lunk csak a három földi sugár­zású csatorna - ml, tv2, RTL Klub - fogható, de úgy vélem, egykaptafára készülnek a mű­sorok. Nincs jó véleményem a különböző brazil-mexikói és egyéb sorozatokról Hiányolom a régi, szép magyar filmeket. l~ 1 Simon Péter Kecskemét - Általá­ban két órát töltök egy nap tv-nézéssel, de a nagyobb sportesemények (olimpia, világ és Európa-bajnokságok, kerékpá­ros körversenyek, meccsek) hosszabb időre odakötnek a képernyő elé. Huszonkilenc csatornát fogunk, nekem az bőven elegendő. Filmes ízlé semnek a 70-es, 80-as évek al­kotásai felelnek meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom